A hónap 3. vasárnapja
(2011. október 16. – évközi 29. vasárnap)
A KERESZTSÉG – A BEAVATÁS SZENTSÉGE

P. Jan DARGIEWICZ
Odessza-szimferopoli egyházmegye

A SZENTMISE BEVEZETŐ RÉSZE
Az Egyház az Eucharisztiának köszönhetően él. Ez az igazság akkor tudatosul bennünk, amikor közös liturgikus imára gyűlünk össze, Krisztus Szentséges Testének és Vérének ünnepére. Az Eucharisztiában találjuk meg az Egyház minden lelki kincsét, aki maga Krisztus – a mi Húsvétunk és élő Kenyerünk, amely életet ad az embereknek. E szentmise alatt imádkozzunk azért, hogy megértsük, hogy a Legszentebb Áldozat életünk forrása és csúcsa, és ezt felismerve részesüljünk az isteni megváltás gyümölcseiben.

PRÉDIKÁCIÓ
„Én vagyok az Úr és nincs más, rajtam kívül nincs Isten!” (Iz 45,5) A liturgia arra serkent bennünket, hogy elmélkedjünk Isten jelenlétéről és cselekedeteiről az ember életében, illetve az élet céljáról.
A legszentebb Eucharisztia „az egész keresztény élet forrása és csúcsa”. Az összes többi szentség, mint ahogy minden egyházi szolgálat és apostoli cselekedet, összeköttetésben van az Eucharisztiával, és feléje irányul. Mert az Oltáriszentségben találjuk meg az Egyház minden lelki kincsét, azaz magát Krisztust, a mi Húsvétunkat. Szent Pál mondja: „Mert számomra az élet Krisztus” (Fil 1,21).
Megváltónk az Utolsó Vacsorán, azon az éjszakán, amelyen elárultatott, megalapította Testének és Vérének eucharisztikus áldozatát, hogy benne minden időkre, az Ő eljöveteléig megörökítse a keresztáldozatot, és hogy az Egyházra, szeretett Mennyasszonyára bízza szenvedésének és feltámadásának emlékét: az irgalom szentségét, az egység jelét, a szeretet kötelékét, a húsvéti lakomát, amelyen Krisztust eledelként vesszük magunkhoz, amely által lelkünk megtelik kegyelemmel és megkapja az örök élet zálogát.
„Az isteni élet közösségét és Isten népének egységét, melyekben az Egyház létezik, az Eucharisztia jól jelzi és csodálatosan megvalósítja. Benne éri el csúcspontját a tevékenység, mellyel Isten Krisztusban megszenteli a világot, és a kultuszt, melyet az emberek Krisztusnak és általa az Atyának a Szentlélekben nyújtanak.”
Végül az eucharisztikus áldozat bemutatásának köszönhetően már most egyesülünk az égi liturgiával, Isten már most megelőlegezi nekünk az örök életet, amelyben Ő lesz minden mindenben. A szentmiseáldozat tehát áldozat: a keresztáldozat emlékezete, melyet megjelenít, s melynek szétosztja gyümölcseit.
Krisztus, a mi Istenünk és Urunk egyetlen egyszer adta oda magát áldozatul az Atyaistennek, meghalván a kereszt oltárán, hogy örökre megváltsa az emberiséget. De, mivel az Ő papsága nem fejeződhet be az Ő halálával (Zsid 7, 24,27), az Utolsó Vacsorán, „azon az éjszakán, amikor elárultatott” (1Kor 11,13), Egyházára, szeretett Mennyasszonyára akarta bízni a látható áldozatot (amint ezt az emberi természet megkívánja). Ez a látható áldozat képviseli azt a véres áldozatot, amelyet csak egyszer kellett bemutatni a kereszten, és örökre megőrzi annak emlékét, megváltó ereje pedig megbocsátja a bűnöket, amelyek naponta elkövetünk.
Az Eucharisztia ünneplése mindig magában foglalja: az Isten Igéjének hirdetését, hálaadásunkat az Atyaistennek minden jótéteményéért, különösen Fiának ajándékáért; a kenyér és a bor átváltoztatását, valamint a liturgikus lakomában való részvételünket azzal, hogy magunkhoz vesszük az Úr Testét és Vérét.
Az átváltoztatással a kenyér és a bor Krisztus Testévé és Vérévé változik át. Az átváltoztatott kenyér és bor színe alatt igazán, valóságosan és lényegileg jelen van az élő és megdicsőült Krisztus, jelen van Testével, Vérével, lelkével és istenségével.
Az Eucharisztia Krisztus húsvétjának, azaz az üdvösség művének emlékezete, amelyet életével, halálával és feltámadásával vitt végbe. Ez a műve válik jelenvalóvá a liturgikus cselekmény által.
Krisztus, az Újszövetség örök Főpapja a papok szolgálata által bemutatja az eucharisztikus áldozatot. Valóban jelenvalóvá válik a kenyér és a bor színe alatt, és ő az áldozati adomány is, amelyet ezalatt bemutatnak.
Az utolsó vacsorán maga az Úr irányította tanítványai figyelmét a húsvétnak az Isten országában történő beteljesedésére: „Mondom nektek: mostantól nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg majd az újat nem iszom veletek Atyám országában” (Mt 26,29), (vö. Lk 22, 18, Mk 14, 25). Valahányszor az Egyház az Eucharisztiát ünnepli, emlékezik erre az ígéretre, és tekintetét arra irányítja, „aki eljön” (Jel 1,4). Imádságában kéri az Ő eljövetelét: „Marana tha!” (1Kor 16,22), „Jöjj el, Uram Jézus!” (Jel 22,20). „Jöjjön el a te kegyelmed, és múljék el e világ!”
