Jézus Krisztus maga a béke

„Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen.” (Jn 14,27)

Jézus ezeket a szavakat akkor mondja tanítványainak, mielőtt egyikük fegyvereseket hozna ellene, hogy elfogják, és bíróság elé állítsák Őt. Bíróság elé, mert hamis tanúkat hoznak ellene, hogy olyan bűnökkel vádolják, amelyeket nem követett el, és halálra adják Azt, Aki csak jót teremtett.

„Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja.”

 Milyen békét adott Jézus a tanítványainak? Az Ő békéjét, melyet a szívében hordozott, és amely mindig benne volt, amikor azokkal kommunikált, akikkel találkozott: akár jókkal, akár rosszakkal. Ő mindig is ennek a békének a hordozója volt. Követnünk kell Jézus minden tanítását, viselkedését, az emberekhez és az eseményekhez való hozzáállását, hogy tisztán felismerjük ezt, és átjárjon bennünket ennek a valósága. Olyan valóság ez, mely különbözik számos más béketervtől: „Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja.” Jézus békében van és békét hordoz – Ő maga a béke! Látjuk, hogy Jézus mindent békében él meg, még akkor is, amikor azokkal beszél, akik elárulták, elítélték, halálra adták, megverték, megalázták és keresztre feszítették.

Jézus azoknak adta át ezt a békét, akik nyitottak voltak Őrá, akik elfogadták Őt; átadta tanítványainak, és egyben hatalmat és küldetést is adott nekik, hogy az Ő békéjét másoknak is elvigyék. Ennek a békének a forrása a világ Teremtőjével, a Mennyei Atyával való kapcsolat. Ebben a kapcsolatban Krisztus megtapasztalta az Atya gondoskodását és szeretetét. Hasonlóképpen mindazok, akik elfogadják Jézust életük Urának, és rábízzák életüket, szintén megtapasztalják ezt az erőt, szeretetet, gondoskodást és békét, ami az Atyával való kapcsolat gyümölcse.

Amikor pedig Krisztus feltámadt, ennek a békének újabb forrása lett – az Ő halál felett aratott győzelme! A Mennyek Országának kapui most mindenki előtt nyitva állnak! Egy olyan Országnak a kapui, melynek minden lakója között béke uralkodik! Itt a földön mindannyian ilyen békére vágyunk, különösen most, amikor annyi fájdalmat élünk át a háború borzalmai és az azzal kapcsolatos veszteségeink miatt.

„Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen!”

 Szívünk aggodalmai és félelmei azt mutatják, hogy még nem fogadtuk el Krisztus békéjét! Mert a háború kellős közepén is lehetünk a béke emberei! Ez különösen is vonatkozik ránk, akik hiszünk Krisztus feltámadásában, hisszük és tapasztaljuk az Ő győzelmét, erejét és útmutatását mindennapi életünkben.

Krisztusban szeretett testvéreim! A mi küldetésünk az, hogy Krisztus békéjének hordozói legyünk! Valóban az vagy? Békesség van a szívedben? Vagy talán aggodalmak és félelmek szorongatnak? Ne félj beismerni a félelmeidet, inkább attól félj, nehogy bennük maradj! Menj el aggodalmaiddal Krisztushoz, keress Vele szoros kapcsolatot, fogadd el az Ő megszabadító erejét, és töltsön el az Ő békéje! Mert az a béke, amit Jézus adott, mindannyiunkhoz közel van, ha Őrá bízzuk az életünket!

Legyen a húsvéti ünnepek ragyogóan fényes időszaka alkalom arra, hogy Krisztus győzedelmes erejével töltekezzünk, és a béke emberei legyünk, még a háború közepette is!

Krisztus feltámadt!

                                                         + Lucsok Miklós püspök