Április 27-én, vasárnap ünnepi díszbe öltözött a turjaremetei templom. Ékességét nemcsak a beszűrődő napfény adta, hanem az összegyűlt hívek is, akik a Perecsenyi járás minden pontjáról érkeztek, hogy a templombúcsú napján osztozzanak a Szent György-plébánia híveinek örömében.

A szentmisét Fizer Jevhen atya tartotta Jerzy Havlyuk CM és Jan Vakulcsák CM lazarista szerzetespapokkal, valamint Olekszij Mesko és Iván Mikuláninec görögkatolikus lelkipásztorokkal együtt.

Mivel a templombúcsú napja éppen az Irgalmasság vasárnapjára esett, ezért Jevhen atya a prédikáció elején a következő kérdéseket tette fel a jelenlévőknek: „Szükségünk van-e Isten irgalmára? Mikor van rá szükségünk?” Majd azzal folytatta gondolatmenetét, hogy igen is, szükségünk van Isten irgalmára. A „Miatyánk”-ban arra kérjük az Istent, hogy bocsássa meg a vétkeinket, ahogyan mi is megbocsátunk. Ha mi nem szeretnénk megbocsátani, akkor az Isten irgalma utunkban van.

Jevhen atya felvázolta a híveknek azt az állapotot, amit az apostolok is átélhettek. Féltek, bezárkóztak, csalódottak voltak, hitük megfogyatkozott, de együtt voltak. Ebben az állapotban talál rájuk Isten irgalma. Jézus megengedte Tamásnak, hogy ujjával érintse a sebek helyét. Minket is erre biztat. Noha fájdalmas, de Jézus megengedi. Belehelyezhetjük sebeibe a mi sebeinket: a félelmet, a fájdalmat, a magányt, a sértést… Amikor a mi sebeink egyesülnek Jézus sebeivel, akkor áramlik felénk az Isten irgalma. Amikor eljövök a Feltámadt Krisztushoz és megmutatom neki azt, ami velem történik, a sebeimet, az átéléseimet, akkor árad az Isteni irgalom.

Végezetül Jevhen atya Szent György példáját állította a hívek elé, akit vértanúként tisztelünk, aki küzdött a hitéért, és nem félt attól, hogy kinyilvánítsa azt. Ezzel ad erőt nekünk is, hogy kérjük a Szentlelket: váljunk mi is a Feltámadt Krisztus tanúivá.

Az ünnepi áldás és a köszönetnyilvánítás után a zarándokokat szeretetvendégség várta, melyet a plébánia hívei készítettek elő. A vendégek a lelki táplálék után testi táplálékban is részesülhettek. Istennek legyen hála Szent Györgyért, aki egyesített bennünket ezen a szép napon!

 

Szöveg: Katerina Vaszilenko МС

Fotó: Koleta Puha CFSF