1. A lelkipásztor legyen elérhető. Mi, lelkipásztorok arra kaptunk hivatást, hogy a Jó Pásztor példája nyomán életünket adjuk juhainkért. Ezért legyünk készek arra, hogy híveinknek a legnehezebb körülmények között is szolgálatára legyünk. Mindent meg kell tennünk, hogy a híveknek lehetőségük legyen arra, hogy közvetlen kapcsolatban álljanak pásztoraikkal, hogy hallhassák hangjukat – közvetlenül, telefonon vagy a világhálón keresztül. Minden papnak, különösen az elöljáróknak, most a helyükön kell lenniük, és késznek kell lenniük arra, hogy szavukkal és a szentségekkel szolgálják az azt igénylőket.
2. Ha a lelkipásztor megbetegszik. Ha a lelkipásztor megbetegszik, vesse alá magát minden olyan eljárásnak, melyet az egészségügyi szolgálat megkövetel tőle, elsősorban pedig különítse el magát, nehogy megfertőzzön másokat. A kényszerű karantén idején se szűnjön meg imádkozni juhaiért, és a számára hozzáférhető technikai eszközökön keresztül tartsa a kapcsolatot híveivel. Betegségéről azonnal értesítse püspökét.
3. Szentmisék és más szertartások. Ukrajna kormánya azt a határozatot hozta, hogy betiltja azokat a tömegrendezvényeket, melyeken 10-nél több személy vesz részt, beleértve a templomi szertartásokat is. Kérjük, minden pap tartsa be ezt az előírást. Javasoljuk, hogy korlátozzák a szentmise résztvevőit azokra a személyekre, akik miseszándékot írattak be, vasárnap is. Ez a létszámkorlát vonatkozik a temetésre és a szentségek kiszolgáltatására is.
Gondoskodni kell az imádság helyszínének fertőtlenítéséről és a templom szellőztetéséről. Oda kell figyelni a hívek egészségi állapotára a bejáratnál, és nem szabad beengedni azokat, akiken a megbetegedés egyértelmű jelei mutatkoznak.
4. Részvételi kötelezettség a vasárnapi szentmisén. Hangsúlyozzátok a híveknek, hogy a járvány idején felmentést (dispensatio) kapnak a vasárnapi szentmisén való részvétel alól. Sőt, a vírusos megbetegedés tüneteit mutató embereknek kötelességük izolációba vonulniuk.
Különösen veszélyeztetett kategóriát jelentenek a koronavírust illetően az idős korúak és a krónikus betegségben szenvedők. A gyerekekre is oda kell figyelni, mert bár ők kisebb szövődménnyel vészelik át a betegséget, de hordozóivá válnak a koronavírusnak. A hívek tudomására kell hozni ezeket az információkat és arra kell ösztönözni őket, hogy maradjanak otthon, különösen ha tömegközlekedéssel jutnának el a templomba. Ezeket az embereket buzdítsuk arra, hogy a karantén ideje alatt maradjanak otthon, imádkozzanak és kapcsolódjanak be az Egyház liturgiájába a Mária Rádió vagy az Örök Ige (EWTN) televízió segítségével (vagy a megadott internetes lehetőségeken keresztül – a ford.), miközben lelki áldozást végezhetnek.
5. A gyermekek. A karantén bevezetésével elmaradnak a gyerekek hittanórái is. Viszont a szülőket biztatni kell a közös vasárnapi családi imára és Szentírás-olvasásra, hogy ily módon adják át gyermekeiknek a hitet. A családi hittan mellett jó lenne a modern kommunikációs eszközök segítségével online hittanórát is szervezni a gyerekeknek.
6. A béke jele. A járvány ideje alatt elhagyjuk a béke jelét kézfogás formájában, és csak fejbólintással jelezzük a másik ember felé.
7. Szentáldozás. A papoknak szentmise előtt, illetve misén kívüli áldoztatás előtt gondosan meg kell mosniuk szappannal a kezüket és valamilyen fertőtlenítőszerrel is áttörölni azt. A hívek szentáldozás előtt szintén megtörölhetik kezüket valamilyen náluk lévő fertőtlenítővel (pl. antiszeptikus kendővel).
A járvány ideje alatt megengedett a kézbe áldozás is. Az ily módon áldozó hívek biztosak lehetnek abban, hogy a pap keze nem ért más hívek szájához. Azonban nem kényszeríthetünk arra minden hívőt, hogy kézbe áldozzanak, ezért sem vezetjük be ezt mint kötelező áldozási módot minden plébánián. Másrészt nincs jogunk megtagadni azoktól, akik így szeretnének áldozni. Ezért meghagyjuk a választási lehetőséget. Arra kérünk benneteket, hogy először azokat hívjátok oda, akik kézbe szeretnének áldozni, utána áldoztassátok meg azokat, akik hagyományos módon, vagyis a nyelvükre kérik. Másik megoldási mód, ha kijelölünk egy papot vagy egy rendkívüli áldoztatót, aki a kijelölt módon áldoztat. Nem szabad lekicsinyelni az áldozók egyik csoportját sem, hiszen ez a plébániai közösség megosztottságához is vezethet. A szentáldozáshoz járulva a hívek tartsák meg egymástól az 1 méter távolságot.
