A HUSZTI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
Titulus: Szent Anna
Bár a huszti plébániánál az elsô írásos dokumentum csak a 14. században tesz említést, nagy valószínûséggel már jóval ôsibb idôkben is létezett, hiszen a várat még Szent László király építtette 1091 környékén a máramarosi sóbányák védelmére, s nyilván templom is épült vele.
A várról még annyit, hogy az 1766. július 3-án villámtól sújtva égett le, s amit a tûzvész nem pusztított el, azt a felrobbanó lôpor fejezte be. Csodaként tartják számon, hogy amikor Scholz Felicián várkapitány a tûz elôl menekülve a várhegy legmeredekebb oldalán ereszkedett le a kápolna szentelt tárgyalt mentve, épségben ért biztonságba. II. József parancsára a várat kiürítve magára hagyták.
1459-ben Mátyás király adományából Péter huszti pap és a Szent Erzsébet templom nagy földbirtokhoz jutott a környéken. Az 1540-es években apácák is voltak Huszton, valamint ferences és Benedek rendbeli szerzetesek, akik erôs ellenállást fejtettek ki Luther tanaival szemben. Ám hiába, mert 1555-ben a hitközség plébánosa egész nyáját átvitte a hitújítók táborába.
Csak 1765-ben állíttatott vissza a koronaváros plébániája. Sok kísérlet történt az ôsi templom visszaszerzésére, míg végül 1799-ben letették az alapkövét a mostani templomnak. 1945 után megsemmisítették az egyházi okiratokat és a felbecsülhetetlen értékû történelmi feljegyzéseket. Az elnémított harangok 1988 karácsonyán szólalhattak meg újra.
Anyakönyvezés: 1720-tól.
Hívek száma: 1500.
