„A keresztben van az üdvösség” – ezzel a jelmondattal kezdtük meg március 6-án a Szent Kereszt Évét ukrajnai Egyházunkban; abban az országban, melyet február 24-én megtámadtak az orosz csapatok, és számos erőszakos cselekményt követtek el ártatlan emberek ellen. Az ukrán népet Krisztushoz hasonlóan halálra ítélték, és felvette keresztjét: az erőszakos háború keresztjét. Mint eddig soha, megértjük Jézus szenvedését, az Ő erejét és szeretetét is, mellyel a Golgotára ment, ahol életét adta értünk. De a halállal nincs vége mindennek.
Jézus Krisztus feltámadása a szenvedése után következik. Számunkra, akik átéljük az ukrajnai háború borzalmait, azoknak az ártatlanoknak a szenvedését, akik különböző módon erőszakot szenvedtek, megkínozták és meggyilkolták őket, Jézus Krisztus feltámadásának titka a Jónak a Gonosz feletti győzelmébe vetett hit! Nincs olyan fájdalom, amellyel most ne tudnánk odamenni az elárult, erőszakot szenvedett, megkínzott és meggyilkolt Jézushoz és egyben ahhoz a Krisztushoz, aki legyőzte a gonoszt – úgy, hogy nem adta meg neki magát –, Krisztushoz, aki feltámadt!
A feltámadás az erő forrása a szenvedésben, lehetőség arra, hogy szenvedésünket és halálunkat már most megmerítsük a Feltámadt Krisztus világosságában. Ez akkor következik be, amikor megengedjük, hogy a Feltámadott mellettünk legyen és belépjen az életünkbe. A Feltámadt Jézus ajándéka pedig az a lehetőség, hogy Ő a szívünkben éljen, és így betöltse azt az Ő erejével, világosságával és életével.
Erejével – hogy továbbmenjünk, amíg át nem lépjük a halál küszöbét!
Világosságával – hogy lássuk, hová és hogyan kell mennünk!
Életével – amelyben nincs helye a gonosznak!
A Feltámadt Krisztus világossága és ereje töltse be szíveteket jelenlétének teljességével! Krisztus feltámadt!
+ Lucsok Miklós
apostoli kormányzó
