A január hónapban világszerte megrendezésre kerülő ökumenikus imahét keretében január 25-én az Ungvári Szent György plébániatemplomban is sor került a közös imára görögkatolikus és református testvéreinkkel.
Idén az imahét anyagát az Egyesült Államokban működő Minnesotai Egyházak Tanácsa által kijelölt keresztények csoportja választotta, melynek mottója: „Tanuljatok meg jót cselekedni, törekedjetek az igazságra” (Iz 1,17).
Petenko Miron plébános atya meghívására a görögkatolikus egyházat Luscsák Nílus püspök, Vaszko Iván atya és Báhirov Mikola fődiakónus képviselték, a református egyházat Héder János tiszteletes. A római-katolikus közösség képviseletében jelen volt Majnek Antal nyugalmazott püspök, Petenko Miron atya, Janig Péter atya, valamint az Ungváron szolgálatot teljesítő László és Róbert diakónusok.
A közös szentírási részeken való elmélkedés, taizei énekek és könyörgések elősegítették a résztvevők egységes lelkületű imáját.
Majnek Antal püspök beszédében kiemelte az ószövetségi próféták folyamatos megtérésre sarkaló intéseit, különösen a tiszta szívűségre való törekvést. Hiszen az Úr számára az az áldozat kedves, és olyan ima lel igazi meghallgatásra, amit a bűntől megszabadulva végzünk. Nem tetsző számára a képmutatás, így nem oszthat áldást az a kéz, melynek másik fele a bűnbe van merítve. Mennyire fontos felismernünk a szegények, árvák, szenvedők szükségleteit, akik a társadalom peremére kerültek, és nem csak fizikai értelemben. Közösségeinket az Igazság utáni vágy keresése és a szeretet cselekedeteinek gyakorlása tudja kiemelni egy új szintre, különösen a mai nehéz időkben.
A jelenlévő atyák röviden megosztották azon személyes élményeiket, melyekben megtapasztalták Krisztus összetartó erejét. Így, Iván atya, visszaemlékezve a római Pápai Egyetemen végzett tanulmányai során kapott kegyelmekre, megtapasztalta, hogy a közösen végzett munka, szolgálat, segítségnyújtás, összehozza a különböző felekezetekhez, de ugyanakkor egy közösséghez tartozó embereket. A Lélekre való ráhagyatkozás áldásban részesíti mindazt, aki hagyja magát vezetni általa és összekovácsolja, illetve színesebbé és gazdagabbá tesz egy céljaiban egységes közösséget.
Héder János tiszteletes kiemelte a feltétel nélküli és viszonzást nem varó irgalmasság és szeretet cselekedeteinek értékét, csodákat művelő erejét. A történelem során már nagyon sokszor igazolódott be az a tény, hogy nem kizárólag a külsőségek és szabályok szigorú megélése vezet el a megigazulás útjára. A tevékeny, együtt érző szeretet az, ami értelmet ad a szertartásoknak, közelebb hoz egymáshoz.
Janig Péter atya megosztásában visszaemlékezett, hogy a 90-es években Kárpátalján teljesített diakónusi szolgálata során találkozott először közvetlenül egy nem homogén katolikus közeggel. Megtapasztalta, hogy olykor éppen a vallásnézeti különbségek okoznak feszültséget bizonyos egységesnek tűnő közösségekben. Pont ezért dolgozott, többek között iskolai diákok körében azon, hogy ne osszák meg őket a felekezetek közötti különbözőségek. A korházlelkészség során pedig különös módon megtapasztalja az Egy Isten iránti vágy és a Belé vetett hit összekovácsoló erejét.
Nílus püspök Isten áldását közvetítve zárta le a közös istentiszteletet.
Forrás: Ungvári római katolikus egyházközösség
Foto: Báhirov Mikola diakónus