2023. december 17-én, advent 3. vasárnapján, ünnepélyes szentmise keretében Lucsok Péter Miklós OP, egyházmegyénk megyéspüspöke megáldotta a felújított római katolikus templomot Tégláson. A szentmisén koncelebrált Thurzó Péter atya, csapi plébániai kormányzó.

A kicsiny település templomát az 1950-es években bezártak, és csak 1990-ben kapta vissza az egyház. Még abban az évben, december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás Ünnepén újra szentelték a templomot.

Az aznapi liturgia egyik szentírási szakasza János evangéliumából hangzott el: „Abban az időben föllépett egy ember. Az Isten küldte, és János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, hanem azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról.”

Miklós püspök ezekből a szavakból kiindulva kezdte homíliáját. „Az evangéliumban azt olvastuk, hogy János tanúságot tesz a világosságról. Tanúságot tenni a világosságról. A mai időkben, ebben a nehéz és sötét világban nekünk, keresztényeknek is ez kell, hogy a hivatásunk legyen. Világosságot hozni a sötétségbe.” – mondta.

Majd kitért a mai világra, és kifejtette, hogy ma sincsen másképpen. Sötétségben élünk, amiből Jézus tud kiszabadítani minket. „Ebben a helyzetben mennyire éljük meg azt, hogy Jézus üdvözít minket? Hogyan éljük meg az Örömhírt ma? Mi hoz örömöt ma az életedbe? Miért tudsz ma hálát adni?” – tette fel az önvizsgálatra késztető kérdéseket.

Végezetül mindenkit arra hívott, hogy a mostani karácsonyon összpontosítson a lényegre, a közénk jött Istenre.  „A béke, a világosság, az öröm, a szeretet csak akkor lehetséges, ha ott van köztünk Isten. Másképpen ez nem lehetséges.”

 

A téglási templom története

1933-ban Kistégláson római katolikus templom épült Kisboldogasszony tiszteletére, Roya és Havel épitészek munkája által. Az épitéshez szükséges alapanyagok beszerzése a téglási római katolikus hivek áldozatos munkája révén jött létre. Egy év elteltével a templom tető alá került, amit még abban az évben fel is szenteltek. A harangot – amit Ignácz József és a római katolikus hivek adományaiból finansziroztak – Egry Ferene kisgejöci harangöntö öntötte.

A kommunista rezsim az egyházi létet ellehetetlenitette, és ahogy Kárpátalja szerte, Tégláson is 1961-ben bezáratták a templomot. A 80-as években a templom tornyát bontásra szánták, de ezt megelőzően ravatalozót hoztak létre benne. A tiltás ellenére a falu asszonyai titokban eljártak imádkozni a templomba. 1990-ben Mons. Károlyi Lajos atya közbenjárására a hívek visszakapták végre a templomot, amit még abban az éven a téglási fel is újítottak. Isten segítségével már abban az éven elsőáldozáshoz járulhattak a község gyermekei. December 8-án ünnepélyesen újraszentelték a kistéglási római katolikus templomot, s azóta ezt a napot fogadott búcsúként tartják számon a településen.

Azóta a mai napig aktiv közösségi élet folyik a templom falain belül: szentmisék, szentségimádások, hittanos gyermekprogramok, rózsafüzér találkozók, esküvők, keresztelök, valamint ifjúsági kórus is működik. 1993 óta a görög katolikus testvérek szent liturgiát tartanak a templom falai között.

Az egyházközségben az évek alatt szolgálatot teljesítő atyák : Mons.Károlyi Lajos, Bohán Béla, Molnár Miklós, Mékli Attila, Poharecki Róbert, Snepp Román, Tóth András, Thurzó Péter. A hívek közül özv. Szidor Imre, Kocsis István, özv. Koleszár János, Juszkó Sándor és Kriczky Beáta segítik az atyák munkáját.

Képek, video: Veritas