A Pápai Tudományos Akadémia gleccserszakértőkből, klímakutatókból, meteorológusokból, hidrológusokból, fizikusokból, kémikusokból, hegymászókból és jogászokból álló munkacsoportot kért fel, hogy feltárják a gleccserek visszahúzódásának okait és következményeit. A bizottság jelentése nem szépít: azonnali, határozott intézkedéseket sürget a klímaváltozás ügyében, melyek ára – írják – „elenyésző ahhoz képest, amit a világnak akkor kell fizetnie, ha most nem cselekszünk.” A vatikáni szakértői csoportot a Nobel-díjas Paul Crutzen és Veerabhadran Ramanathan professzor, a Kaliforniai Egyetem Scripps Óceanográfiai Intézete atmoszfératudományi központjának igazgatója vezette. A tudományos testület áprilisi műhelymunkájáról készített jelentést május 5-én tették közzé.
Néhány idézet a jelentésből:
„A fosszilis és más természetes energiaforrások agresszív kizsákmányolása beszennyezte a levegőt, az ivóvizet és a földeket. Ezer milliárd tonna szén-dioxidot és más, klimatikus szempontból fontos üvegházhatású gázt juttattunk a levegőbe. Ennek folytán ma a levegő szén-dioxid koncentrációja magasabb, mint az elmúlt 800 000 évben bármikor.”
„A trópusi, mérsékelt övi és sarkvidéki hegyi gleccserek jég- és hóvesztesége a gyors, globális klímaváltozás egyértelmű bizonyítéka. A gleccserek jelenlegi olvadása évi több mint 1mm-es tengerszint-emelkedést okoz. Az Alpokban a XIX. század első felétől megfigyelhető a gleccserek visszahúzódása, a folyamat azonban az 1980-as évek óta jelentősen felgyorsult. Mára az Alpok gleccsereinek tömege több mint 50%-kal csökkent.”
Azzal az érveléssel szemben, hogy a földtörténet során mindig is voltak hidegebb és melegebb időszakok, a pápai testület leszögezi: a glaciális és interglaciális korszakok váltakozását elsősorban a bolygónk mozgása miatti csillagászati paraméterek változása, illetve az ebből fakadó természetes klímaváltozási folyamatok idézik elő. „Ilyen változások nagyságrendileg tízezer évenként vagy még ritkábban következnek be. A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok, szennyező anyagok szintjének megfigyelt, ember által előidézett változása azonban 10–100 éves időtartam alatt következik be, vagyis legalább százor olyan gyorsan.”
A vatikáni kutatók három intézkedést sürgetnek a világ valamennyi országában:
1. Haladéktalanul csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátást, a megújuló energiaforrásokra való sürgős átállással és más, széndioxid-kibocsátást csökkentő stratégiák alkalmazásával. Be kell szüntetni az erdőirtást, a letarolt földeket erdősíteni kell, mégpedig néhány évtizeden belül.
2. 50%-kal csökkenteni kell a melegedést előidéző szennyező anyagok (pl. metán, alacsony légköri ózon, fluorozott szénhidrogének) koncentrációját.
3. Fel kell készülni a tartós és hirtelen klimatikus változásokra, amelyeket a társadalom nem tud majd enyhíteni. Nemzetközi összefogással kell felkészülni a klímaváltozás természeti és társadalmi hatásaira, elsősorban a hegyek és a hegyi vízgyűjtők vonatkozásában.
„E három javaslat ára elenyésző ahhoz képest, amit a világnak akkor kell fizetnie, ha most nem cselekszünk” – szögezi le a jelentés.
A dokumentum angolul itt olvasható:
http://www.vatican.va/roman_curia/pontifical_academies/acdscien/2011/PAS…
Magyar Kurír
