2025. július 25-én este, a Prédikátorok Rendje (domonkosok) Általános Káptalanjának keretében imavirrasztást tartottak a krakkói Szentháromság-bazilikában, amelyen a világ minden tájáról érkezett szerzetesek, nővérek, világi domonkosok és hívők egyesültek az imában a békéért – különösen Ukrajnáért, valamint minden háború sújtotta térségért.

A virrasztást Lucsok Miklós OP, a munkácsi római katolikus egyházmegye püspöke vezette, aki beszédében személyes tanúságtételt mondott.

„Egy olyan országból jövök, ahol a háború már sok éve tart, és a horizonton nem látszik a vége. Ez a háború sok népet érint, ezért különösen fontos, hogy itt, Krakkóban – a Rend képviselőinek jelenlétében – közösen imádkozunk a békéért.”

„Köszönöm a meghívást. Itt állok előttetek, Isten gondviselésébe és irgalmába vetett bizalommal, abban a hitben, hogy az Úr békét akar hozni – rajtunk keresztül, az imáink által.”

A püspök elmondta, hogy a háború kezdete óta egy kérdés foglalkoztatja mélyen:

„Mit kell tennem? A háború, a szenvedés, az erőszak és a pusztítás közepette – amikor úgy tűnik, minden a háború folytatásának kedvez – mit tehetek én, hogy békét építsek? Uram, mit cselekedjem?”

Majd így válaszolt önmagának és a hallgatóságnak:

„A Szentlélek arra emlékeztet: először is nekem kell mélyen elmerülnöm Jézus Krisztus békéjében. Ez az első feladatom. Ha az Ő békéjében élek, világosan látom majd, kinek és hogyan kell segítenem, kinek kell szolgálnom. Mert ha a szívemben nincs béke, akkor félelem költözik oda.”

„Két állapot van: béke – vagy félelem. A félelem mindig a béke hiánya a szívben.”

Végül arra kérte a jelenlévőket:

„A Feltámadt Krisztus Lelkéhez fordulok, hogy töltsön el bennünket az Ő békéjével. Imádkozom a békéért Ukrajnában, a világ minden pontján, ahol háború dúl, és azok megtéréséért, akiket a háború szelleme ural. Kérlek benneteket: ne szűnjünk meg imádkozni a békéért. Legyünk a béke hordozói.”

A virrasztás része volt annak az eseménysorozatnak, amelyet a Prédikátorok Rendje 2025. július 19. és augusztus 8. között tart Krakkóban – az Általános Káptalan keretében.

A káptalanra a világ domonkos közösségeinek vezetői érkeztek: 49 domonkos szerzetes vesz részt rajta, köztük a Rend mestere, Gerard Timoner OP, valamint korábbi rendfőnökök, például Timothy Radcliffe bíboros OP és Bruno Cadoré OP.

Az esemény célja a Rend jövőjének formálása, a közösségi küldetés megerősítése, valamint a Konstitúciók által előírt döntések meghozatala a tartományok, elöljárók és szolgálatok vonatkozásában. A dokumentumokat több nyelven – angolul, franciául és spanyolul – készítik elő és fogadják el.

A káptalan augusztus 8-án, Szent Domonkos, a Rend alapítójának liturgikus emléknapján zárul.

 

Lucsok Miklós OP teljes beszédének magyar fordítása:

„Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.” (Mt 5,9)

Kedves testvéreim!

Egy olyan országból érkeztem, ahol a háború már sok éve tart, és a vége még mindig nem látszik. Ez a háború sok nemzetet érint, ezért rendkívül fontos ez a közös ima a békéért, itt, ahol a Rend képviselői a világ minden részéről összegyűltek.

Köszönöm a meghívást. Itt állok előttetek, Isten gondviselésébe és irgalmába vetett bizalommal – hittel, hogy Isten békét akar hozni rajtunk keresztül, az imáink által.

A legfőbb kérdés, amely a háború kitörése óta nem hagy nyugodni, így hangzik: Mit kell tennem?
Háború idején, szenvedés, veszteség és erőszak közepette, amikor ennek a rémálomnak nem látni a végét, amikor úgy tűnik, minden azt szolgálja, hogy a háború folytatódjon…

Mit kell tennem a béke építéséért?
Mit kell tennem, hogy közelebb hozzam a békét?

Uram, mit cselekedjem?
Mint ember, mint állampolgár, mint Jézus tanítványa, mint pap, mint püspök.

A Szentlélek állandóan emlékeztet: elsősorban nekem magamnak kell mélyen elmerülnöm Jézus Krisztus békéjében. Ez az első feladatom. És amikor az Ő békéjében élek, akkor tisztábban látom, kinek és hogyan kell segítenem, kinek kell szolgálnom. Mert ha a szívemben nincs Krisztus békéje – akkor a félelem uralkodik el rajtam.

Egyszerűen megfogalmazva: az emberi léleknek két alapállapota van: béke és félelem.

Ha nincs béke, akkor megjelenik a félelem.
A félelem – a szív békéjének hiánya.
A félelem oka: a sebzett szív.
Először ez a félelem elszigetelődéshez és puszta túléléshez vezet. De ha ez a szív nem gyógyul meg, és amikor az elszigeteltségből való kilépés lehetősége megjelenik, akkor az ember másokat kezd el sebezni, mohóvá válik – és mindez a háborúk forrásává lesz.

Erőszak. Háború. Sebek. Félelem.

Ezeket mind csak a BÉKE képes legyőzni.
A béke akkor győz, ha minden ember béke hordozójává válik.

A világ békéje lehet, hogy utópisztikusnak tűnik, ha arra tekintünk, ami ma történik, vagy akár az egész emberiség történetére – Káin és Ábel óta.

De a béke a saját szívemben – lehetséges.
A béke azokkal, akik készek azt elfogadni – lehetséges.
A béke közösségei – lehetségesek.

Kedves Testvérek!

Örömmel vagyok ma itt köztetek – ezen a helyen, ahol sok éven át éltem, imádkoztam, és megtanultam Szent Domonkos karizmájában élni.

Köszönöm minden imátokat, és azt a segítséget, amit ti és közösségeitek nyújtottatok Ukrajna békéjéért.

Kérem a Feltámadt Krisztus Lelkének erejét, hogy ma teljesen töltsön el bennünket az Ő békéjével, és hogy ebben a lélekben kérjük a békét Ukrajnának, minden háború sújtotta helynek, és azok megtérését, akiket a háború szelleme ural.

Arra kérlek benneteket: ne szűnjünk meg imádkozni a békéért. Legyünk a béke hordozói!

Felhasznált források: op.org; rkc.org.ua; domonkosok.hu
Fotó: Radosław Więcławek OP, dominikanie.pl