Három nappal a Bahreini Királyságból való visszatérése után a mai általános kihallgatáson Ferenc pápa áttekintette és összefoglalta apostoli látogatásának legjelentősebb mozzanatait, amelyeket három szóban foglalt össze: párbeszéd, találkozás, úton-járás.
„Három nappal ezelőtt tértem vissza a Bahreini Királyságban tett utamról. Ezt az országot én nem ismertem, nem is tudtam, hogy létezik ez a királyság! Spontán adódik a kérdés: Miért is akart a pápa ellátogatni ebbe a nagyon muszlim többségű, kicsi országba? Hiszen sok keresztény ország van a világon. Három szóval szeretnék válaszolni: párbeszéd, találkozás, úton-járás.”
„A régtől óhajtott utazás lehetőségét a király, Kelet és Nyugat közti párbeszéd fórumra való meghívása tette lehetővé. Bahrein sok szigetből álló világa segített nekünk megérteni, hogy egymástól nem elszigetelten, hanem egymáshoz közelebb kell élni. A béke ügye ezt követeli meg, a párbeszéd pedig a ’béke oxigénje’. Ne feledkezzünk meg erről. A párbeszéd a házi béke oxigénje is, férj és feleség között, a családban, ahol a párbeszéddel jutunk előre, mert az őrzi meg a békét.”
„Azt kívántam, hogy a vallási és civil vezetők világszerte tudjanak határaikon és közösségeiken túlra tekinteni. Csak így lehet szembenézni az égető problémákkal, mint például az Istenről való megfeledkezés, az éhség tragédiája, a teremtés védelme és a béke. Ebben az értelemben a ’Kelet és Nyugat az emberi együttélésért’ elnevezésű Párbeszéd Fórum a találkozás útjának a választására és a szembenállás elutasítására buzdított. Mekkora szükségünk van rá!”
A meggyötört Ukrajna által elszenvedett őrült háborúval kapcsolatban megemlítette, hogy azt a „fegyverkezés gyerekes logikájával nem lehet megoldani, hanem csak a párbeszéd szelíd erejével”. Az ukrajnai háborún túl a pápa arra is intett, hogy „ne feledkezzünk meg a többi háborúról: Szíriában már több mint tíz éve tart a háború, aztán ott van Jemen, Mianmar. A háború mindenütt elpusztítja az emberiséget, elpusztít mindent. A konfliktusokat nem lehet háborúval megoldani.”
„A második kulcsszó, a találkozás, elengedhetetlen a párbeszéd megvalósításhoz, hiszen nem lehetséges párbeszéd találkozás nélkül. Mi Bahreinben találkoztunk egymással és több alkalommal is éreztem annak a vágyát, hogy a keresztények és a muszlimok között szorosabb kapcsolatok alakuljanak ki. Befogadás nélkül a párbeszéd üres és felszínes marad, nem a valóság, hanem az ideák világában mozog.”
A sok találkozás közül Ferenc pápa megemlítette kedves testvérével, az Al-Azhar főimámmal, továbbá a Szent Szív iskola fiataljaival való találkozását, akik nagyszerű példát adnak, hiszen náluk együtt tanulnak keresztények és muzulmánok. Külön köszönetet mondott Rosalyn nővérnek és a gyerekeknek az énekért és a táncért. „Kisgyerek és fiatal korunk óta ismernünk kell egymást, hogy a testvéri találkozás elhárítsa az ideológiai megosztottságot.” „Az idősek pedig a testvéri bölcsességről tettek tanúbizonyságot” – utalt a pápa a Muszlim Vének Tanácsával való találkozására, mely egy pár éve született nemzetközi szervezet és az iszlám közösségek közötti jó kapcsolatokat szolgálja a tisztelet, a mértékletesség és a béke nevében, szembeszállva a fundamentalizmussal és az erőszakkal.
A harmadik kulcsszó, az úton-járás, kapcsán a Szentatya kijelentette: „A bahreini utat nem szabad elszigetelt epizódnak tekinteni, ez egy olyan utazás része, amelyet II. Szent János Pál nyitott meg, amikor elment Marokkóba. Így egy pápának első látogatása Bahreinben egy újabb lépést jelentett a keresztény és muszlim hívők közötti úton. Ezért lett az utazás mottója – Békesség a földön a jóakaratú embereknek. Az igazi párbeszédhez szükség van a saját identitásra, mert anélkül nem lehet dialógust folytatni.”
„A párbeszéd, a találkozás és az együtt-járás Bahreinben a keresztények között is megtörtént. Az első találkozás valójában ökumenikus találkozó volt, amikor a békéért imádkoztunk a kedves Bartholomaiosz pátriárkával és a különféle hitvallású és rítusú testvérekkel az Arábiai Miasszonyunknak szentelt katedrálisban.”
„A hittestvérek, akikkel Bahreinben találkoztam, valóban úton vannak, hiszen zömmel kivándorolt dolgozók, akik otthonaiktól távol, gyökereiket Isten népében, családjukat pedig az Egyház nagy családjában találják meg. Milyen nagy öröm volt látni a fülöp-szigeteki és indiai híveket, akik összetartanak a hitben. Örömmel haladnak előre bízva abban, hogy az Istenbe vetett remény nem csal meg (vö. Róm 5,5).”
„Lelkipásztorokkal, Istennek szentelt személyekkel, lelkipásztori segítőkkel, továbbá a stadionban bemutatott ünnepi és megható szentmisén sok más Öböl-menti országból is érkezett hívekkel találkozva, elhoztam nekik az egész Egyház szeretetét. A találkozás és az együtt imádkozás során megérezzük, hogy egy a szívünk és a lelkünk. A bahreini hívek útjára, párbeszédük mindennapi tapasztalatára gondolva, arra kapunk meghívást, hogy tárjuk szélesre látókörünket, nyissuk meg és szélesítsük ki érdeklődésünket, hogy jobban megismerhessük egymást. A testvériség és a béke útján való továbbhaladáshoz mindenkire szükség van. A Szűzanya segítsen nekünk ebben!”
Ferenc pápa apostoli útjának mozzanatai másfél percben:
Forráa: Vatican News