Az Egyház tudja, hogy az Eucharisztiában az Úr már most eljön, és általa itt van közöttünk. Mégis, ez a jelenlét elfátyolozott. Ezért ünnepeljük mi az Eucharisztiát úgy, hogy „reménykedve várjuk Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét”, és kérjük, hogy „országodban majd reményünk szerint (mindannyian) dicsőségedben örökre részesüljünk, amikor letörölsz szemünkről minden könnyet, és színről színre látunk téged, Istenünk. Hasonlók leszünk hozzád mindörökre, és vég nélkül dicsőítünk téged, Krisztus, a mi Urunk által.”
E nagy reménységnek, tudniillik az új égnek és az új földnek – melyekben igazságosság lakik –nincs biztosabb záloga, sem nyilvánvalóbb pecsétje, mint az Eucharisztia. Valójában valahányszor e misztériumot ünnepeljük, „megváltásunk műve valósul meg”, és mi „egy kenyeret törünk meg, mely a halhatatlanság eledele, orvosság, hogy meg ne haljunk, hanem örökké éljünk Jézus Krisztusban.”
Az Eucharisztiát, mint áldozatot mind az élők, mind a megholtak bűneinek jóvátételére, s Istentől lelki vagy testi jótétemények elnyerésére is fölajánljuk.
Aki Krisztust magához akarja venni az Oltáriszentségben, annak a kegyelem állapotában kell lennie. Ha valaki tudatában van annak, hogy halálos bűnt követett el, nem járulhat az Eucharisztiához, amíg föloldozást nem kapott a bűnbánat szentségében.
Krisztus Testének és Vérének vétele a szentáldozás által mélyíti az Úrral való egységet, eltörli a bocsánatos bűnöket és megvéd a súlyos bűnöktől. Mivel a szentáldozás által erősödik az áldozó és Krisztus közötti szeretetkötelék, ezáltal az Egyháznak, Krisztus Titokzatos Testének egysége is erősödik. Az Egyház nagyon ajánlja a híveknek, hogy amikor szentmisén vesznek részt, akkor szentáldozáshoz is járuljanak.
Mivel az Oltáriszentségben maga Krisztus van jelen, illő, hogy imádással tiszteljük Őt. „Az Oltáriszentség meglátogatása hálánk bizonyítéka, szeretetünk záloga, és az Úr Krisztust tőlünk megillető imádás megfelelő módja.”
Krisztus, amikor ebből a világból átment Atyja országába, nekünk adta dicsőségének zálogát – az Eucharisztiát. Amikor részesedünk a Legszentebb Áldozatban, akkor azonosulunk az Ő Szentséges Szívével. Ő felkarol bennünket és erőt ad a földi zarándokutunkhoz, felkelti bennünk az örök élet iránti vágyat, és már most egyesít bennünket a Megdicsőült Egyházzal, Szűz Máriával és az összes szentekkel.
Az Eucharisztia tehát egész hitünk lényege és összegzése. Gondolkodásmódunk megegyezik az Eucharisztiával, az Eucharisztia pedig megerősíti gondolkodásmódunkat. Az Eucharisztia valóban nagy titok! Olyan titok, amely felfoghatatlan az emberi ész számára, de mennyire érthető, ha a hit szemével nézzük! Az Úr lakomája az eucharisztikus jelek – a megtört kenyér és a bor – egyszerűségében egyben egy konkrét testvériségnek a lakomája is. Az üzenet, amelyet hordoz, túlságosan is nyilvánvaló ahhoz, hogy ne vegyünk róla tudomást. Aki részt vesz az eucharisztikus lakomában, nem maradhat közömbös a szegények és rászorulók elvárásai iránt.
Adoro te devote, latens Deitas! Dicsőítünk Téged, csodálatos Szentség, amelyben jelen van az, aki „mindvégig szerette” övéit! Köszönjük neked, Urunk, hogy az Eucharisztiában építed, összegyűjtöd és életre kelted Egyházadat, melyet annyira tönkretettek azokban az időkben, melyekben tanításod ellen harcoltak!
Nem feledkezhetünk meg a sok vértanúról sem, akik életüket adták az Eucharisztiában jelenlévő Krisztusért, különösképpen itt, Ukrajnában: akiket elégettek a templomban, miközben szentmisén vettek részt, akiket lelőttek, elhurcoltak vagy üldöztek a Megváltóban való hitükért. Legyünk hálásak mindazoknak, akik a nehézségek és a veszélyek ellenére megőrizték és átadták nekünk hitüket, miközben többször is életüket kockáztatták, nem is olyan régen.
Ó, Isteni Eucharisztia, Jézus szeretetének tüze, amely a világ oltárán lobog, tedd, hogy az Egyház, melyet megerősítettél, egyre nagyobb igyekezettel törölje le a szenvedők arcáról a könnyeket és támogassa azok erőfeszítéseit, akik az igazságosságért, a békéért és az igazságért harcolnak.
S te, Mária, az Eucharisztia Szent Szűze, akinek szűzi méhében megtestesült az Isteni Ige, segíts nekünk, hogy a Magnificat lelkületével éljük meg az Eucharisztia titkát. Életünk legyen a Mindenható szüntelen imádása, aki oly szerényen rejtőzködik az eucharisztikus színek alatt.

