Ferenc pápa üzenete a Tömegtájékoztatás 50. Világnapjára
„Kommunikáció és irgalmasság: gyümölcsöző találkozás”. Ezt a témát választotta Ferenc pápa a Tömegtájékoztatás 50. Világnapjára, amelyet idén számos országban május 8-án, vasárnap tartanak. A kommunikáció építsen hidakat, gyógyítson be sebeket és érintse meg az emberek szívét – fogalmaz üzenetében a Szentatya. A kommunikáció valódi ereje a „közelségben” van. Azt kéri a keresztényektől, hogy az igazságot szeretettel kommunikálják, a személyek elítélése nélkül. Arra buzdít, hogy a közösségi hálókat is az irgalmasság helyeivé alakítsák át, ahol a kapcsolatokat és az osztozást helyezik előtérbe.
Kirekesztés nélkül kommunikáljunk
Amit és ahogy mondunk, minden szó és gesztus, fejezzen ki együttérzést, Isten mindenki iránti gyengédségét és megbocsátását. Arra kaptunk meghívást, hogy kirekesztés nélkül kommunikáljunk Isten gyermekeiként. Az egyház nyelvezete és lépései közvetítsék Isten irgalmasságát, érintsék meg az emberek szívét. Terjesszük az Anyaegyház emberi melegségét, amely tartalommal tölti meg a hit szavát és lángra lobbantja a szikrát, amely élővé teszi.
A kommunikáció építsen hidakat, lépjen túl a meg nem értésen
A kommunikáció képes hidakat építeni, elősegíteni a találkozást és a befogadást. A szavak hidakat építhetnek a fizikai és a digitális környezetben egyaránt. Használjunk szavakat, amelyek segítenek kilépni az ítélkezés és a bosszú ördögi köreiből, amelyek továbbra is csapdába ejtenek személyeket és nemzeteket. A keresztény ember szava növelje a szeretetközösséget. Amikor pedig határozottan el kell ítélnie a rosszat, igyekezzen nem megszakítani a kapcsolatokat és a kommunikációt. Az irgalmasság képes életre kelteni a párbeszéd új módját.
A politikai vezetők nyelvezete ne táplálja a gyűlöletet és a félelmet
A pápa annak a kívánságának ad hangot, hogy a politika és a diplomácia nyelvezete nyerjen ösztönzést az irgalmasságból. Az intézményi felelősséggel rendelkezők és a közvéleményt formáló személyek mindig figyeljenek arra, hogy milyen módon fejezik ki magukat azokkal, akik másként gondolkodnak vagy cselekszenek, illetve akik hibákat vétettek. Könnyű ugyanis abba a kísértésbe esni, hogy a bizalmatlanság, a félelem és a gyűlölet lángjait tápláljuk. Ezért bátorságra van szükség, hogy az embereket a kiengesztelődés irányába tereljük. A pápa annak a kívánságának ad hangot, hogy az egyház pásztorai kommunikációjuk és szolgálatuk során ne az ellenség feletti győzelem felsőbbrendű büszkeségével fejezzék ki magukat vagy alázzák meg azokat, akiket a világ veszteseknek és kiselejtezendőnek ítél.
Szeretettel kommunikáljuk az igazságot, ne ítélkezzünk az emberek felett
Kommunikációnk stílusa segítsen túllépni azon a logikán, amelyik pontosan szétválasztja a bűnösöket az igazaktól. El kell ítélni a bűnös helyzeteket, de nem a személyeket, mert csak Isten lát szívük mélyére. Meg kell róni azt, aki hibázik és el kell ítélni a gonoszt és bizonyos viselkedések igazságtalanságát, az áldozatok felszabadítása és az elesettek felemelése érdekében. Az igazság maga Krisztus, akinek gyengéd irgalmassága a mértékadó ahhoz, hogy hogyan hirdetjük az igazságot és ítéljük el az igazságtalanságot. Az igazságot tehát szeretettel hirdessük, mert csak így érintheti meg bűnös szívünket. A kemény és moralizáló szavak és gesztusok azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy még inkább elidegenítjük azokat, akiket a megtéréshez és a szabadsághoz akarunk elvezetni, megerősítve bennük az elutasítás és védekezés érzését.
Alapvetően fontos a másik meghallgatása, a mindenhatóság elbizakodottsága nélkül
Ferenc pápa a családi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt válaszként azoknak, akik úgy gondolják, hogy az irgalomban gyökerező társadalom elképzelése idealisztikus és engedékeny. A szülők szerettek és értékeltek bennünket azért, amik vagyunk, nem pedig képességeink és sikereink miatt. A Szentatya arra buzdít, hogy a társadalomra gondoljunk úgy, mint egy otthonra vagy családra, ahol az ajtó mindig nyitva áll és kölcsönösen igyekeznek befogadni egymást. A kommunikáció osztozást jelent, amelyhez szükség van a meghallgatásra és a befogadásra. A meghallgatás igényli a közelséget. A meghallgatás azt jelenti, hogy képesek vagyunk megosztani kérdéseinket és kétségeinket másokkal, egymás mellett haladni az úton, és megszabadulni a mindenhatóság meggyőződésétől, illetve képességeinket alázattal a közjó szolgálatába állítani. Nem könnyű meghallgatni, egyfajta vértanúságot, önfeláldozást igényel. A meghallgatás képessége hatalmas kegyelem, kérjük és gyakoroljuk.
A közösségi hálókon is irgalommal kommunikáljunk
Ferenc pápa a digitális kommunikációval is foglalkozik üzenetében. Az e-mail, az sms, a közösségi háló is lehet teljesen emberi kommunikációs forma. Nem a technológia határozza meg, hogy a kommunikáció hiteles-e vagy sem, hanem az ember szíve. A Szentatya arra hív, hogy a közösségi hálók segítsék elő a kapcsolatokat és ne vezessenek az emberek közötti további polarizációhoz és megosztottsághoz. Az internet segíthet, hogy jobb állampolgárok legyünk. Egyben bölcsen felhasználható egy olyan társadalom építéséhez, amely egészséges és nyitott az osztozásra. A kommunikáció kiszélesítette a távlatokat sok ember számára. Isten ajándéka, amely nagy felelősséget foglal magába. A kommunikáció ereje felfogható „közelségként”. A kommunikáció és az irgalmasság közötti találkozás akkor lesz gyümölcsöző, amennyiben közelséget teremt, amely gondoskodik, vigasztal, gyógyít, elkísér és ünnepel. Egy megtört, széthullott és polarizált világban irgalommal kommunikálni annyit jelent, hogy segítünk megteremteni egy egészséges, szabad és testvéri közelséget Isten gyermekei és minden embertársunk között az egy emberi családban.
(sv)
