A Rózsafűzér Királynőjének szentelt hónapban, október 12-én, a domonkos nővérek megünnepelték a Munkácsi Egyházmegyében való szolgálatuk 30. évfordulóját.

Ebből az alkalomból hálaadó szentmisére került sor, melyet Lucsok Péter Miklós OP megyéspüspök mutatott be Zsarkovszkij Péter általános helynökkel, helyi paptestvéreivel, valamint a távolabbról érkezett vendégekkel, köztük a Domonkos rend vikáriusával, Jaroszláv Kravec atyával, valamint Albert Bak és Sebastian Moric szlovákiai domonkos rendi papokkal, akik nem először jártak Kárpátalján.

A hálaadó szentmisén részt vettek a Szlovákiából érkezett domonkos nővérek is, köztük Karola Dravecka tartományfőnöknő, és helyettese Edita Vozarova nővér, továbbá domonkos nővérek Pozsonyból és Kassáról.

Az ünnep alkalmat adott arra, hogy visszaemlékezzenek szolgálatuk kezdetére, amikor a domonkos atyákkal együtt megtelepedtek Kárpátalján. A domonkos atyák hívták meg Szlovákiából a Boldog Imelda Kongregációjának nővéreit, akik Frigyesfalván, később pedig Munkácson folytatták tevékenységüket. Az első kárpátaljai domonkos hivatások között volt jelenlegi megyéspüspökünk, Lucsok Péter Miklós OP is.

Prédikációja elején Miklós püspök felidézett néhány 30 évvel ezelőtti emléket: a domonkos atyák, Ludovik Melo és Dióssi Kornél Munkácsra érkezését, akik által Isten hivatásokat ajándékozott. Visszaemlékezett a kassai tanulmányaira és a domonkos nővérekre, akik eljöttek Kárpátaljára szolgálni. Majd a megyéspüspök felvázolta a jelenlévőknek azt az öt lépét, melynek segítségével együttműködhetünk az Istennel.

„Az első alapvető lépés Isten meghallása. Szűz Mária meghallotta Gábriel arkangyalt, mert gyermekkorától kezdve megtanulta, hogyan legyen nyitott. Aki meg tudja hallani a másikat, annak nyitott a szíve és nyitott a keze. Ha mi, akik Istennek szentelt életet élünk, nagyon el vagyunk foglalva, akkor a többi lépés sem következik be. Meg kell újítani az első lépést, a meghallást. Meg kell hallanunk, amit Isten mond nekünk.”

„Isten szüntelenül cselekszik! – hangsúlyozta a püspök.  – Isten szól hozzánk! Isten megáld bennünket! Megszólít és továbbra is elküldi hozzánk angyalait.  Isten nem hallgat, természeténél fogva nem tud hallgatni. Ha már nem szólna hozzánk, ha nem küldené áldását, akkor már nem léteznénk.”

A második lépés a felismerés, a harmadik a beleegyezés, a negyedik Isten áldásának befogadása, az ötödik a cselekvés.

„Ezek a lépések nem lépcsőfokok, hanem egy kört alkotnak. Az Istennel töltött élet körforgása, az Isten áldásával való együttműködés, melyben Istenre figyelve felismerjük, amit nekem mond a jelenben. A jóhír az, hogy ez az öt lépés bármikor elérhető és mindenki gyakorolhatja” – emelte ki Miklós püspök prédikációjában.

„Isten arra hívott meg bennünket, hogy ne csak elfogadjuk az életet, hanem Vele együttműködve végezzük hivatásunkat. Ez mindegyikünkre vonatkozik. Ma arra kérem Szent Domonkost, aki mindig nyitott volt Isten szavára és a Vele való együttműködésre, hogy esedezze ki számunkra azokat a kegyelmeket, amelyek az ilyen életmód kialakításához szükségesek” – összegezte a püspök.

A szentmisén tevékenyen részt vettek a domonkos harmadrendiek is. Közösségük már a 90-es évek végén elkezdte működését. Azóta vannak, akik már elhunytak, de új tagok is szép számmal léptek be a közösség életébe.

A munkácsi plébániai kórus ünnepi énekével ékesítette a liturgiát. A templom megtelt Isten fényével, mely betöltötte a jelenlévőket.

A szentmise végére Miklós püspök köszönőlevelet nyújtott át a tartományfőnöknőnek, Karola nővérnek, amelyben megköszönte a Boldog Imelda Kongregáció domonkos nővéreinek ezt a három évtizedet átölelő kárpátaljai szolgálatot.

A munkácsi domonkos harmadrendiek nevében Anna Franciska Tyáhur OPs mondott köszönetet Lidia Timkova OP nővérnek, aki a kezdetektől jelen volt a domonkosok missziójában Munkácson, és most, több évtizedes szolgálat után más helyre kerül.

A szentmise zárásaként elénekelték a Salve Reginát, miközben mindenki püspöki áldásban részesült. Az áldást követően a jelenlévőket szeretetvendégség várta a székesegyház udvarán.

Ez a nap alkalmat adott az ünnepre érkezett nővérek, atyák, a munkácsi és környékbeli hívők találkozására, hiszen a domonkosok harminc évi szolgálata által több generáció mélyítette el hitét. A folyamatnak nincs vége, a Szent Domonkos szellemében folytatott szolgálat továbbra is jelen van a Munkácsi Egyházmegyében.

Tetjana Reshetar írása és fotói alapján