Esterházy-díjjal tüntették ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi püspököt

A Rákóczi Szövetség Esterházy-díjat adományozott Majnek Antal nyugalmazott munkácsi püspöknek a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként. A díjátadásra 2023. március 12-én került sor Budapesten, az Országház felsőházi termében.

Esterházy János élete során a magyarság megmaradását és azt a gondolatot képviselte, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen és díjátadón a parlamentben.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: Esterházy János egyaránt tudta képviselni a szlovák és a magyar, illetve a közép-európai és a magyar sorsközösséget, és azt, hogy mindenkinek kötelessége saját nemzetének megőrzése, értékeinek felmutatása. Szimbolizálja és bizonyítja azt, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság.

„Megtisztelő, hogy a ferences rend tagjaként, azaz kisebb testvérként rendünk egy másik tagját, egy kisebb testvért méltathatok az ország házában” – mondta laudációja elején Berhidai Piusz ferences tartományfőnök. Majd így folytatta: „Magyar mivolta mellett három vonás jut eszembe, amikor Antal atya szolgálatára tekintek: valóban katolikus módon szolgálni a ránk bízottakat, azaz mindenkinek mindene lenni, a Jó Isten szeretetét, örömét, békéjét tapasztalhatóvá, elérhetővé tenni minden ember számára nemzeti, nyelvi, vallási, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Mindezt ferencesként, még püspökként is kisebb testvérnek maradva. Testvérként a testvérek között, kisebbként a kisebbek között, a szegények között forgolódva. Végül: mindig szem előtt tartva a vértanúk példáját, vagyis vállalva az áldozatokat, a kereszt hordozását, amely egyedül képes hiteles tanúvá formálni.”

Majnek Antal püspök életútjának bemutatása közben megemlítette, hogy gyermek- és ifjúkorát Pilisszentlászlón töltötte, ahol a mai napig meghatározó a szlovák nemzetiségi jelenlét.

A tartományfőnök megemlítette a püspök atya tevékenységei közül többek között a helyi egyházközösségek megerősítését, újak alapítását, a hitoktatás újraindítását, papi és szerzetesi hivatások egyengetését, óvodák, karitász és rehabilitációs központ létesítését, egyházmegyei újság kiadását, a katekéták képzésének megszervezését.

„Hosszan lehetne sorolni azokat a kezdeményezéseket, melyek az egyházi élet újraéledésének bizonyítékai voltak, és amelyek jellemzik Antal atya munkálkodását mind a mai napig, a jelen vészterhes időkben is. Ilyen és hasonló történések nyomán válik lehetségessé, hogy egy helyi egyház szervezetileg is megerősödjön.”

„Antal atya püspökként felvette az ukrán állampolgárságot, és valóban katolikus módon egy többnyelvű, több nemzetiségű vidék hívő életének szolgálatába állt. Erre képesítette őt – ahogy akkori elöljárója nyilatkozta – addig is tapasztalt nyitott és felelősségteljes magatartása.” Újabb és újabb helyzetek követték egymást püspöki működése során, „melyek mind megpróbálták a püspök atyát testileg-lelkileg, mégis mindig meg tudott maradni valóban katolikusnak, ferencesnek, hiteles embernek.”

A püspökszentelés utáni napon, az audiencián II. János Pál pápa ezt kötötte a lelkére: a munkácsi görögkatolikus püspök, Romzsa Tódor példája legyen szeme előtt. A mai díj átadásakor is egy vértanú (Esterházy János) képe lebeg szemünk előtt. „Ők és a többi vértanú példája üzenik számunkra, hogy a hitelesség a hitből fakadó áldozatkészségből ered. Isten éltesse a ma díjazott Majnek Antal püspök atyát!” – zárta szavait a ferences tartományfőnök.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjazottat méltatva kiemelte: eddigi csaknem 34 éves kárpátaljai szolgálatából 26 évet szolgált alázatosan és hűséggel állhatatosan püspökként. Megemlítette Majnek Antal püspöki jelmondatát: Dominus fortitudo mea – az Úr az én erősségem. „Püspöki szolgálatában a Szentírás, különösen az evangéliumok olvasása, a szentgyónás, a szentmise voltak folyamatosan megújuló erőforrásai.” Híveitől azóta sem távolodott el; nyugalmazott püspökként is Kárpátalján maradt, elvállalta öt egyházközség lelkipásztor ellátását, részt vett a karitatív-szociális segítségnyújtásban, az adományok rászorulókhoz való eljuttatásában. Lelkigyakorlatokat, zarándoklatokat vezet most is, az egyházközségek meghívására búcsús szentmiséket celebrál, segíti a ráti Szent Mihály Gyermekotthon lakóit és nevelőit. Három évtizedes szolgálata alatt több emberöltőnyi munkát végzett el, melyért mind a kárpátaljai, mind az anyaországi magyarok köszönettel tartoznak neki. Elévülhetetlen szerepe volt a Szovjetunió széthullása után a kárpátaljai római katolikus egyház újjáépítésében, az egyházmegye megszervezésében, az elesetteket felkaroló Egyházmegyei Szent Márton Karitász létrehozásában, a munkácsi Szent István Líceum megalapításában, a felső-Tisza-vidéki óvodák létrehozásában, valamint az egyházmegye templomainak megújításában, a közösség lelki újjáéledésében. „A kárpátaljaiak nemzetiségtől függetlenül szerencsésnek és áldottnak érezhetik magukat, hogy egy ilyen embert kaptak a Gondviseléstől. Mai tébolyult világunkban nagy szükségünk van olyan példa értékű papi életutakra, amilyen Antal atyáé” – mondta az államtitkár. Majd így zárta szavait: „Nemcsak azt szeretném megköszönni, amit püspöki szolgálata alatt tett, hanem azt is, ahogyan azt mindvégig tette: alázattal, szerénységgel, tisztelettel és tisztelve, becsülettel és megbecsülve, mindenben és mindenkiben a jót keresve.”

