Szeptember 13-án a viski Szent Miklós-templomban 13 fiatal és felnőtt részesült a bérmálás szentségében, amelyet ünnepi szentmise keretében szolgáltatott ki Lucsok Péter Miklós OP megyéspüspök. A bérmálkozók között helyi ministránsok, édesanyák, egy édesanya a gyermekével, valamint egy házaspár is volt.

A szentmise elején Kvascsuk András plébános atya szeretettel köszöntötte Lucsok Miklós püspököt, a szentség felvételére készülőket, a bérmaszülőket, családtagokat és a híveket, majd bemutatta a bérmálkozókat. A különleges alkalmat még ünnepélyesebbé tette a gyönyörűen feldíszített templom.

Szentbeszédében Miklós püspök a megbocsátás fontosságáról elmélkedett. A hívek csodálatos tanítást hallhattak arról, hogy a megbocsátás milyen fontos része a mindennapi életünknek, amelyet akár művészetnek is nevezhetünk. Meg kell tanulnunk befogadni a megbocsátást, és őszintén megbocsátani egymásnak. Rávilágított, miért kell megbocsátanunk egymásnak, és hogyan tehetjük ezt szeretettel, őszinte szívvel.

A püspök atya arra kérte a jelenlévőket, hogy gondoljanak egy olyan esetre, amikor valaki megbántotta őket. Kifejtette, hogy amikor valaki megsért bennünket, az sebet ejt rajtunk. Ha a harag hosszabb ideig jelen van a szívünkben, az megmérgez bennünket. Arra buzdított, hogy engedjük be Isten kegyelmét azokba a sebekbe, amelyek életünkben egy-egy fájdalmas esemény következtében keletkeztek, és imádkozzunk azokért, akik megbántottak minket. A megbocsátás egy szívbeli állapot. Ha elkezdünk imádkozni, megnyitjuk szívünket Isten kegyelmére. „Csak Isten kegyelmével tudunk megbocsátani, és ez a Szentlélek egyik ajándéka” – hangsúlyozta.

Jézus arra tanít minket, hogy ne abban a pokoli zártságban éljünk, amelyet a harag és a sérelmek okoznak, hanem értsük meg a megbocsátás lényegét. Azokat az embereket, akik rosszat tesznek, nem a Szentlélek – a szeretet Lelke –, hanem a gonosz lelke vezeti. Ha nem imádkozunk azért az emberért, aki a gonosz lélek eszközévé vált, és megmaradunk a haragban, akkor mi is a gonosz eszközeivé válunk. Így pedig nem Isten győz, hanem a gonosz. Ne imádkozzunk haraggal a szívünkben. Aki haraggal a szívében imádkozik, az nem tud Isten és Jézus tanítványa lenni, mert nem érti Jézus tanítását. A Szentlélek egyik ajándéka, a bölcsesség által tudjuk ezt megérteni.

Miklós püspök tanításában arra figyelmeztet bennünket, hogy a szívünkben őrzött, másoktól elszenvedett sebek táptalajai lehetnek a növekvő sötétségnek. Ám ha a harag helyett megnyitjuk szívünket Isten gyógyító kegyelme előtt, és Megváltónk példáját követve azt mondjuk: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek”, akkor elindulhatunk a gyógyulás és a megbocsátás útján. Kérjük az Úristent, bocsásson meg nekünk is, mert mi is gyengék vagyunk, mi is megsértünk másokat.

Harcolnunk kell, hogy ne a harag, ne a gyűlölet és ne a düh uralkodjon bennünk, amikor valaki megsért minket. „A harag egy kő, egy sötétség, egy betegség – egy olyan hely, ahol zárt a szívem a Szentlélekre, a szeretet Lelkére” – mondta a püspök atya.

„Nyissuk ki szívünket a Szentlélek ajándékára, és imádkozzunk azokért a testvérekért és azokért az emberekért, akik megsebeztek minket! Mert ez a Szentlélek egyik legnagyobb ajándéka: a bűnbocsánat, a megbocsátás ajándéka. Enélkül nincs szeretet… Ha nincs megbocsátás, kész. Ott van a halál. Ott van a pokol” – zárta beszédét a főpásztor.

Az ünnepség befejezéseként az egyik bérmálkozó a többiek nevében köszönetet mondott Miklós püspök atyának, András atyának, Sütő Erzsébet hitoktatónak, és mindazoknak, akik segítették őket a felkészülésben. Kívánjuk, hogy a megbérmáltak szívében tovább éljen mindaz a kegyelem, amelyet a szentségben kaptak, és a Szentlélek ereje kísérje őket életük útján!

„Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével a hitben, hogy a Szentlélek erejével bővelkedjetek a reményben.” (Róm 15,13)

Gyurcsák Erika beszámolója alapján

Fotó: Weis Viktória / Veritas