IMATALÁLKOZÓ LIGY NŐVÉRREL: A GONOSZ ELHAGYJA UKRAJNÁT, HA MINDENKI IMÁDKOZIK

Október 22-én, szombaton a Szent József Nővérek Kongregációja által szervezett imatalálkozóra került sor a munkácsi Tours-i Szent Márton székesegyházban.

Ha az ukrán nép szeretné, hogy a háború befejeződjön, miért térdelnek olyan kevesen az Úr előtt? Ezt a kérdést tette fel Ligy Payyappilly nővér a találkozó elején tartott elmélkedésében.

Evangéliumi példabeszédeket idézve a nővér arra buzdított, hogy gondolkodjunk el az igazi gazdagság lényegéről. Ha összehasonlítjuk a gazdag ifjút és Zakeust, aki szintén nem volt szegény, látjuk, hogy nagyon különbözően élték meg a Jézussal való találkozást. Az első feldúltan ment el, a második pedig annyira szeretett volna találkozni az Úrral, hogy felmászott egy fára. Kereste a módját, hogy elérje vágyát. Mennyire különbözik Zakeus viselkedése a Jézussal való találkozás után és a gazdag fiatalember állapota, akinek még a nevét sem említi a szentírás. Zakeus nem bánkódik, hanem örömmel jelenti be, hogy megjutalmaz mindenkit, akit becsapott.

Ligy nővér továbbfűzve a gondolatot felhívta a figyelmet az emberek közötti kapcsolatokra és a nyitottság fontosságára. „A kapcsolatokban a kereszténynek nem szabad falat emelnie maga és mások közé, hanem hidakat kell építenie. Isten arra teremtett minket, hogy áldássá legyünk egymás számára.”

   

Emlékeztetve a találkozó céljára – a közös imára országunk békéjéért – felhívta a figyelmet arra, hogy kevesen imádkoznak: „Miért nem térdelünk le mindannyian az Úr elé? Miért nem űzzük el a Gonoszt? A gonoszságot imával és böjtöléssel lehet kiűzni Ukrajnából.”

Ligy nővér beszéde után szentségimádásra került sor, amelyben az elmélkedő imák és énekek mély összeszedettségre késztették a résztvevőket. A program során lehetőség nyílt a bűnbánat szentségére is.

A találkozó záróakkordja a szentmise volt, amelyet Fizer Jenő atya, a Munkácsi Székesegyház káplánja mondott. A szentmise elején felidézte a nap liturgikus szentjét, Szent II. János Pál pápát, akit a béke zarándoka jelzővel is szoktunk illetni. „Megértjük, mennyire közel áll hozzánk, velünk van ebben a háborús időszakban, hazánk szenvedéseiben. Ezért ezen a szentmisén az ő közbenjárását kérjük hazánkért, hogy elérkezzen Isten igazi békéje.”

Prédikációjában Jenő atya Szent Pál alakjára hívta fel a figyelmét, aki városról-városra járt, beszélt Jézus Krisztusról, és közösséget alapított. Arra buzdította a találkozó minden résztvevőjét, hogy amikor hazatérnek plébániájukra, ott építsenek közösséget. Mindenkinek megvan a maga küldetése, mindenki fontos az egyházban, mert az egyházat mi alkotjuk. Fontos, hogy egy lelkigyakorlatokon való részvétel után segítünk másokat arra, hogy ők is találkozzanak Jézussal.”

Fénykép: Szent József Nővérek Kongregációja