A vatikáni hagyományoknak megfelelően Ferenc pápa első hivatalos audienciájaként az év elején, január 9-én hétfőn délelőtt fél tizenegy órakor a vatikáni Apostoli Palota Áldások Termében fogadta a Szentszékhez rendelt diplomáciai képviseletek vezetőit, a szokásos újévi jókívánságok kicserélése alkalmából.

A Szentszék jelenleg a világ 183 országával tart fenn kétoldalú diplomáciai kapcsolatot.

A Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett hosszú beszédében Ferenc pápa mindenekelőtt ismételten kérte, hogy Ukrajnában „hagyják abba az értelmetlen konfliktust”, továbbá minden országban töröljék el a halálbüntetést, kezdve Irántól. A pápa ismételten leszögezte, hogy szükség van a Szentföldön a kétállami megoldásra, valamint sürgette a teljes leszerelés folytatását. „Mindnyájan vesztesek vagyunk az atomháború fenyegetésével szemben” – hangsúlyozta. Felhívást intézett a nők tiszteletben tartása érdekében és az abortusz ellen. Aggodalmát fejezte ki többek között a Brazíliában kialakult helyzetért és a „polarizáció” következtében más térségekben tapasztalható feszültségekért.

Felidézte, hogy Szent XXIII. János pápa hatvan évvel ezelőtt, alig két hónappal halála előtt tette közzé Pacem in terris kezdetű enciklikáját. A „jó pápa” emlékezetében még élénken élt az atomháború veszélye, amelyet 1962 októberében a kubai rakétaválság okozott. Az emberiséget csak egy lépés választotta el önmaga megsemmisítésétől, és bekövetkezett volna, ha nem juttatják érvényre a párbeszédet. A nukleáris fenyegetést sajnos ma is felidézik, félelmet és aggodalmat okozva a világnak – mondta Ferenc pápa, majd kiemelte, hogy az atomfegyverek birtoklása erkölcstelen. Idézte Szent XXIII. János szavait, miszerint „ha nehéz meggyőzni magunkat, hogy vannak olyan emberek, akik képesek vállalni a felelősséget a pusztításokért és a fájdalmakért, amit egy háború okozna, nincs kizárva, hogy egy előre nem látható és ellenőrizhetetlen tény meggyújtja a szikrát, amely beindítja a háború gépezetét”. Ebben az összefüggésben különösen aggodalomra ad okot, hogy holtpontra jutottak a közös átfogó cselekvési terv, az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos tárgyalások – figyelmeztetett a Szentatya, majd annak a kívánságának adott hangot, hogy találjanak minél előbb konkrét megoldásokat egy biztosabb jövő érdekében.

A pápa Ukrajnáról is szólt. Elítélte a polgári infrastruktúrák elleni támadásokat, amelyek számos ember halálát okozzák – nemcsak a bombák és az erőszak, hanem az élelmiszerhiány és a hideg is. Megújította felhívását, hogy azonnal szüntessék be ezt az értelmetlen háborút, amelynek hatásai egész régiókat érintenek Európán kívül is, az energiabiztonság, valamint az élelmiszertermelés területén, főleg Afrikában és a Közel-Keleten. Idézett a Gaudium et spes kezdetű zsinati konstitúció 80. pontjából:

“Minden olyan háborús cselekmény, amely válogatás nélkül egész városok, vagy széles területek és lakóik elpusztítását eredményezheti, bűncselekmény Isten és az emberiség ellen, amit határozottan és minden habozás nélkül el kell ítélni.”

A Szentszékhez rendelt diplomáciai képviseletek tagjaihoz intézett éveleji beszédében Ferenc pápa végül a béke megvalósítására vonatkozó javaslatait összegezte. A béke építése megkívánja, hogy ne legyen helye más nemzetek szabadsága, integritása és biztonsága megsértésének, bármilyen területi jellemzőkkel vagy védelmi képességgel rendelkeznek is. Ez akkor lehetséges, ha a közösségekben nem az elnyomás és az agresszió kultúrája érvényesül, amely oda vezet, hogy a felebarátunkra, mint ellenségre tekintünk, aki ellen harcolnunk kell, hanem a testvért látjuk benne, akit befogadunk és átölelünk.

Forrás: Magyar Kurír, Vatican News