HÍVEK KÖNYÖRGÉSE
Jézus Krisztus az égből alászállott Élő Kenyér. Általa vigyük Mennyei Atyánk elé az egész Egyház kéréseit és saját kéréseinket.
1. Istenünk, Atyánk, tekints egyetlen, szent, katolikus és apostoli Egyházadra; add, hogy tagjai mindig az evangélium üdvözítő igéjével és az eucharisztia eledelével táplálkozzanak.
2. Istenünk, Atyánk, tekints Egyházad pásztoraira; add, hogy mindennapi életük példájával megmutassák a híveknek, hogyan kell élni az Eucharisztiában és az Eucharisztiáért.
3. Istenünk, Atyánk, tekints a világ minden népére; add, hogy a kultúrák, nyelvek sokszínűsége ellenére mindenhol az igazi egyetértést, az igazságosságot, az egységet és a kölcsönös szeretetet építsék.
4. Istenünk, Atyánk, tekints a gyermekekre és a fiatalokra. Ők az Egyház és a világ jövője; add, hogy az Eucharisztia iránti szeretetük és tiszteletük által Fiad hű tanúivá váljanak.
5. Istenünk, Atyánk, tekints minden meghalt hozzátartozónkra; add, hogy az Eucharisztia tápláléka, amely erőt adott nekik, adja meg nekik az örök életet és a mennyei liturgiában való részesedést.
6. Istenünk, Atyánk, tekints a mai ünnepen itt egybegyűlt híveidre; add, hogy valahányszor gyümölcsözően részt veszünk a szentmiseáldozatban, lelki életünk is növekedjen.
Mindenható Istenünk! Szent Egyházadban dicsőítünk Téged a Kenyérért, amely a mennyekből szállott alá, és amely életet ad a világnak. Kérünk, hallgasd meg imáinkat, melyeket hittel hozunk eléd. Adj nekünk boldogságot a földön, és add meg azt a kegyelmet, hogy az örökkévalóságban Téged szemlélhessünk.  Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

