Elballagtak a Munkácsi Szent István Líceum végzős diákjai

Május 31-én a legtöbb oktatási intézményben megszólalt az utolsó csengőszó. A középiskolákban ez a nap a végzős diákok nagy napja is egyben, amikor elbúcsúznak az őket több éven át kísérő tanároktól, a diáktársaiktól, az iskola „falai”-tól, melyek, ha beszélni tudnának, sokat mesélnének a megélt pillanatokról.

A Munkácsi Szent István Líceum végzős diákjainak ünnepsége pénteken, a Szent Márton- székesegyházban hálaadó szentmisével kezdődött, melynek főcelebránsa Molnár János püspöki helynök, beregszászi esperes-plébános volt, akivel Pogány István munkácsi plébános és Rácz István, benei plébános atyák koncelebráltak.

Resch Tamás atya, aki közel két éven át a líceum lelkigondozója volt, már nem tudott jelen lenni a ballagáson, mivel időközben visszahívták Magyarországra.

János atya szentbeszédét a hálaadás gondolata köré építette fel. Kiemelte a krisztusi szeretet fontosságát, mely nem érzelem, hanem szolgálat; szolgálni egymást azzal a talentummal, amit kaptunk. Aláhúzta a szenvedés értékét is, amit senki nem kerülhet el, még a fiatalok sem. Kohóhoz hasonlította, ahol formálódunk. „Isten vezet titeket, ismer, neveteken szólít és meghív a Vele való közösségre” – zárta különösen a ballagókhoz intézett ünnepi beszédét.

Megható pillanatai voltak az ünnepi szentmisének, amikor a ballagó diákok egyenként átvették a 10. osztályosoktól a tarisznyát, mint egy jelképes útravalót a nagybetűs életbe, majd pedig János atya személyesen megáldotta őket.

A „Ballag már a vén diák” dal kíséretében vonultak át a végzős diákok a templomból a líceum nagytermébe, ahol a hagyományoknak megfelelően folytatódott a ballagási ünnepség.

Először Kristofori Olga igazgatónő köszöntője hangzott el, aki Szent István király intelemiből idézve azt kívánta a ballagóknak, hogy a hit és az identitástudat adjon erőt nekik a jövőben.

Ezt követően sorra hangzottak el a köszönő – és búcsúbeszédek. A végzős diákok könnyes szemmel búcsúztak tanáraiktól, nevelőiktől, az intézmény minden dolgozójától. Pónitz Adrienn osztályfőnök, akinek pályafutása során ezt volt az első végzős osztálya, egyszerű, őszinte szavakkal fejezte ki köszönetét és háláját a diákjai felé, akiket – ahogyan mondta – „saját gyermekeimnek tekintettem”.

A szülői közösség nevében Okszana Metzger mondott köszönetet a líceum munkatársainak. Beszédében hangsúlyozta, végtelenül hálásak, hogy egy második otthont biztosítottak a gyermekeik számára.

A komoly és megható pillanatok közül nem hiányozhattak a viccesek sem, melyekről a végzős diákok által készített kisfilm képkockái gondoskodtak.

A ballagási ünnepség végén, a hagyománynak megfelelően a 10. osztályosok átvették a végzősöktől a Munkácsi Szent István Líceum stafétabotját.

Ízlésesen megkomponált fotózóna és az ebédlőben megterített ünnepi asztal várta a már felszabadult diáksereget, hogy szüleikkel, diáktársaikkal, barátaikkal, tanáraikkal együtt megörökítsék életük egyik legnagyobb eseményét, valamint a finom falatok mellett visszaemlékezzenek a líceumban töltött vidám percekre.

A Munkácsi Szent István Líceum a 2024-25-ös tanévben is szeretettel várja a diákokat. Augusztus 16-án 9 órától pótfelvételit hirdet azok számára, akik nem tudtak elmenni a tavaszi felvételire, vagy időközben kedvet kaptak arra, hogy a Szent István Líceum tanulói legyenek.