A 2025-ös jubileumi évben lehetőség van a teljes búcsú elnyerésére. Kárpátalján két zarándokhely van erre kijelölve: a beregszászi Szent Kereszt templom és a munkácsi Szent Márton-székesegyház. A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye Pasztorális Tanácsa június 14-én egyházközségi munkatársak és hitoktatók számára szervezett zarándoklatot azon személyek számára, akik közvetlenül segítik a lelkipásztor munkáját, és aktívan részt vesznek az egyházközség életében. Hitoktatók, sekrestyések, templomdíszítők, plébániai munkatársak, gondnokok, egyházközségi könyvelők, programszervezők és sokan mások vettek részt a rendezvényen.

Az egyházközségnél szolgálók nem pusztán egy munkahelyre mennek be, – ahonnan az ember minden hétköznap hazasiet, – hanem egy olyan feladatot látnak el, amellyel az embereken keresztül az Urat is szolgálják.

Már érkezéskor érezhettük, hogy egy különleges eseményben lesz részünk. A székesegyházba csak az után léptünk be, hogy végig jártuk a templom körül kialakított zarándokutat. Állomásain hivatásunkon elmélkedtünk. Az öt állomásból kialakított mini-zarándoklat csendes elmélkedései segítettek elmélyülni a hivatásban. Elhívás, Velem tartott, Amikor elestem, Új meghívás, Remény – ezek voltak az állomások hívó szavai, ahol ki-ki magában válaszolhatott a feltett kérdésekre.

A délelőtt közös áhítattal kezdődött, melyet az ungvári plébánia tagjai vezettek. A medugorjei Szűzanya közbenjárásáért imádkoztak, felolvasva Mária Medugorjében mondott üzeneteit. Égi Édesanyánk leggyakrabban arra kér bennünket, hogy legyünk a remény, a béke, az öröm és az imádság emberei.

Hortobágyi Arnold OSB bencés atya előadásával gazdagította a jelenlévőket. Saját életéből hozott példákkal támasztotta alá az egyházközségi munkatársak szerepének fontosságát. Elmesélte, hogy amikor templomba jelentkezett ministrálni, először a sekrestyés nénivel találkozott, akinek meghatározó volt a jelenléte. Gyerekként azt is lelkesen értékelte, hogy palacsintát sütött neki és a ministránstársainak. Hangsúlyozta, hogy egy hitoktató eszközök nélkül is kiválóan végezheti feladatait. Hiszen Jézus a tanítványainak is azt mondta, hogy ne vigyenek magukkal sem erszényt, sem tarisznyát, sem sarut. Egy hitoktató számára nem az a lényeges, hogy digitális táblája legyen, hanem hogy a szíve legyen tele szeretettel és szívesen fogadja a másikat.

Rövid szünet után a munkácsi plébánia tagjai által vezetett ima következett, majd a Majnek Antal nyugalmazott püspök atya vezetésével megtartott szentmise koronázta meg a zarándoklatot. A püspök atya szentbeszédében szeretettel és határozottan szólt a jelenlévőkhöz: „A hitről tanúságot kell tenni. Ez a legfontosabb feladata a püspöknek, a papnak, a hitoktatónak egyaránt”. Hangsúlyozta, hogy nagyon izgalmas dolog a hitről beszélni, de még izgalmasabb a hitet megélni, átélni.

A zarándoklat feltöltődés, megerősödés volt, mely minden résztvevőnek erőt adott a további örömteljes és lelkes szolgálathoz. Jó volt találkozni, egymástól tanulni, Isten igéjét hallgatni, Isten üzenetét meghallani, és jó volt teljes búcsút nyerni.

Fehér Rita