SZENTSÉGIMÁDÁS
Kezdőének
Nagy szükségünk van Rád, Eucharisztikus Jézusunk; nemcsak az Egyháznak van szüksége Rád, hanem az egész világnak. Nem sajnáljuk időnket arra, hogy találkozzunk Veled a szentségimádáson –hittel teli szemlélődésben, készen arra, hogy a világ bűneiért engeszteljünk. Add, hogy sose érjen véget szentségimádásunk, amelyen kinyilvánítjuk, hogy hisszük: te jelen vagy a kenyér és a bor színe alatt. Imádásunk egyesül a Katolikus Egyházzal, mely mindig kimutatta mély hitét Krisztus csendes imádásának értelme iránt. Jézusunk, egész életed, de különösen szenvedésed, halálod és feltámadásod – élő forrás, amelyből minden Egyházat éltető szentség ered.
Minden kegyelem, ajándék és áldás, amelyben részesülünk, veszélyben van a bűn miatt. Tudjuk, mennyire gyengék vagyunk. Segítséged nélkül elbukunk. A bűnben van a halál forrása. A mi erőnk és támaszunk Jézus Krisztus, aki jelen van és működik az Oltáriszentségben és az összes többi szentségben is. Hódolunk előtted, Urunk, Jézus Krisztus, aki megalapítottad az Eucharisztiát, megváltásunk és megszentelődésünk forrását.
HITVALLÁS
Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia! Hiszem, hogy irántunk való végtelen szeretetedben megalapítottad az Oltáriszentséget. Hiszem, hogy minden szentmisén, a pap közvetítésével, hatalmaddal Testeddé és Véreddé változtatod a kenyeret és a bort. Hiszem, hogy a szent színek alatt, a kenyér minden morzsájában és a bor minden cseppjében teljesen és valóságosan jelen vagy. Hiszem, hogy az Eucharisztiában Testeddel és Véreddel, lelkeddel és istenségeddel jelen vagy Te, a mi Istenünk, Üdvözítőnk, Királyunk és Atyánk. Hiszem, mert Te magad nyilatkoztattad ki ezt nekünk, és mert ez a Te tévedhetetlen, szent és katolikus Egyházadnak a tanítása. Ó, Jézusom, erősítsd meg hitemet, hogy ne csak hittel nézzek Rád, hanem szeretettel is, és igyekezzek mindig elnyerni Szent Szíved tetszését.
IMÁDÁS
Mélységes hittel, alázattal és szeretettel térdelünk Előtted, szentostyában elrejtezett Istenünk, és mélyen leborulunk előtted. Imádjuk Istenségedet és Emberségedet, mely a kenyér színe alatt rejtezik. Imádjuk Szent Testedet, melyet érettünk a keresztre szegeztek, és Szent Véredet, melyet értünk kiontottak, Szent Szívedet, melyet kitártál nekünk. Imádunk Téged a magunk nevében és azok nevében is, akik Téged nem ismernek és nem is akarnak megismerni, azokért is, akik szóval és tettel megvetnek Téged. Hadd zengjen neked dicséretet a föld minden lakója. Minden szív szeretettel válaszoljon a Te szeretetedre. Határtalan dicsőség illet Téged, ezért arra hívunk minden lelket a földön és a tisztítótűzben, a szenteket és angyalokat a mennyben, Szűz Mária Királynővel együtt, hogy segítsenek nekik magasztalni Téged, az élő Isten Fiát, az Atyával és a Szentlélekkel együtt. Szent, szent, szent a seregek Ura, Istene, aki jelen van a legszentebb Oltáriszentségben, az ég és a föld telve van a Te dicsőségeddel.
HÁLAADÁS
Köszönöm Neked, Jézusom, minden kegyelmedet, különösen pedig szereteted felbecsülhetetlen ajándékát. Köszönöm, hogy odaadtad nekünk magadat az Oltáriszentségben az emberi hálátlanság, közömbösség és keménység ellenére. Köszönöm Neked, hogy az évszázadok során Te mindennap felajánlod magad az oltáron, hogy az emberek részesülhessenek a Te áldozatodban. Köszönöm azt, hogy Te állandóan jelen vagy a világ annyi templomának tabernákulumában. Köszönöm, hogy a Katolikus Egyház gyermeke vagyok, és ezáltal az örök élet ösvényére vezettél engem. Köszönöm, hogy Te irgalmasan elviseled gyengeségeimet, fogyatékosságaimat és eleséseimet, türelmesen vársz őszinte bűnbánatomra és arra, hogy lelkiismeretesen éljek a szent katolikus hit szerint. Köszönöm, hogy az Oltáriszentségből az irgalom, az isteni remény és a testvéri szeretet végtelen és kimeríthetetlen forrása árad az emberekre, az egységnek és az áldozatos cselekedeteknek, a kitartás erejének és minden kegyelemnek a forrása. Köszönöm, hogy isteni bölcsességeddel irgalmasan betöltöd plébániánk és egyházmegyénk szükségleteit, elfogadod hódolatunkat és kéréseinket, figyelmezteted a bűnösöket, az igazakat pedig megvigasztalod a megpróbáltatásokban, támogatsz bennünket, és gazdagon árasztod ránk kegyelmedet.
ENGESZTELÉS
Ó Istenünk, aki jelen vagy a legszentebb Oltáriszentségben, térdre borulunk előtted, és szívünk mélyéből megbocsátásodért könyörgünk minden sértésért, amely Téged e szentség megalapítása óta ért. Bocsáss meg minden elmulasztott vasárnapi és ünnepi szentmiséért, illetve a hanyag részvételért. Bocsáss meg a húsvéti áldozás elhanyagolásáért, és amikor valaki nem vett magához téged, mint szent Útravalót. Bocsáss meg minden tiszteletlenségért, amelyet templomaidban követtek el; az emberek minden hálátlanságáért, akiket Te végtelenül szeretsz; minden ember összes bűnéért és hűtlenségéért, köztük a mieinkért is. Végezetül felajánlunk Neked minden imát, bűnbánatot, áldozatot, jóvátételt, szentáldozást, a neked szentelt lelkek imádságait, a tisztítótűzben szenvedő lelkek kiáltásait és kéréseit, a mennyei angyalok és szentek dicsőítésének és engesztelésének himnuszát, különösen Szűz Mária Királynőnk Szeplőtelen Szívének dicséretét és szeretetét. Felajánlom a Te Isteni Szívednek magamat és mindent, ami az enyém, ugyanúgy, ahogy Te is odaadtad nekünk magadat. Felajánlom szívemet, hogy egyre erősebben szeressen Téged, akaratomat, hogy egyre hűségesebben tegyem a Te akaratodat, felajánlom Neked az én rövid életemet, hogy megszentelődjön és a Te tiszteletedre égjen, miközben a Te akaratodat cselekszem, állapotbeli kötelességeimet és azokat a kötelességeimet teljesítem, amelyekkel a társadalomnak és az országnak tartozom. Felajánlom egész örökkévalóságomat, hogy benne majd Téged vég nélkül tiszteljelek és szeresselek.
KÖNYÖRGÉS
Ó, Jézusom! Te látod, milyen gyenge, szegény és bűnös vagyok. Könyörülj rajtam végtelen irgalmaddal, és fényeddel mindig ragyogj be engem, karolj fel erőddel, éltess kegyelmeddel, hogy hűséges szolgád lehessek. Add, ó Istenem, hogy sohase szakadjak el Tőled halálos bűn miatt, de mindig hűséges legyek szeretetedhez, s Szent Testeddel és Véreddel megerősödve boldogan jussak el a Veled való egyesülésre. Ó, Jézusom, szeretett Üdvözítőm, add mindenkinek kegyelmedet, áldj meg mindenkit, uralkodjál mindenki fölött, hogy a Te Szentséges Szívedet, mely benne rejtőzik ebben a szentségben, és Szíveden keresztül az egész Szentháromságot hálával, alázattal és szeretettel szüntelenül tisztelje mindegyikünk, minden nemzedék és minden század. Ámen.

