Csap nevét először 1282-ben említik a források. Ebben az évben vásárolta meg a Csapy család a települést, melynek tagjai az 1400-as évek közepéig a település urai voltak. 1418-ban Zsigmond király címert adományozott nekik. A család a 16. században halt ki. Csap a kisráti plébánia keletkezésétől fogva annak filiája volt, 1890-ben lett önálló lelkészség. A szentmiséket az iskola tanterméhez kapcsolódó kápolnában tartották. A település első temploma a Tisza árterében épült. (Maradványai a folyószabályozás következtében jelenleg a Tisza magyarországi oldalán lehetnek). A jelenlegi templom 1903-ban épült. Oltárképét Windischgrätz Lajos herceg felesége, szül. Dessewffy Valéria grófnő festette. A II. világháború végén a visszavonuló németek aláaknázták a templomot, de egy magyar katona, szinte az utolsó pillanatban, elvágta a gyújtózsinórokat. A református templom nem járt ilyen szerencsével. A háború végétől 1996 augusztusáig a katolikus templomba jártak mindkét felekezet tagjai, ekkorra készült el a református templom.
Orgonáját a XX. sz. elején a Rieger Testvérek készítették.
Az anyakönyvezés kezdete: 1890.
A liturgia nyelve: magyar.