Áldozás előtt a pap így magyarázhatja ezt el a híveknek:
„Mindjárt kezdődik az áldoztatás szertartása. Ukrajna püspökeinek aktuális rendelkezése alapján kézbe is lehet áldozni. Aki ilyen módon szeretné magához venni Krisztus Testét, annak figyelnie kell arra, hogy tiszta legyen a keze, és ne legyen rajta kesztyű. A szentáldozáshoz járulva nyitott jobb tenyerünkre helyezzük nyitott bal tenyerünket, és mindkettőt az áldoztató felé fordítjuk. Krisztus Testének vétele után azt feleljük: «Ámen», és azonnal magunkhoz vesszük a szentostyát, az áldoztató előtt, vagy kicsit oldalra lépve. Csak miután magunkhoz vettük Krisztus Testét, mehetünk vissza a helyünkre. Kérjük, először azok jöjjenek ide, akik kézbe szeretnének áldozni, utána pedig azok, akik hagyományos módon.”
8. Szent Útravaló. A karantén alatt különös jelentősége van a szentáldozásnak. Az Egyház ősi gyakorlata szerint a közvetlen életveszélyben lévő keresztényeknek elvitték a szent Útravalót.
Bizonyos esetekben a plébánosok megengedhetik egy-egy kijelölt hívőnek, hogy elvigyék az Oltáriszentséget a betegeknek.
El kell magyarázni a híveknek a tökéletes bánat és a lelki áldozás fogalmát, hiszen előfordulhat, hogy ezek lesznek egyedül lehetségesek az elszigetelt (izolált) betegek számára.
9. Szenteltvíz. A járvány idejére el kell távolítani a templom bejáratától a szenteltvizet, mellyel keresztet szoktunk vetni. Hozzuk a hívek tudomására, hogy ezek megelőző intézkedések. A hívek hozhatnak magukkal egyénileg vizet, hogy azt megszenteljék számukra.
10. Keresztutak nagyböjtben. A keresztutak végzése nagyböjtben rendkívül fontos, igazi áhítat forrása. Azonban fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy a karantén alatt korlátozni kell a tömegrendezvényeket. Alternatív megoldás lehetne a keresztúton való online részvétel.
11. Kereszthódolat, ikonok és ereklyék. Ebben az időszakban – mind a nyilvános szertartásokon, mind egyénileg – nem csókoljuk meg ezeket a tárgyakat, csak meghajlással fejezzük ki tiszteletünket.
12. Szentségimádás. Lehetőség szerint nyitva kell tartani a templomokat, hogy az emberek betérhessenek oda egyéni imára és szentségimádásra. Tájékoztatni kell a híveket az Oltáriszentség kitételének idejéről és a gyónási lehetőségekről.
13. Gyónás. Gondoskodni kell arról, hogy az embereknek legyen lehetőségük gyónni. A gyóntatószékekben védőfóliát kell felhelyezni, vagy lecserélni a régit. Ha van rá lehetőség, a gyóntatószék mellett fertőtlenítőszert (pl. spray-t) kell elhelyezni, úgy, hogy minden gyónó fertőtleníteni tudja vele a fólia felületét vagy a gyóntatószék rácsait. Ne tegyük ki a stólát, hogy a gyónók megcsókolják azt. Ha valahol külön gyóntatószoba van, be kell tartani az egyméteres távolságot a gyónótól. Olyan helyekre, ahol több hívő fordul meg, ajánlatos üveg válaszfalat tenni.
14. A súlyos betegek és az (egészségügyi) személyzet szolgálata. Tudni kell, hogy a koronavírus által súlyosan megbetegedetteket külön osztályokon, elkülönítve kezelik, és a fizikai megközelítésük maximálisan meg lesz nehezítve. A papok imáikkal kísérjék a súlyos betegeket, és lehetőség szerint szavukkal is, bármilyen hozzáférhető eszközön keresztül. Ha a beteg találkozni szeretne a pappal és lehetőség is van erre, a pap teljesítse kérését, betartva az óvintézkedéseket a lehetséges fertőzés megelőzése érdekében.
15. Irgalmasság a betegek és a karanténban lévők felé. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy ha valaki megbetegszik és megfertőz másokat, az nem függ az ő akaratától és ezért nem tartozik a bűn erkölcsi kategóriájába, hacsak az illető nem szándékosan tette ezt. Bármelyikünk megbetegedhet, ezért úgy kell viszonyulnunk a betegekhez, ahogy mi szeretnénk, ha hozzánk viszonyulnának megbetegedésünk esetén.
16. A remény szavai. Gondoljunk arra, hogy a hívek ebben az időszakban a remény szavait várják tőlünk. Érdemes ezt észben tartani, amikor a jelen időszak eseményeit a hit világosságában fogjuk magyarázni. Vegyük figyelembe a félelem tényezőjét, amely kezdi eluralni az emberek szívét, és ne erősítsük azt. Vegyük példának a Jelenések könyvét, amely borzalmas eseményeket ír le, de ugyanakkor reményt is ad Krisztus végső győzelmére. Az apokaliptikus stílus a remény stílusa, nem a félelemé!
17. A modern kommunikációs eszközök. A karantén ideje alatt fokozni kell erőfeszítéseinket, hogy eljuttassuk a betegekhez és az izolációban lévőkhöz az Isten Igéjét. Ezért kell felhasználnunk minden lehetséges csatornát a hívekkel való kapcsolattartáshoz – a rádiót, a televíziót, az internetes csatornákat, a közösségi oldalakat –, és ezeken keresztül is elvinni nekik a remény Igéjét.