Templombúcsú Terebesfehérpatakon
“Rábizta Isten a béke szövetséget, népe fejedelmévé tette őt örök papi méltóságban részesítette” (Sir 45, 30)
A Felső-Tiszavidéki Terebesen, a Szt. Pió atyáról nevezett templom egyéves templombúcsúját ünnepelte szeptember 21-én. Az ünnepi szentmisét meghívott vendégünk, Babály András nyírbátori plébános mutatta be, koncelebrált Mikulyák László rahói esperesplébános, valamint Mankovics Sándor és Béres István atyák is.
András atya testvéregyházközségnek nevezte a kárpátaljai Terebesfehérpatakot, hiszen lassan épül ki egy kapcsolat a nyírcsászári Szt. Pió atya templom közösségével. A prédikáció nagyon szép volt, András atya az ima fontosságáról beszélt: az Atya ereje, a Fiú szeretete és a Szentlélek működése legyen velünk imádság közben. Rávezetett bennünket arra, hogy valójában milyen fontos az ember életében az ima valamint hogyan és miképpen imádkozzunk. Minden szeretetből fakadjon, semmi sem kényszerítve. Minden keresztény ember Jézus Krisztus tanítása szerint imádkozzon, ahogy Jézus tanított meg bennünket a Miatyánkra. Mindnyájan az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet-kegyelemre halmozva. Szent Pió atya mennyei 
bölcsességgel és apostoli erővel töltötte életét, hogy védelmezze a katolikus hitet és minden megújítson Krisztusban.
A szentmise végén hálát adva a kapott kegyelmekért – az Úr Jézus Krisztus jelenlétében – szentségimádásban volt részünk, majd elénekeltük a Te Deum hálaadó himnuszt. Az ünnepi szentmise után László atya minden vendéget és zarándokot az ünnepi asztalhoz hívott.
Beszámoló egy aknaszlatinai zarándoktól, Leneki Valériától
