A munkácsi várhoz különféle majorok és tanyák is tartoztak, így fatelepek, halastavak, vadaskertek is. E birtokok közé tartozott két ruszin község, Alsó- és Felsőgereben. Szentmiklóson (Beregszentmiklós, Csinadijevo) túl, egy északra forduló völgyben terülnek el. Az 1649. évi úrbérben Rabo nevű patakjukról Raboniczának nevezték őket. A lakosság nagyobb része 1699-ig elvándorolt, illetve meghalt. Nagyon szép görög katolikus fatemploma volt. 1850 körül kőtemplomot építettek helyette. Idejártak imádkozni azok a német anyanyelvű római katolikusok is, akik 1830 körül települtek át Szinyákról és Szentmiklós vidékéről, amikor a községben papírgyár létesült. Az önálló római katolikus templomot 1926-ban a Schönborn család támogatásával építették fel.
A háború után be akarták zárni a templomot, de a hívek nem engedték. 50 ülőhellyel és két haranggal rendelkezik. Jelenleg e templomban helyezték el ideiglenesen az 1950-ben bezárt szentmiklósi Páduai Szent Antal-templom főoltárát (a szentmiklósi templom 1991-ben az ortodox egyház tulajdonába került).
1984-ben felújították a templomot, utoljára pedig a 90-es évek végén renoválták. Legnagyobb értéke egy nagyon régi Szűz Mária-kép, egy gyönyörű kivitelezésű, antik fakereszt, valamint a főoltár-kép, mely az 1958-ban lerombolt szinyáki templomból került át.
A liturgia nyelve: magyar.