Az Isteni irgalmasság vasárnapján, április 12-én a Tours-i Szent Márton-székesegyházban szentmisét mutatott be Lucsok P. Miklós OP megyéspüspök, akinek püspöki jelmondata egyetlen szó: „Irgalmasság”.
Prédikációjában a munkácsi ordinárius mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy tetteinket két erő irányítja: a félelem és a bizalom. Az ember gondolatait, szavait és tetteit gyakran a félelem vezérli.
Miklós püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szentírás szerint a félelem az Istentől való elzárkózás állapota, amely akadályozza a Feltámadottal való kapcsolatunkat. Hangsúlyozta, hogy ha nem ismerjük fel saját félelmeinket, akkor tetteink indítékait sem értjük meg, és nem tudatosítjuk magunkban, hogy elzárkózunk a Feltámadt Krisztustól. Ahogyan egykor a tanítványok is elzárkóztak a zsidóktól való félelmükben, attól tartva, hogy eljönnek értük és bántani fogják őket.
A főpásztor azt javasolta, hogy vizsgáljuk meg kívánságainkat, vágyainkat. Rámutatott, hogy ezek nem mindig egyeznek mások vágyaival, és amikor különböző vágyak találkoznak, könnyen konfliktus alakul ki. Ilyenkor az egyik ember olyasmit vár el a másiktól, amit az nem szeretne megtenni. Hangsúlyozta, hogy a félelem gyakran a vágyakból fakad, a vágyak pedig abból, hogy az ember saját terveihez ragaszkodik. „Ha megvan a saját tervem magam és mások számára, hol van itt az Úr? Ilyenkor nincs jelen a Feltámadott” – mondta a püspök atya.
„A bizalomból fakadó cselekvés békét teremt. Miben és min alapul a bizalom? A bizalom a Feltámadt Jézussal való találkozás gyümölcse” – hangsúlyozta Miklós püspök. Abban az emberben, aki találkozik a Feltámadt Krisztussal, megszületik a bizalom, mert megtapasztalja, hogy Jézus vezeti őt. Vezeti őt, ihletet és megértést ad, és feltárja, ki ő valójában. Amíg az ember nem ismeri fel önmagát Jézusban, hogy ki ő valójában és miért van a világon, addig saját elképzelései szerint próbálja irányítani az életét és a körülötte lévő világot. Vagyis úgy gondolja, hogy mindennek az ő tervei szerint kell működnie.
Az Isteni Irgalmasság ünnepének jelentőségét hangsúlyozva Miklós püspök felidézte a ma már szentként tisztelt Faustina Kowalska nővér látomásait, amelyekben Jézus az isteni irgalmasság üzenetét bízta rá. E látomások fő üzenete a bizalom fontosságára emlékeztet, mert az Istennel szembeni bizalmatlanság az emberek legnagyobb problémája. Nem véletlen, hogy a Feltámadt Krisztus amikor meghagyta, hogy fessék meg a képmását, azt kérte, hogy szerepeljen rajta a felirat: „Jézusom, bízom Benned”.
Az örömhír hír az, hogy a Feltámadott létezik. Miklós püspök arra bátorította a híveket, hogy hívhatják Őt e szavak ismétlésével: „Jézusom, bízom Benned”. Javasolta, hogy ezt a fohászt mondják el többször a nap folyamán 10, 20, 30, 40, akár 100 alkalommal… Tegyék ezt akkor, amikor azt veszik észre, hogy bezárkóztak a félelembe vagy annak fogságában vannak. Ismételjék ezt, hogy a Feltámadott eljöhessen, majd figyeljenek arra, mit mond nekik, mert személyes tapasztalatot kell szerezniük a Feltámadottról. Csak így jöhet létre hitbéli kötődés. „És akkor bizalomból fogtok cselekedni, nem félelemből” – összegezte gondolatait Lucsok Miklós püspök.
Reshetar Tetjana írása és fotói alapján
