2023.zeptember 28.  fontos dátum a Munkácsi Szent Márton székesegyház életében. Ezen a napon emlékeztek meg felszentelésének 10. évfordulójáról.

Ebből az alkalomból mutatott be szentmisét Zsarkovszkij Péter, a Munkácsi Egyházmegye általános helynöke Irénej Pohorelycev OP koncelebrálásával.

Péter atya szentbeszédében felelevenítette a templom történetét, valamint felhívta a figyelmet a felszentelésének jelentőségére, ami az Istennek való teljes odaadást jelenti.

„Mifelénk minden városnak vagy falunak 2-3 temploma van… Amikor a felekezetek békében élnek egymás mellett, az ökumenizmus jegyében, nem nézik a különbözőségeket, megélik a keresztények egységét, akkor valóban bekövetkezik az az időszak, amikor „egy akol  van és egy Pásztor”.  Egységben, szeretetben kell élnünk, hogy ne a Sátán arassa le a gyümölcsöket, hanem Istené legyen a dicsőség, – hangsúlyozta Péter atya.

2013. szeptember 28-án a Munkácsi Szent Márton székesegyházat Majnek Antal OFM püspök szentelte fel Sasik Milán, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspökével együtt.

Történelmi háttér

A Munkácsi Római Katolikus plébániát 1333-ban említik először, 1334-ben pedig István lelkipásztorról írnak. Viszont a jelenlegi székesegyház nem annyira régi. Építését néhány tényező indokolta. A korábbi templom már balesetveszélyes állapotban volt, ráadásul a hívek már kinőtték az épületet. Az új templom építését Schönborn gróf finanszírozta.

Ami konkrétan a római katolikus templomot illeti, biztosan tudjuk, hogy már a XIV. században állt, de valószínűleg már korábban is megvolt. 1376-ban Erzsébet királynő, I. Lajos édesanyja Beregszászban írt levelében engedélyt adott arra, hogy Munkács pecsétjében használják Szent Márton ábrázolását. Életrajzában is megemlítik, hogy ő maga sokat imádkozott a munkácsi templomban. Erzsébet királynő idején a templomot átépítették, a Hunyadiak uralkodása alatt pedig restaurálták.

A reformáció idején az épület a reformátusok kezébe került.  1551-ben dokumentálták azt a tényt, hogy Kálmáncsehi prédikátor a templomban Luther tanítása helyett Kálvin tanát kezdte el prédikálni. 1567-ben Miksa császár és Szapolyai harca alatt a várossal együtt leégett a templom is. Pontosan 90 év elteltével 1657-ben az épület ismét a tűz martalékává vált. A helyi római katolikus egyházközség számára 1660-as év volt emlékezetes, amikor Báthory Zsófia visszaadta a katolikusoknak a templomot és a plébánia épületeit, iskoláit.

Ezután még egy ideig váltakoztak a katolikus és a református istentiszteletek. 1705-ben született meg a végleges döntés: a templom a katolikusoké.

Schönborn Ervin gróf támogatásával 1800-ban elkészült az oltár, Bécsben pedig megfestették a Szent Márton-festményt.

A XIX. század végére a templomhajó már annyira rossz állapotban volt, hogy a templom teljes lebontásán gondolkodtak. Végül a szentélyt mégis meghagyták, ami jelenleg építészeti emlékműként megtekinthető,  a katolikus közösség számára pedig Szent József kápolnaként ismert, ahol mindennap szentségimádáson lehet részt venni.

Az új templomot eklektikus stílusban építették Czigler Viktor tervei alapján  és 1905-ben fejezték  be. Ugyanabban az évben szeptember 24-én, Szent Gellért napján megtörtént a munkácsi Szent Márton székesegyház ünnepélyes felszentelése. Abban az időben Forgách János plébános és Pemp Antal helynök szolgált az egyházközségben. A szentelést Meszlényi Gyula szatmári püspöknek kellett volna végrehajtania, ahova Kárpátalja akkoriban tartozott. Viszont 1905. tavaszán elhunyt a püspök, az újat pedig még nem nevezték ki. Ezért a helyi lelkipásztorok végezték el a szentelési szertartást. 

Mint ahogyan korábban, az első és második világháború idején Kárpátalja területén nem egyszer változtak az államhatárok. Ennek következtében az egyházmegye határon túlra került. A kárpátaljai egyház, mint mindenhol, ahol a szovjet rezsim volt jelen, üldözést szenvedett. A papokat elítélték, száműzték, a templomokat elvették. Kedvező változások csak a rendszerváltás idején, majd még intenzívebben Ukrajna függetlenségének kikiáltása után következtek be.

Az egyházi struktúrák megújítása érdekében ezen a területen megalapították az Apostoli Kormányzóságot, később pedig az új egyházmegyét Munkács központtal, mely az Ukrajnai Római Katolikus Egyház részévé lett.  Ily módon a munkácsi Szent Márton templomot székesegyházi rangra emelték.