Április 20-án Lucsok Péter Miklós OP megyéspüspök ismét találkozott a hívekkel a Munkácsi székesegyházban.

A program közös imával kezdődött: a jelenlévők elimádkozták az Irgalmasság rózsafűzérét. Az áhítatot az érdeklődők élő közvetítés által követhették a világhálón az egyházmegye Youtube-csatornáján vagy a Veritas Facebook-oldalán. Akik viszont személyesen jöttek el, és bizony elég szép számmal voltak, ők lelki egységet élhettek meg az ima által.

Ezt követően a jelenlévők előadást hallgattak, melynek kiindulópontja az aznapi evangéliumi részlet volt.

Tanítványai közül, akik ezeket hallották, többen azt mondták: „Kemény beszéd. Ki hallgatja?” Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt hozzájuk: „Botránkoztok rajta? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Hozzátok intézett szavaim lélek és élet, de vannak közöttetek, akik nem hisznek.” Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, kik nem hisznek, és ki fogja elárulni. Aztán így folytatta: „Azért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha az Atya meg nem adja neki.”

Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, s többé nem jártak vele. Jézus azért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?” Simon Péter felelt neki: „Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás. Mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.” (Jn 6, 60-69)

A Jézust hallgatók közül nem mindenki fogadta meg Jézus szavát, nem mindenki fogadta el békéjét, mely az Atyával és a Szentlélekkel való egységükből ered, így sokan otthagyták Őt. Ma is több millió ember bezárja szívét és nem nyitja meg a békére, Isten pedig nem tudja azt ránk erőltetni. „A béke egy állapot”, – mondta Miklós püspök. Az a személy éli át a béke állapotát, aki egységben van Istennel.

Az apostolok Húsvét fényében szemlélve az eseményeket, találkoznak a Feltámadottal. Az ő tapasztalatukat hozva a jelenbe a püspök felhívta a figyelmet arra, hogy ma is, amikor ketten vagy hárman Jézus nevében összegyűlünk, akkor tanúságot teszünk a jelenlétéről.

Az előadó különösen a jelenkori kommunikációnkról beszélt. Sok időt töltünk a közösségi médiában. A fiatalok virtuális életet élnek, nehezen szocializálódnak. A beszélgetés vagy telefonálás helyett inkább írunk egymásnak, mert könnyebb. Ez egy probléma, hiszen nem élünk a valóságban.

A továbbiakban a Püspök a lelki élettel kapcsolatos különböző kérdésekre válaszolt, valamint nehezebb és könnyebb témákat hozott fel, melyek szintén fontosak voltak azok számára, akik azokat írták. A fájdalmasabb témákhoz tartozott a háború, az abortusz. Ezekre a kérdésekre a püspök gondoskodó apaként válaszolt, aki szavaival ölelte át az ismeretlen kérdezőt, aki már 10 éve szenved a háború igazságtalanságaitól. Azt tanácsolta azoknak, akik veszteséget éltek át, hogy ne féljenek szakmai segítséget kérni.

A találkozó közös imával és áldással ért véget. Sok résztvevő még ott maradt az esti szentmisére, melyen hálát adtak a találkozóért és áldották az Istent.

Szöveg és fotó: Resetár Tetjana

Fordította: Fehér Rita