Különleges lelki élményben volt része annak a kárpátaljai hívekből álló csoportnak, amely 2026. július 13-án, hétfőn – Jézus Szentséges Szívének évében – fatimai zarándoklaton vett részt a benei Jézus Szíve-templomban. A zarándoklat nemcsak az imádságra és a lelki elmélyülésre adott lehetőséget, hanem a közösségépítésre és a helyi kulturális értékek feltárására is.

A zarándokok a kora reggeli órákban indultak útnak. Az autóbusz Kisszelmencről indult, majd Gálocson, Sislócon és Ungváron is megállt, ahol újabb hívek csatlakoztak a csoporthoz, hogy együtt folytassák az utat Bene felé.

A csoport 10 óra körül érkezett meg a benei Jézus Szíve római katolikus templomba, ahol a helyi hívek már szép számmal gyűltek össze. A zarándoklat lelki vezetője Majnek Antal emeritus püspök volt, akinek jelenléte és tanítása még emlékezetesebbé tette ezt a napot. A délelőtt folyamán a hívek ünnepi szentmisén vettek részt, amelyet a Jézus Szíve-litánia és közös dicsőítés követett. A templom falai között felcsendülő énekek és az elmélyült imádság segített a résztvevőknek megnyitni a szívüket Isten felé.

A szentmisét Majnek Antal emeritus püspök mutatta be. Szentbeszédében a háború és a béke kérdéséről elmélkedett. Elmondta, hogy a háború kitörése óta – amely egész Ukrajnát és szinte minden családot érint –, sokat gondolunk a háborúra és a békére. „Hála Istennek, egyre többen gondolnak a békére” – hangsúlyozta. A püspök atya kiemelte, hogy mi, akik templomba járunk és otthon a Bibliát olvassuk, tudjuk: az Úristen terveiben nem szerepel háború. A halál a sátán irigysége révén jött a világba. Emlékeztetett arra is, hogy Éva bűnbeesése után elsőszülötte, Káin irigységből gyilkolta meg testvérét, Ábelt. Az emberiséget azóta is foglalkoztatja a kérdés, miért törnek ki újra és újra háborúk.

A püspök atya kitért arra a gyakran felmerülő kérdésre is, hogy hol van ilyenkor az Úristen, és miért engedi meg a szenvedést, a háborút. Mint mondta, Isten szabad akarattal teremtette az embert, de ez még nem jelenti a teljes választ. A Szentírás arra figyelmeztet, hogy a halálos bűn következménye a halál – éppen ezért van szükség megtérésre, hiszen az Úristen mindig meghallgatja az őszinte bűnbánattal hozzá fordulók imádságát.

Szentbeszédében Antal püspök atya felidézte a Szent II. János Pál pápa elleni merényletet is, rámutatva: a Szentatya meggyőződése szerint a Fatimai Szűzanya közbenjárása térítette el a gyilkos golyót. Kiemelte, hogy az Úr kezében van minden, legyen szó elszálló golyókról, rakétákról, természeti csapásokról vagy viharokról. Vannak jelek, amikor láthatjuk és érezhetjük, hogy az Úristen velünk van, így nem kell félnünk.

A püspök atya kiemelte a kitartó és a közös imádság erejét is. Elmondta, hogy a fatimai jelenések napjain Sislócon májustól októberig minden hónap 13-án, Ungváron pedig egész évben minden hónap 13-án összegyűlnek a hívek imádkozni. A Szűzanyával együtt könyörögnek az igazságos Bíróhoz, azt kérve, mentse meg városainkat, országunkat, Európát és az egész világot. A Szűzanya közbenjárása különleges erővel bír, és ha a hívek összefognak az imában, bizalommal remélhetjük, hogy az Úristen megajándékoz bennünket a régóta vágyott békével.

Homíliájában a püspök atya példaként említette Medjugorjét. Felidézte, hogy öt évvel ezelőtt, a  Szűz Mária-jelenések 40. évfordulójára 83 autóbusz indult Ukrajnából Medjugorjébe. Akkor a világ minden tájáról érkező zarándokok közül az ukrajnai hívek alkották a legnagyobb csoportot. Ez nem a véletlen műve, hanem annak jele, hogy a Szűzanya az ukrán népet imára és böjtre hívja. A püspök atya elmondta, hogy egyre több helyen imádkoznak a békéért, a kibékülésért – ahogy a Szűzanya is kérte, hogy imádkozzunk  a kiengesztelődésért –, és hangsúlyozta, hogy különösen fontos az ország vezetőiért is imádkozni.

Beszéde végén arra biztatta a híveket, hogy legyenek bizonyosak abban, zarándoklatuk és imádságuk nem hiábavaló. A Fatimai, a Medjugorjei, a Názáreti Szűzanya közbenjárását kérve azért fohászkodunk, hogy az Úr hallgassa meg imáinkat, és – ahogy Szent Pál kéri – már előre higgyük, hogy meghallgatja, sőt előre köszönjük is meg – mondta a püspök atya.

A lelki feltöltődést követően egy finom kétfogásos ebéd várta a zarándokokat a Beregszászi Sörkert Étteremben. A kötetlen beszélgetések és az együtt töltött idő tovább erősítették a közösség összetartozását és a testvéri szeretetet.

A délutáni program már a kultúra jegyében folytatódott. A zarándokok Beregszászon meglátogatták a Horváth Anna Múzeumot, ahol megismerhették a művésznő sokszínű munkásságát: lenyűgöző festményei és finom grafikái mellett kerámiaszobrait is megcsodálhatták.

A gazdag programokkal és lelki élményekkel teli nap végén a csoport 15:30 órakor indult haza. A zarándokok nemcsak szép emlékekkel, hanem lelkileg megerősödve, hitükben megújulva tértek vissza otthonaikba, hálát adva a kapott kegyelmekért.