Templomszentelés Tiszabökényben
November 22-én, vasárnap szentelte fel Majnek Antal püspök Tiszabökény új római katolikus templomát Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére és a mártírok emlékére.
Az ünnepség a templom előtt kezdődött. Dupka György, a tiszabökényi egyházközség kurátora, aki a templomépítés fő mozgatója volt, röviden beszámolt a templom építésének szakaszairól, a számos akadályról, köztük a 2001-es árvízről, mely megsemmisítette a már megvásárolt építőanyagot, a sok igyekezetről, a támogatókról, egészen addig a pillanatig, míg most az elkészült templom kulcsát Majnek Antal püspök kezébe adhatta.
Miután a püspök atya kinyitotta a templom ajtaját, a jelenlévők bevonultak, s megkezdődött a szentmise, melyet Majnek Antal püspök és Weinrauch Márió ferences atya, a tiszabökényiek lelkipásztora együtt mutatott be. A szentmisében a püspök atya felszentelte az oltárt és megáldotta a templom falait, a szentmise végén pedig elhelyezte az addig üres tabernákulumban az Oltáriszentséget.
A püspök atya Szent Erzsébet ruhaereklyéjét hozta ajándékba, melyet régóta tartogatott erre az alkalomra. A prédikációban is Szent Erzsébet életéről, Isten- és emberszeretetéről beszélt, melyek kiegészítették és erősítették egymást az ő életében, s amit annak idején sokan nem értettek meg és botránkoztak rajta. Szent Erzsébet teljes odaadással szerette Istenét, ugyanolyan nagy szeretettel volt férje iránt, s egész életében irgalommal és szeretettel fordult minden embertársa felé, akkor is, amikor kivetettként ő maga is szegényként élt. Nem véletlen, hogy híre Assisi Szent Ferencig is eljutott, aki saját köpenyét küldte el neki vigasztalásul a nehéz helyzetért, amibe került, s egyben tisztelete jeléül is.
A szentmise végén Dupka György megköszönte minden támogatónak, hogy hozzájárultak a meglehetősen nagyra növekedett építési költségekhez, és segítségükkel végre felépülhetett a templom. Szót kapott még Matl Péter szobrászművész, aki az oltárkép faragványait készítette, Faragó László beregszászi magyar konzul, Tircsi Richárd, a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma nemzetiségi kapcsolatok osztályának főosztályvezetője, valamint a pécsi németség képviselői.
A szentmise után Majnek Antal püspök megáldotta a templom udvarán álló Szent Erzsébet szobrot (Ármás Sándor csepei fafaragó munkáját) és a mártírok – az elmúlt évszázad ártatlan áldozatai – emlékművét. A püspök atya vezetésével a jelenlévők imádkoztak az elhunytak lelki üdvéért.
* * *
A templomot Papp Tihamér ferences atya vezetésével 1999-ben kezdték építeni. A legnagyobb összegű támogatást – az összes költség több mint a felét – a magyarországi Nemzeti Erőforrások Minisztériuma adta. A munkácsi püspöki hivatal is jelentős összeggel járult hozzá az építkezéshez, s még számos adakozó is segítette a templom elkészültét. Külön meg kell említeni a tiszabökényi híveket, akik szintén derekasan kivették részüket a költségekből. Legfőbb érdemük azonban az, amit Faragó László beregszászi konzul fogalmazott meg: az árvizek és a többi megpróbáltatás dacára tovább építették a templomot, mert hittek Istenben, s ezért hittek abban is, hogy van jövőjük.
[imagesizer path=”images/stories/bokeny-2015″ width=”150″]
Római katolikus templomszentelés Tiszabökényben
Több mint 10 éves előkészületi munkálatok után november 22-én, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére és a mártírok emlékére felszentelték a tiszabökényi római katolikus templomot.
