Viski római katolikus templom
Ősi magyar helység, nevét 1270-ben említik először a források. Visk az ugocsai királyi uradalomhoz tartozott. Az öt szabad koronaváros legnagyobbika volt Máramarosban, Huszt, Técső, Hosszúmező és Máramarossziget mellett.
II. Endre Visket a hozzá tartozó várral és birtokkal egy ugocsai birtokért kapta cserébe. A helység már a 1329-ben városi kiváltságokkal rendelkezett. Plébánosát az 1334-es pápai tized is említi. 1472-ben Mátyás király megerősíti a város korábbi jogait. A 17. század közepén II. Rákóczi György erdélyi fejedelem innen indította seregét Lengyelország ellen. A megtorlásul vidékünkre betörő lengyelek 1657-ben Visket is felégették.
1524-ben megkezdődött a koronavárosban a reformáció, 1556-ban pedig már a protestánsok birtokolták az ősi templomot. 1780-ban csekély számú katolikus hívővel újraalapították a plébániát. A szentmisék színhelyéül több mint egy évszázadig a plébánosi lak kápolnává alakított kis szobája szolgált. Az új templom 1897-ben épült fel.
Orgonáját 1902-ben a nagyváradi Országh Antal építette; műemlék értékű.
Az anyakönyvezés kezdete: 1780.
A liturgia nyelve: magyar.
