„Jöjjön el a Te országod!”

Nador-AlbertAz Élet Urának gondviselő szeretetét köszönjük meg
Nádor László P. Albert OFM halálában.

Életének 88. évében, 2016. szeptember 30-án, hosszú betegség után szólította nővérünk, a testi halál.
1928. december 9-én született Nagykanizsán, német származású családban. A második világháború alatt még középiskolásként katonai szolgálatra vitték, ahol 1945-ben fogságba esett. Szabadulása után 1948-ban fejezte be középiskolai tanulmányait, majd belépett a Kisebb Testvérek Rendjének Szűz Máriáról Nevezett Rendtartományába. Búcsúszentlászlón volt novícius,  ezt követően  a rendi teológián kezdte meg tanulmányait. A szerzetesrendek feloszlatását követően 1953-ig még végezhette a teológiát, ekkor azonban az ajkai timföldgyárba került vagonrakodónak, később kocsikísérőnek és traktorosnak.

1956. novemberében elhagyta Magyarországot. Rövid ideig a ferences rend római központjába, onnan 1957-ben Münchenbe került, ahol folytatta teológiai tanulmányait. Már a bajor ferences rendtartomány tagjaként tett örökfogadalmat 1958-ban, papszentelésére pedig 1959-ben került sor.

Szentelése után több bajorországi lelkészségen volt kisegítő, majd 1961-től magyar lelkész lett a Hildesheimi  Egyházmegyében. A következő évtizedekben német és magyar  lelkészként működött többek között Hannoverben (1964-től), Kölnben (1975-től), végül Engelbergben (1985-től).

A változás évét követően úgy érezte, „nincs erkölcsi alapja” Németországban maradni, ezért Magyarországra jött azzal a szándékkal, hogy ismét csatlakozva a hazai ferencesekhez Kárpátaljára mehessen lelkipásztori szolgálatra. Egy évet az esztergomi rendházban töltött, majd 1992-ben Nagyszőlősre került a kárpátaljai  ferences  misszió tagjaként.  A szegényekért akart élni, a szegényekkel együtt. Kárpátalján elsősorban a német ajkú hívek gondozását végezte (Munkács környékén), később Nagyszőlősön és a szomszédos falvakban  (Fancsika, Tiszaújlak, Csetfalva, Feketeardó, Csepe, Nevetlenfalu) szolgálta a híveket. Rendszeresen látogatta az otthon lévő betegeket, egyéni karitászprojektjeivel a város rászorulóin segített, támogatta a tanulni vágyó fiatalokat. Idős kora és egyre fokozódó betegsége ellenére hatalmas kitartással végezte szolgálatát, gyóntatott, misézett. Szókimondó, egyértelmű beszéde sokak számára jelentett példát, támaszt.  

Az érte felajánlott szentmise 2016. október 13-án, csütörtökön 12.30-kor kezdődik a Belvárosi Ferences Templomban (Budapest, Ferenciek tere). Temetése a rendház kriptájában lesz a szentmisét követően.
 
Adj, Uram, örök nyugodalmat neki!