Szerednyei római katolikus templom
A település nevét először 1417-ben említik. A 14. században fontos szerepet játszott a végeken. Egykor a szőlőtermesztés fő tevékenységnek számított. Itt volt Dobó István vára, melynek ma már csak romjai látszanak.
A községtől nyugatra, a Ville patak partján fekvő domb tetején már a 12. században állt a vár és a templomosok kolostora. E rend megszűnése után, 1380-ban pálos szerzetesek vették birtokba. A kolostor megszűnésének ideje nem ismert, de romjai ma is láthatók. Szerednye ezután Őr filiája volt, egészen 1804-ig, ekkor alapították a község plébániáját. Temploma 1806-ban épült. Előtte egy ősrégi, gótikus stílusú, már omladozó kápolnában tartották a szentmiséket, ez azonban az 1834. évi földrengés után használhatatlanná vált, így lebontották. A templom díszes előcsarnoka 1853 után épült.
A 2000-es évben Szent Lukács ünnepére szabadtéri oltárt építettek a templom elé, hogy ifjúsági találkozók és búcsúk alkalmával itt tarthassák a szentmiséket. Ugyanennek az évnek karácsonyán a templom fából készült főoltára helyett téglából építettek új oltárt. 2001-ben renoválták és kifestették a templom belsejét.
Orgonája a a XX. sz. elejéről való, a Rieger Testvérek munkája.
Az anyakönyvezés kezdete: 1805.
A liturgia nyelve: szlovák és ukrán.
