A megpróbáltatások idején növekedjen az emberségünk

2023. november 25-én emlékezünk meg népünk nagy tragédiájának 90. évfordulójáról.

Az éheztetés lassú és kegyetlen halál. Gazdagon termő ukrán földünkön, hónapokon, éveken keresztül több millió ártatlan ember halt meg éhínségben. Éhen halni a világ leggazdagabb termőföldjén csak úgy lehet, ha azt valaki szándékosan megtervezi. Az ukrán nép mindig is híres volt arról, hogy ragaszkodik szabadságához.  Kilencven évvel ezelőtt nem először jelentett ez akadályt a zsarnokok szemében, habár most nem a cári, hanem a bolsevik Oroszország hatalmának útjában állt.

Ma már az egész világon történészek értékelik ezt a szörnyű eseményt, és elismerik, hogy népírtás történt. Maga Ferenc pápa is a Hit Évének végén, amikor a holodomor nyolcvanadik évfordulója alkalmából fogadta az ukrán küldöttséget, kijelentette, hogy az ukrajnai éhínséget a szovjet rezsim provokálta ki.

A milliók életét követelő „halálaratás” borzalmának tudatában egyházként és nemzetként is megerősödtünk és jobban megértettük, mekkora méreteket ölthet a gonoszság. A jelenlegi háború is, melyet hazánk függetlenségéért vívunk, ennek a régóta tartó küzdelemnek a folytatása. Az orosz hatalom a megfélemlítésnek és a pusztításnak ugyanazokat a formáit alkalmazza most is Ukrajnával szemben.

A holodomor évfordulóját nem ünnepeljük, hanem megemlékezünk azokról, akiket megaláztak és megkínoztak. Az áldozatok számát nem tudjuk pontosan, de Isten mindegyikőjük nevét ismeri, ezért az Ő irgalmát hívjuk segítségül mindazok számára, akik az Ukrajna iránti gyűlölet áldozataként haltak meg. Hálát adunk Istennek mindazokért, akik azokban a nehéz időkben sem veszítették el emberi méltóságukat, és saját sanyarú sorsuk ellenére is megosztották kenyerüket felebarátjukkal. Legyen ez az emberség az a mag, amely mindannyiunkban gyökeret ver és növekszik a megpróbáltatások idején!

Ez a nemzeti emléknap szolgáljon arra is, hogy mindannyiunkat egyesítsen a látható és láthatatlan gonosz elleni küzdelemben.

Imádkozzunk azokért, akik ma is éheznek, imádkozzunk a fronton harcoló katonákért, az ideiglenesen áttelepült emberekért, azokért, akik a háború következtében nehéz helyzetbe kerültek, és akik már évek óta szorongattatásban élnek.

Imádkozzunk azokért, akik enyhíthetnek mások nyomorúságán, hogy legyenek érzékenyszívűek és bőkezűek.

Végül imádkozzunk ellenségeink megtéréséért, mert ezzel teljesítjük Megváltó Krisztusunk parancsát, aki azt mondta, hogy imádkozzunk azokért, akik gyűlölnek minket. Az imádságban kerüljünk közelebb a mennyországhoz, hogy maga az Isten legyen népe körében és vezesse ki őket a rabszolgaságból. (MTörv 7,8)

Az Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia