„Cseresznyét küldött Lembergbe” – XVI. Benedekre emlékezik Mokrzycki érsek

2022. december 31-én véget ért XVI. Benedek emeritus pápa földi útja. Mieczysław Mokrzycki, lembergi érsek, aki II. János Pál halálát követően, pápasága első két évében Ratzinger pápa másodtitkára volt, a Credo ukrán katolikus hírportállal megosztotta gondolatait arról, hogyan marad meg emlékezetében XVI. Benedek pápa és milyen volt utolsó találkozásuk a Vatikánban. (Mokrzyckit Benedek pápa nevezte ki lembergi érsekké – a ford.)

− A II. János Pál mellett töltött tíz évi munka után az a szerencse ért, hogy XVI. Benedek pápa titkára lehettem. Ez egy új, de csodálatos élmény volt számomra. Még akkoriban ismerkedtem meg Ratzinger bíborossal, amikor a Hittani Kongregáció prefektusaként minden pénteken eljött audienciára II. János Pál pápához. Nagyon szerény és finom lelkű ember volt, tapintatos és rendkívül művelt. Meg kell mondanom, hogy Ratzinger bíboros nagyszerű teológus volt. János Pál pápa gyakran mondogatta, hogy nyugodtan aludhat, és nem aggódik a katolikus egyház hittanításai miatt, mert ott van Ratzinger bíboros. Benedek pápa is nagy tiszteletben tartotta elődjét.

Emlékszem, egyszer egy séta közben Benedek pápa megállt (a Vatikán kertjében) a fatimai Szűzanya szobra mellett, és azt mondta, hogy illene lecserélni a rózsafüzért, mert az már napszítta. És tüstént hozzátette, hogy a szobrot szeretné megkoronázni Szűz Mária iránti hálája jeléül, amiért megmentette elődje életét. XVI. Benedek pápa mély hitű ember volt, és mindennap sok időt töltött a kápolnában. Nagyon felelősségteljes volt, és gondosan készült prédikációira és beszédeire.

Nagyon lelkiismeretes volt a találkozókkal és az audienciákkal kapcsolatban. Az emberekkel való személyes kapcsolataiban nagyon készséges volt, és tudta, hogyan lehet nagyon rövid időn belül bárkivel jó kapcsolatot teremteni. Emlékszem, a pápa észrevette, hogy szeretem a cseresznyét. És még akkor is, amikor már nem a Vatikánban dolgoztam, júniusban, a szezon idején küldött nekem cseresznyét Lembergbe. Amikor pedig nem volt rá lehetősége, levélben megírta, mennyire sajnálja, hogy az idén nincs kivel cseresznyét küldenie. Ez a gesztus azt mutatja, hogy mások iránt milyen figyelmes volt, még ilyen apró dologban is. Mindig is érdekelte ukrajnai szolgálatom. Valahányszor a Vatikánban jártam, meghívott ebédre, szívesen találkozott velem, és mindig érdeklődött minden iránt, ami Ukrajnában történik.

Utolsó találkozásunkra november 13-án került sor. Nagyon együtt érző volt mindnyájunkkal a háborúval kapcsolatban. Biztosított afelől, hogy minden nap imádkozik Ukrajnáért. Tudja, Lembergben van a világon talán az egyetlen ólomüveg ablak XVI. Benedek pápa és Szent II. János Pál képével, ott még egyelőre glória nélkül. De szeretném (és remélem, hogy így is lesz) látni Benedek pápa temetésén a „Santo subito” (máris szent) feliratú táblákat, ahogyan az II. János Pál temetésén történt, mert Joseph Ratzinger valóban szent ember, és én annakidején, nap, mint nap rátekintve, őt figyelve, erről meg voltam győződve.