Leó pápa jóváhagyta a Kiskorúak Védelme Pápai Tanács megújított alapszabályát, amelyet a Praedicate Evangelium – k. konstitúcióhoz igazítottak. Az áldozatok és túlélők meghallgatása, a bizottság és a többi dikasztérium közötti kapcsolatok tisztázása, valamint a felelősség, az átláthatóság és a kiskorúak védelmét célzó jó gyakorlatok globális szintű előmozdítása szerepel többek között az új alapszabályban.

A Szentszék sajtóközpontja június 13-án közzétette a Kiskorúak Védelme Pápai Tanács megújított alapszabályát, amelyet XIV. Leó pápa „ad experimentum”, hároméves próbaidőre jóváhagyott, megerősítve az egyház elkötelezettségét a kiskorúak és kiszolgáltatott személyek védelmére az egész világon. Az előző alapszabály 2015-ben született, majd miután 2022. márciusában közzétették a Praedicate Evangelium – kezdetű apostoli konstitúciót, ami a Római Kúria szervezeteit szabályozza, szükségessé vált a bizottság alapszabályának kiigazítása a megújult küldetésnek, valamint a konstitúció által előírt új struktúrának megfelelően.

Be kell építeni a kiskorúak védelmét az egyház életébe

„Az alapszabály fontos lépés közös felelősségünk elmélyítése felé, hogy megóvjuk és gondjaikba vegyük a legkiszolgáltatottabbakat” – húzta alá Thibault Verny érsek, a bizottság elnöke, majd hozzátette: „Tükrözi az áldozatok és a túlélők meghallgatását, a védelem területén dolgozó szakértők és a helyi egyházak tapasztalatát, ismét leszögezve, hogy továbbra is központi prioritás a védelem”. Az új alapszabály megerősíti a tanács szerepét a védelmi gyakorlat előmozdítására az egész egyetemes egyházban, valamint tovább tisztázza küldetését, felépítését és operatív módszereit. A kiigazítás a Szentszék tágabb léptékű vállalásába illeszkedik, melynek célja, hogy biztosítsa a kiskorúak és sérülékeny személyek védelmének teljes körű integrálását az egyház életébe és intézményeibe.

Az áldozatok és túlélők meghallgatására épülő megközelítés

Az új dokumentum alapelvei állandó figyelmet szentelnek az áldozatok és túlélők meghallgatására épülő megközelítésnek. Tisztázza a bizottság kapcsolatát a többi dikasztériummal, valamint megerősíti a bizottság szerepét a felelősség, az átláthatóság és a védelmet szolgáló jó gyakorlatok globális szintű előmozdítására. XIV. Leó pápa mindig is hangoztatta, hogy a kiskorúak és a sérülékeny személyek megóvása az egyház alapvető felelőssége. A most megújult alapszabály újra megerősíti ezt az elkötelezettséget, mint ahogy a tanács támogatását is azon küldetésében, hogy segítse a helyi egyházakat védelmi rendszereik megerősítésében.

A bizottság természete

Az alapszabály első pontjai meghatározzák a bizottság természetét, ami tanácsokkal szolgál a Szentatyának a kiskorúak és kiszolgáltatott személyek abúzustól való megvédésére, közvetlenül az elnökön keresztül. A tanács a Hittani Dikasztérium keretein belül fejti ki tevékenységét, szorosan együttműködve a dikasztériummal: információcsere, a védelmi módszerek fejlesztésén, éves jelentések és képzési programok előkészítésén keresztül. A bizottság vezetőit is a dikasztérium nevezi ki. A bizottság nem közvetlen irányítással, de hozzájárul az egyetemes egyház szolgálatához azzal, hogy előmozdítja a helyi felelősséget, valamint a Római Kúria dikasztériumainak szakértelmét a védelem témájában.

Jelzés, meghallgatás, megszentelt élet

A bizottság támogatja a helyi egyházakat és elősegíti a helyi felelősségvállalást a stabil és hozzáférhető jelzőrendszerek fejlesztését, továbbá regionális és nemzeti szinten olyan központok létrehozását, ahol fogadják, meghallgatják és segítik az áldozatokat és a túlélőket, bizalmasan kezelve az ügyeket és megóvva közben az érintettek személyiségi jogait. A bizottságot be lehet vonni az ad limina-látogatások folyamatába az alapszabályban lefektetett módon. A bizottság támogatja továbbá a megszentelt életet a Legfőbb Elöljárók Konferenciáján keresztül, mely értékes partner a képzésben, a jó gyakorlatok elterjesztésében, a koordinációban, mely előmozdítja az elöljárók felelősségét és minden egyes intézmény saját jogát.

Éves jelentés a védelemről

A bizottság minden évben jelentést készít a védelmi politikáról és annak egyházi eljárásairól, amelyet a dikasztériumok, a helyi egyházi szervezetek hozzájárulásával dolgoz ki, egyeztetve az Államtitkársággal, majd a Szentatya elé terjeszti jóváhagyásra a jelentést, amit ez után közzétesz. Az éves jelentés leírja a világegyház helyzetét a kiskorúak és sérülékeny személyek védelmével kapcsolatban; közzéteszi az igazolt politikákat, nyilvános gyakorlatokat, a kapott információkat, a rendszerproblémákat és az ajánlásokat.

Együttműködés a Római Kúriával

A Kiskorúak Védelmével foglalkozó Pápai Tanács együttműködik a Római Kúria dikasztériumaival, és ebben a témában az Államtitkársággal egyeztetve ajánlásokat nyújthat be a dikasztériumvezető prefektusoknak. Ha helyi szinten ismétlődően megsértik a védelmi rendszert vagy abban súlyos hiányosságok mutatkoznak, a tanács közvetlenül az érintett dikasztériumhoz fordulhat, mely megőrzi döntési jogát saját funkcióját illetően. Közös irányelveket jelöl ki, melyeket helyi szinten határoznak meg és hajtanak végre, a különböző háttereket és az érvényben lévő polgári törvényeket figyelembe véve.

A bizottság összetétele

A bizottság legfeljebb 23 tagból állhat, akiket a pápa nevez ki, mint ahogy az elnököt is, akinek titkára szintén a tanács tagja. Évente kétszer tartanak plenáris ülést, az elnök vezetésével kollegiálisan végzik munkájukat. Regionális csoportok, illetve tanulmányi csoportok is működnek a bizottságon belül. Az elnököt és titkárát egy végrehajtóbizottság segíti tanácsaival. A bizottság ezen túl regionális tanácsadást is kérhet küldetése teljesítéséhez.

Forrás – www.vaticannews.va