A középkorban a nevickei, illetve ungvári uradalomhoz tartozott. Az 1514-es Dózsa-féle felkelésben egy osztag perecsenyi csoport is harcolt egy Valkaj nevű parasztvezér vezetésével.
A vegyigyár és az államvasutak talpfa-telítő telepének fejlődése nyomán a település lakosságának száma a 19-20. század fordulóján jelentős növekedésnek indult. A helységben olasz mesteremberek is letelepedtek, akik a vasútnál alagút- és hídépítők voltak. Amikor a római katolikus hívek száma elérte a hatszázat, szorgalmazták egy templom felépítését, melynek felszentelésére 1906-ban került sor.
Orgonájának háza a 19. sz. közepén készült, belső része 1920 és 1939 között.
Az anyakönyvezés kezdete: 1926.
A liturgia nyelve: szlovák, ukrán.