Majnek Antal püspök köszönetet mondott a díjért. Mint mondta, csak az őt körülvevő közösség nevében fogadta csak el a díjazást. „Mindazt, amit felsoroltatok, nem egyedül én vittem véghez, hanem mindenkinek köszönhető, elsősorban azoknak, akik ott, de azoknak is, akik itt segítettek, már 34. éve.” „Valóban fel nem lehet sorolni, ki nem lehet fejezni azt a szeretet-özönt, amit kaptam – az Úristentől, rajtatok keresztül” – mondta. Hozzátette: Neki, Istennek köszönhető minden, hiszen Ő hívta, gyermekkorától kezdve. Köszönetet mondott Istennek azért, hogy egy olyan sokat szenvedett és szenvedő helyen szolgálhatott, mint Kárpátalja, ahol „bizony most sem szűnt meg a szenvedés, ezért a miért-jeink az Úristen felé szállnak, Tőle viszont mindig jön a megnyugtatás: eddig is veletek voltam, ezután is veletek leszek. És különösen azok, akik ott maradtak és hűségesen tartják a frontot abban a nagyon nehéz helyzetben, mindannyian a reménység hordozói. Én csak megerősítést kapok mindenkitől; a békéjük, a hitük, a reménységük az Úristen nagy ajándéka.”

„Nagyon bízom abban, hogy egyre többen fogják felismerni, hogy Isten az összes nemzet Ura. »Boldog az a nemzet, amelynek az Úr az Istene« – mondja a zsoltár. Reméljük, a szembenállók is felismerik majd, hogy Isten az élet és a béke pártján áll, hogy Ő nemcsak a mieinket szereti, hanem a másik felet is, tőlünk pedig azt kéri, hogy egymást szeressük; hogy ne ütköztessük a különböző véleményeket, hanem egymás mellé tegyük azokat. Ezt szeretném én is folytatni, amíg az Úristen megengedi” – mondta Antal püspök atya.

A díjat Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke adta át.

Az ünnepségen részt vett Arkadiusz Adamczyk lengyelországi egyetemi tanár, akinek Tiszteljük egymás nemzeti meggyőződését… c., Esterházy Jánosról szóló könyvének első magyar nyelvű példányát a díjazottnak ajándékozta.

A méltató beszédek között Tarpai Viktória nagymuzsalyi születésű Jászai Mari-díjas színművész az Ősi magyar áldást adta elő, Popovics Emese, a budapesti Zeneakadémia másodéves munkácsi hallgatója pedig az Aranymiatyánk c. moldvai csángó magyar népéneket énekelte el; őt Félegyházi Miklós kísérte tekerőlanton. Az ünnepségnek a Himnusz és a Szózat adott keretet.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az Esterházy-díj 2022-es díjazottja, valamint Varga Lajos váci segédpüspök is. A parlamenti ülésterem számos székét pedig Antal püspök atya régebbi és jelenlegi munkatársai, segítői foglalták el, akik az ő meghívására érkeztek, s akikkel „együtt” akarta átvenni a díjat, ahogy azt beszédében is jelezte. A rangos díj és helyszín ellenére bensőséges és örömteli ünnepségnek lehettünk részesei.

Isten éltesse és segítse továbbra is Antal püspök atyát hűséges szolgálatában! Szeretettel gratulálunk neki egykori és jelenlegi munkatársai és az egyházmegye hívei nevében!