Titulusa: Szent István király
A szõlõhegy aljában fekvõ Mezõkaszony Árpád-kori település; a 13. században már népes hely volt. A pápai tizedjegyzék 1332-1335 között Kazun formában említi. A helységnév szláv eredetû, a Mezõ szó a település mezõvárosi jelentõségét mutatja. A 14. századi okmányok gyakran említik a kaszonyi jövevényeket (hospites), akiket valószínûleg a tatárjárás után, külföldrõl telepíthettek erre a vidékre, s itt birtokot és kiváltságokat kaptak. Mezõvárosként 1496-ban jegyzik elõször. 1566-ban ezt a várost is feldúlta a Tokaj alól elvonuló tatár sereg. A város birtokosai között találhatjuk a Lónyayakat és Pázmány Pétert is.
A hagyomány úgy tartja, hogy a község helyén egykor Szent Katalin tiszteletére kápolna épült, s körülötte alakult ki a település. Ugyancsak a hagyomány szerint az 1086. évi ütközetet itt vívta meg Szent László király a Salamon védelmére betörõ kunokkal, s a gyõzelem helyén hálából templomot építtetett.
Bizonyos, hogy a középkorban épült templom védõszentje Szent László király volt. Az 1333-as pápai tized már virágzó plébániaként említi. Az õsi templomot 1552-ben elfoglalták a protestánsok. A község lakosainak nagyobb része elfogadta az új tant, így a katolikus plébánia mûködése két évszázadon át szünetelt, csak 1750-ben iktattak be újra plébánost. A hívek 40 fiókközségben voltak szétszórva, ezért szolgálatuk nem csekély munkát adott a lelkes plébánosnak, aki évekig nem tudott se templomot, se plébániát építeni. Egyik híve saját házát ajánlotta fel plébánosi lakhelyül és templomul. Végre négy esztendõ múltán gyûjtésekbõl, a hívek adományaival felépült egy kicsiny templom. A18. században egyre növekedett a katolikusok száma. A kis templom helyébe 1832 után egy nagyobb épült Szent István király tiszteletére; hozzá a követ a barkaszói fiókközség hívei szállították a bégányi hegyrõl. 1880-ban kõbástyát emeltek a templom elé, hogy megvédjék a vízmosásoktól. A templomhoz tartozó régi plébániát 1956-ban lebontották, helyét elboronálták.
A Rieger Testvérek (Budapest) orgonája 1906-ban épült a templom számára. Anyakönyvezés kezdete: 1750.
A liturgia nyelve: magyar.