A Papp Tihamér ferences rendi atya által kezdeményezett építkezés 1999–2015 között, szakaszosan valósult meg, főként Magyarország kormányának, a Nemzeti Humán Erőforrás Minisztériumának hathatós támogatása járult hozzá az új templom befejezéséhez, mintegy 60%-át állva a 14 millió forintos beruházásnak. A teljes berendezés és illő díszítés fokozatosan megy végbe.
„Ez a mi közösségünk, amely a keresztvíz által született újjá, ugyanazon oltárról nyer tápláló erőt, hogy lelki templommá növekedjék, és az egy oltárhoz gyülekezve gyarapodjék a szeretetben” – mondta a templomkulcs átvétele előtt Majnek Antal püspök. A templom kapujának kitárása előtt Dupka György, a Tiszabökényi Római Katolikus Egyháztanács elnöke, a templomépítés fő szorgalmazója üdvözölte a jelenlévőket, hálát adva Istennek megköszönte a támogatók segítségét, a sok kitartást és igyekezetet.
Az ünnepi misét Majnek Antal munkácsi megyéspüspök és Weinrauch Márió atya, plébániai kormányzó celebrálta. A püspök átnyújtotta Árpád-házi Szent Erzsébet másodlagos ereklyéjét, elhelyezve az oltáron ismertette annak történetét, kiemelve a rövid életű szent mély szeretetét embertársai iránt. Az oltárképről és a szent szobrokról szólva intett: „Valahányszor testi szemünkkel képmásukra tekintünk, cselekedeteikről elmélkedve szent életük példájának követésére buzduljunk”.
Ennek az alkalomnak a jelentősége nem a puszta falakban, hanem az események sorozatában rejlik, fogalmazott Faragó László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. Ez a folyamat az egész kárpátaljai magyarság sorsát mutatja. A jelent, a múltat és jövőjét is. Jöttek az árvizek, és a tiszabökényi magyarság építkezéssel reagált. Hitt Istenben, ezáltal hitt jövőjében is. A magyar állam semmilyen körülmények között sem fogja elengedni a határon túli magyarság kezét. Összetartozunk, mondta a konzul.
Tircsi Richárd, a Nemzeti Humán Erőforrások Minisztériuma nemzetiségi kapcsolatok osztályának főosztályvezetője így foglalta össze jövetele okát: „Két dolog hozott el Önökhöz. Az egyik a főhajtás, a másik pedig köszönet. Szeretnék fejet hajtani a mindenkori mártírok előtt. Azért vagyunk itt, hogy figyelmeztessük egymást, senki se üldöztessen többet származása, vallása miatt! Köszönetet szeretnék mondani: kevesen gondolták ugyanis, hogy templomot építenek e földben rejlő kövekből, szimbolikusan véve, a lelkekből épült templomért adok most hálát. Köszönet azoknak, akik a magyar nyelv és kultúra ápolásáért, a nemzeti öntudat és hithű katolikus egyház építéséért sokat tesznek itt Tiszabökényben, illetve Kárpátalján. Legyen ez egy igazi példaadó közössége az egész Kárpát-medencének.
A magyarok és a németek kedves szentjéről beszélt a Pécsi Németkör vezetője, Matkovits Kretz Eleonóra, kihangsúlyozva a két nép történelmében fontos szerepet játszó Árpád-házi Erzsébet erényeit.
Az oltárképet Matl Péter szobrászművész készítette. Szent Erzsébet különálló szobrát a templom jobb oldalán helyezték el. Vitéz Pap Katalin közbenjárására sikerült elkészíttetni a fából készült, Ármás Sándor csepei fafaragó keze munkáját dicsérő alkotást.
Urin Karola harmadik osztályos tanuló Pósa Lajos szavait tolmácsolta: „Magyarul tanított imádkozni anyám, és szeretni téged, gyönyörű szép hazám!” Majnek Antal püspök áldásosztásával véget ért a mise, lélekben feltöltődve, a szeretet üzenetét hordozva térhettek haza otthonaikba katolikusok és nem katolikusok egyaránt.
Bodnár Dianna
Kárpátinfó
