Az Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia által Jézus Szentséges Szíve Évének meghirdetett 2026-os esztendő arra hívja a híveket, hogy elmélyüljenek Krisztus szeretetében és megerősödjenek hitükben.
Jézus Szentséges Szívének főünnepét az Egyház idén június 12-én ünnepelte. E jeles alkalomból a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyében búcsúünnepségeket tartottak a benei és a munkácsi Várpalánka városrészben található Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplomokban. A templomokat az ünnepre gyönyörűen feldíszítették. Az szentmisék főcelebránsa Lucsok Miklós OP megyéspüspök volt.
A benei Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplomban a szentmise 10:00 órakor kezdődött. A búcsúra az egyházmegye számos településéről érkeztek hívek, hogy közösen adjanak hálát Krisztus szeretetéért, és részesüljenek az ünnep kegyelmeiben.
Szentbeszédében Miklós püspök hangsúlyozta, hogy minden ember szívében ott él a szeretet utáni vágy. „Isten a szeretet. Isten nélkül nem tudunk szeretni” – fogalmazott a főpásztor rámutatva arra, hogy a szeretet forrása maga az Isten, nincs szeretet Isten nélkül. „Isten úgy nyitotta meg a Szívét, hogy a mi szívünk meg tudjon nyílni” – mondta. Elmélkedésében arra is rámutatott, hogy az egész Egyház misztériumának és Jézus köztünk való jelenlétének lényege az, hogy be tudjuk fogadni ezt a szeretetet. Ha megtapasztaljuk Isten szeretetét, akkor megyünk és szolgálunk. Minél jobban be tudjuk fogadni Isten szeretetét, annál jobban leszünk képesek szeretni.
A püspök atya arra buzdította a jelenlévőket, hogy nyissák meg szívüket Krisztus előtt, és engedjék, hogy az Ő szeretete alakítsa életüket. „A Jóisten úgy akar szeretni minket, hogy mi megtapasztaljuk az Ő szeretetének a teljességét, és mi is egymást teljes szívvel szeressük” – mondta Miklós püspök.
A szentmise után a hívek a falu végén található plébániára zarándokoltak. A plébániakertben a Jézus Szíve szobornál elimádkozták a Jézus Szíve-litániát, majd közös énekléssel dicsőítették az Urat. A templombúcsú a zárt teraszon rendezett agapéval ért véget.
Az esti szentmisén a papságot és a jelenlévő híveket Pogány István, munkácsi plébános köszöntötte. Jevhen Fizer atya beszédében megjegyezte, hogy ebben a munkácsi városrészben minden vasárnap három nyelven tartanak szentmisét: ukránul, magyarul és németül. Ezek a Jézus Szentséges Szíve templomban, valamint a közelben található Szűz Mária Szent Neve templomban váltakozva vannak megtartva.
Miklós püspök homíliáját az egység egy csodálatos pillanatáról szóló tanúságtétellel kezdte, mely Benén, a reggeli szentmise alatt történt a szentáldozás utáni csendben és imádságban. „Ez a szívek nagyon mély egységének megtapasztalása volt” – mondta.
Ezután a jelenlévőkhöz fordulva a főpásztor kifejtette: „Jézus Szíve titkának legmélyebb mélysége, legmélyebb valósága az Atyával való teljes egység. Ez egy állandó egység. Ez az egység abban áll, hogy Jézus szüntelenül befogadja a szeretetet, ugyanakkor tovább is adja azt… A szeretet nem arról szól, hogy mi szeretjük Istent, hanem arról, hogy ő szeret minket. Isten szeret téged. Isten szeret engem. Isten most is szeret. Ha nyitott vagy arra, hogy ezt a szeretetet befogadd, megtapasztalhatod.”
A szentmise szentségimádással zárult, amely során kiengesztelő imádságban kértek bocsánatot a Jézus Szentséges Szívét ért sérelmekért. Az ünnepélyes szentségi áldás után az ünneplés a templom udvarán szeretetvendégséggel folytatódott.
Ez jó alkalom volt a beszélgetésre és az öröm megosztására, amely segít abban, hogy „egymást Isten szeretetének befogadására tanítsuk”, ahogyan azt Miklós püspök mondta a homíliájában.
Fotó: Weis Viktória / Veritas (Bene);
Reshetar Tetjana / Munkácsi Egyházmegye (Munkács, Várpalánka)




