Ének:
Áldás

Ének: Imádlak és áldlak, Isten, rejtelem (Éneklő Egyház 157. ének)
Imádlak és áldlak, Isten, rejtelem!
Kenyér- és borszínben titkon vagy jelen.
Néked szívem, lelkem átadja magát,
mert Téged szemlélve elveszti magát.

Látás, ízlés, érzék megcsalódhatik,
de a hallás rólad hittel biztosít:
Hiszem azt, mit hinnem Isten Fia szab,
Igéd igazánál mi van igazabb?!

A keresztfán rejtéd isten-voltodat,
itt a színek rejtik emberarcodat,
de én mind a kettőt hiszem s vallhatom,
kérve, amit kért a bűnbánó lator.

Ahogy Tamás látta, nem látom sebed,
mégis Istenemnek vallak tégedet.
Add, hogy egyre jobban hinni tudjalak,
tebenned reméljek, s téged vágyjalak.

Urunk halálára emlékeztető
áldott Kenyér, élő, s embert éltető!
Add, hogy éljen lelkem belőled csupán,
s jó ízét tebenned ne veszítse szám!

Kegyes pelikánom, Uram, Jézusom!
Szennyes vagyok, szennyem véreddel mosom.
Elég volna egy csepp, hogyha hullna rá:
világ minden bűnét meggyógyítaná.

Jézus, kit csak rejtve szemlélhetek itt!
Mikor lesz, hogy szomjas vágyam jóllakik?
Hogy majd fátyol nélkül nézve arcodat,
leljem szent fényedben boldogságomat! Amen