November 11. nagy ünnep a Munkácsi Egyházmegyében. Védőszentjének, Tours-i Szent Mártonnak az emléknapja. A reggeli ködös időt délre, az ünnepi szentmisére szelíden verőfényes novemberi napsütés ragyogta be. Az idei egyházmegyei búcsú alkalmából Kárpátalja minden részéből érkeztek papok és hívők. Lucsok Miklós OP püspök, apostoli adminisztrátor meghívására Vitalij Szkomarovszkij, a Lucki Egyházmegye püspöke vezette a szentmisét és mondta a szentbeszédet, akivel Majnek Antal OFM nyugalmazott püspök is koncelebrált.

A szentmise elején Pogány István plébános atya köszöntötte az ünnep jeles vendégeit, püspököket, papokat, szerzeteseket, megszentelt személyeket, valamint Munkács város önkormányzatának és Magyarország diplomáciai testületének képviselőit.

A prédikáció elején Szkomarovszkij püspök különböző nyelveken, magyarul, szlovákul, ukránul és németül köszöntötte a híveket. Mindezek a nyelvek ma is használatosak az egyházmegye különböző plébániáin. Az ünnepi misén is elhangzottak, a latin nyelvvel kiegészülve.

Miután köszöntötte Miklós és Antal püspököket, felidézte, hogy 40 évvel ezelőtt járt először Kárpátalján. Akkoriban ezen a területen 42 plébánia volt, ami soknak számított, és hét pap, akik közül a legfiatalabb is több, mint 70 éves volt. Úgy nézett ki, hogy a kárpátaljai egyház ki fog halni, de Isten megadta a feltámadást, újjáélesztett mindent!

Néhány évvel később Zsarkovszkij Péter atya jött ide, és ahogy a püspök atyának is mondtam: „Itt, nála végeztem a szakmai gyakorlatomat.”

„Szent Márton, a Munkácsi Egyházmegye székesegyházának védőszentje napján szeretnék köszönetet mondani Istennek mindazokért az ajándékokért, amelyeket kaptunk. Különösen az ukrajnai egyház megújulásáért” – mondta többek között Vitalij püspök.

Arra is ráirányította figyelmünket, hogy a szentek ünnepe alkalmat adnak arra, hogy tanuljunk tőlük. A kereszténység első három évszázadában a mártírokat tekintették szenteknek, és Márton volt az első, akit szentként tiszteltek, annak ellenére, hogy nem halt vértanúhalált.

„Szent Márton példát ad nekünk: ha valakinek hasznos vagyok, valakit szolgálok, valakinek segítek, akkor megtalálom Istent. A szent cselekedetei, pl. amikor megosztotta a köpenyét, nem egy nagyszabású terv volt. Megosztotta, amit tudott. Nem is adta oda köpenyt, csak megosztotta. Jézus is arra tanít minket, hogy elég egy pohár víz, egy kedves szó, egy mosoly, talán fél óra, hogy leüljünk egy idős emberrel, és máris megtaláljuk Istent” – mondta a főpásztor.

A püspök felidézte lourdes-i zarándoklatát, ahova a katonákkal együtt ment: „Nincsenek olyan emberek, akik jobban törekednének a békére, mint a katonák! Bár egész életüket ennek az ügynek szentelik, tanulnak, mégis arról álmodnak, hogy nem lesz arra szükség, hogy a tudásukat kamatoztassák. Azt akarják és arra törekszenek, hogy mindig békés legyen az ég, hogy soha ne legyen szükség a munkájukra. Nagy baj érte földünket… A mai közös imánkban kérjük Szent Márton közbenjárását a béke ajándékáért, hogy ne legyenek árva gyermekek, özvegyek, gyerekeiket eltemető szülők. Imádkozzunk hálával azokért is, akik életüket áldozzák a békéért.”

Szkomarovszkij püspök megemlítette egy idős asszony példáját is, aki a Lucki Székesegyházban társaival együtt mindennap imádkozza a rózsafüzért. Ez az asszony elmondta, hogy az oroszok hazatéréséért imádkozik. „Erre van szükségünk! Arra, hogy kövessék Szent Márton példáját, tegyék le a fegyvereket és szűnjön meg a hódító hadjárat. Isten óvjon meg minden katonát, Szent Márton pedig takarja be őket köpenyével, melegítse, oltalmazza őket” – mondta Vitalij püspök, és arra buzdított mindenkit, hogy kérjük a Szent közbenjárását.

Már hagyománnyá vált, hogy az egyházmegye védőszentjének ünnepén kerül átadásra a Szent Márton palástja díj. Ebben az évben a „Pro Fide” emlékérmet a Magyarországról Ukrajnába érkezett és 1998 óta az egyházmegye javára tevékenykedő Nobilis Kinga kapta. A „Pro Caritate” emlékérmet Albrecht Marianna érdemelte ki, aki a fogyatékkal élő gyermekek kerületi rehabilitációs központjának vezetője, a „Hit és fény” közösség egyik alapítója Huszton. A díjakat Lucsok Miklós OP püspök adta át.

Az ünnepet a templom kórusának ukrán és magyar nyelven felcsendülő énekei tették még inkább magasztossá. A szentmisét követően pedig a templomkertben valamint a líceumban agapé és ebéd várta a résztvevőket.

Hálatelt szívvel köszönjük meg Istennek az elmúlt húsz évet.