Az édesanyák imája az, ami nem ér véget. A háborúknak előbb-utóbb vége lesz, a betegségek sem tartanak örökké, a különböző imaszándékok elveszítik aktualitásukat, de egy édesanya imája sosem ér véget, sosem pihen meg, mert amióta gyermeke megfogant, azóta a szívük együtt dobban.

Az egyházmegyében már sok éve, több évtizede működnek Szent Mónika imacsoportok, olyan édesanyák csoportjai, akik közösségben imádkoznak gyermekeikért. Hiszen Szent Mónika volt az az édesanya, akinek végtelen imái megtérést hoztak fia számára, akit ma Szent Ágoston néven ismerünk és tisztelünk.

Innen fakadt egy egyházmegyei szintű imanap megszervezésének az ötlete. Szent Mónika ünnepéhez közeledve, augusztus 24-én valósult meg az ötlet, Beregszászban. A találkozóra Kárpátalja számos településéről érkeztek katolikus édesanyák, hogy együtt imádkozzanak gyermekeikért. Ma ez különösképpen időszerű, hiszen a háború kitörése óta nagyon sok édesanya maradt távol gyermekétől: egyesek azért, mert fiúk harcolni kényszerült, mások azért, mert gyermekei külföldre menekültek. Ezért is volt nagy szükség a közös együttlétre, ahol az édesanyák erőt meríthettek az Istennel és az egymással való találkozásból.

Az imanap nagy szükségességét a résztvevők száma is bizonyította: közel kétszázan érkeztek Kárpátalja különböző megyéjéből, olyan településekről, ahol magyar nyelvű római katolikus egyházközség működik. A híveket sok esetben papjaik is elkísérték. Jelen volt a találkozón Weinrauch Márió OFM, nagyszőlősi plébános, Hernádi Lehel OFM, feketeardói plébános, Rácz István benei plébános, Jaczkó József kaszonyi plébános, Kvascsuk András viski plébános, Hortobágyi Arnold munkácsi káplán, Bacsó Róbert állandó diakónus.

Az imanap legelején Molnár János beregszászi esperes-plébános, püspöki helynök, a találkozó ötletgazdája köszöntötte a közelről és távolról érkezett vendégeket. Bevezetésképpen elmondta, hogy az édesanyák találkozójának bibliai eredete is van. Ez pedig az az eset, amikor Szűz Mária meglátogatta Szent Erzsébetet, amikor együtt imádkoztak, együtt adtak hálát a születendő gyermekért. János atya azt kívánta a jelenlévőknek, hogy ahogyan Máriát és Erzsébetet, úgy ezen a napon minden résztvevőt töltsön el a Szentlélek és tapasztalják meg a közösségnek az áldását és megtartó erejét.

A program rózsafűzérrel és közös énekléssel kezdődött. A szentolvasóban az örvendetes titkokról elmélkedve emlékeztek meg Szűz Mária életének fontosabb állomásairól.

Tíz órakor megérkezett a rendezvény főelőadója, Lucsok Péter Miklós OP munkácsi megyéspüspök, aki szívesen jött el egy olyan rendezvényre, ahol Istené, a világosságé a főszerep. Előadásában az ima és a béke témája került előtérbe. A püspök atya kifejtette, hogy a világba csak olyankor jön el a béke, ha az ember a világosságot választja és Isten mellett dönt. Kérte, hogy különösen a mai napon, Ukrajna Függetlenségének 33. évfordulóján országunkat is foglaljuk imáinkba, hogy a várva várt béke valóra váljon. Hangsúlyozta, hogy az ima megerősít és erőt ad. Jézus is időnként elvonult imádkozni, és ilyenkor általában erőt merített és felüdült. Az imádságnak legfontosabb üzenete, hogy ne féljünk. Ha valaki fél és elkeseredik, az annak a jele, hogy nem  nyitotta meg szívét az Isten előtt.

A jelenlévő édesanyáknak lehetőségük volt szentségimádáson is részt venni, ahol a Legszentebb Oltáriszentség előtt mondhatták el szívük óhaját és háláját. A nap csúcsa volt a szentmise, melyet a püspök atya mutatott be a jelenlévő paptestvérekkel. Ezután következett az ebéd, melyet a Szent Anna Karitász munkatársai készítettek sok szeretettel és gondossággal.

A délután megható tanúságtételekkel folytatódott, amikor három résztvevő elmesélte, hogyan segített vagy volt életmentő számára és gyermeke számára az anyai imádság.

Majd közösen járták végig a keresztutat, melynek az volt a különlegessége, hogy Szűz Mária anyai szemszögéből szemlélhették a szenvedő Jézus Krisztust és kísérték el Őt egészen a Golgotáig.

A program záróimájaként három órakor elmondták az Irgalmasság rózsafüzérét, majd püspöki áldással indultak útnak a résztvevők.

Fehér Rita írása alapján (Forrás: Kárpátalja.ma)