{"id":422,"date":"2011-10-25T11:16:06","date_gmt":"2011-10-25T08:16:06","guid":{"rendered":"http:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/2011\/10\/25\/tours-i-marton\/"},"modified":"2011-10-25T11:16:06","modified_gmt":"2011-10-25T08:16:06","slug":"tours-i-marton","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/2011\/10\/25\/tours-i-marton\/","title":{"rendered":"TOURS-I M\u00c1RTON"},"content":{"rendered":"
<\/div>\n

\u00c9n h\u0171 t\u00e1rsam, j\u00f6jj, \u00f6vez\u0151dj\u00fcnk egy\u00fctt a harcra,
Gy\u00e1molomul t\u00e9ged hisz nekem Isten adott.
B\u00famban vigasztalj, cs\u00edgass, ha a g\u0151g szele elkap:
J\u00e1mbor p\u00e9lda legy\u00fcnk egyik a m\u00e1sik el\u0151tt.
K\u00e9zben a k\u00e9z: l\u00e9gy gondvisel\u0151dnek a gondvisel\u0151je,
Fogd fel az ingadoz\u00f3t, kelj, ha emelne karom.
Hogy ne csup\u00e1n test\u00fcnk, hanem egy legyen abban a lelk\u00fcnk
\u00c9s egyazon Szellem l\u00e1ngja az \u00e9leter\u0151nk.
(K\u00f6sz\u00f6nt\u0151 vers feles\u00e9g\u00e9hez. S\u00edk S\u00e1ndor ford\u00edt\u00e1sa)<\/em><\/p>\n

<\/p>\n

TOURS-I M\u00c1RTON<\/strong><\/div>\n
(november 11)<\/div>\n
* 316\/17 Sabaria (a mai Szombathely)
\u00a0 \u00a0\u00a0\u00a0 \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \u2020 397. nov. 8. Candes<\/div>\n

\u00a0<\/p>\n

Tours-i M\u00e1rton, Gallia \u00e9s a frank birodalom nemzeti szentje, egy szellem- \u00e9s egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9nelmi szempontb\u00f3l egyar\u00e1nt jelent\u0151s \u00e1tmeneti korszakban sz\u00fcletett, 316-ban vagy 317-ben a pann\u00f3niai Sabari\u00e1ban. Csak h\u00e1rom \u00e9vvel azel\u0151tt adta ki Konstantin \u00e9s Licinius cs\u00e1sz\u00e1r a „mil\u00e1n\u00f3i rendeletet”, amely a kereszt\u00e9nys\u00e9gnek teljes elismer\u00e9st \u00e9s szabads\u00e1got, h\u00edveinek pedig politikai, polg\u00e1ri \u00e9s t\u00e1rsadalmi egyenjog\u00fas\u00e1got biztos\u00edtott. Az egyh\u00e1z fejl\u0151d\u00e9se eddig nem ismert \u00fctemben haladt el\u0151re, nemcsak sz\u00e1mbeli n\u00f6veked\u00e9s\u00e9ben, hanem befoly\u00e1s\u00e1ban is, mind polg\u00e1ri \u00e9s t\u00e1rsadalmi, mind pedig politikai vonalon. Az egyh\u00e1zi t\u00f6rv\u00e9nyek egy\u00fattal birodalmi t\u00f6rv\u00e9nyek is lettek, s akik egyh\u00e1zi b\u00fcntet\u00e9s al\u00e1 estek, az \u00e1llam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is b\u00fcntet\u00e9st \u00e9s sz\u00e1m\u0171zet\u00e9st v\u00e1rhattak. Az \u00fcld\u00f6z\u00f6tt, az \u00e9let \u00fatj\u00e1b\u00f3l f\u00e9lrel\u00f6k\u00f6tt katakomba- \u00e9s v\u00e9rtan\u00fak\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized lefoly\u00e1sa alatt mindent meghat\u00e1roz\u00f3 birodalmi egyh\u00e1z \u00e9s \u00e1llamvall\u00e1s lett. Az \u00e1llamnak \u00e9s egyh\u00e1znak ilyen szoros sz\u00f6vets\u00e9ge term\u00e9szetszer\u0171leg mindig vesz\u00e9lyeket von maga ut\u00e1n. M\u00e1rton sz\u00fclet\u00e9sekor m\u00e9g csak \u00e9ppen megkezd\u0151d\u00f6tt ez a folyamat. Atyja, a cs\u00e1sz\u00e1ri hader\u0151 katonai tribunusa \u00e9s \u00e9desanyja m\u00e9g pog\u00e1nyok, s \u00edgy M\u00e1rton els\u0151 \u00e9veit a fels\u0151olaszorsz\u00e1gi Pavi\u00e1ban (akkor Ticinum) t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt pog\u00e1ny k\u00f6rnyezetben t\u00f6lt\u00f6tte. Tizenk\u00e9t \u00e9ves kor\u00e1ban, sz\u00fclei akarata ellen\u00e9re, a kereszts\u00e9gre k\u00e9sz\u00fcl\u0151k (katekumenok) k\u00f6z\u00e9 k\u00e9rte felv\u00e9tel\u00e9t. Itt kapta meg a kereszt\u00e9ny hit els\u0151 alapjait. Hat \u00e9vig v\u00e1rt a kereszts\u00e9gre, – ez az egyh\u00e1z akkori gyakorlat\u00e1hoz k\u00e9pest is el\u00e9g hossz\u00fa id\u0151 volt. Tizen\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban a hadsereg szolg\u00e1lat\u00e1ba l\u00e9pett. Severus \u00e9s Probus cs\u00e1sz\u00e1r rendeleteinek \u00e9rtelm\u00e9ben ez volt a veter\u00e1nok fiainak sorsa. Hamarosan a g\u00e1rda lovass\u00e1gi tisztje lett. M\u00e1r ezekben az \u00e9vekben dics\u00e9rt\u00e9k az emberek nagy szer\u00e9nys\u00e9g\u00e9t, tiszta \u00e9let\u00e9t (amit meg tudott \u0151rizni a kasz\u00e1rnya durva l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben is), s f\u0151k\u00e9nt \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l megfeledkez\u0151 felebar\u00e1ti szeretet\u00e9t. Jellem\u00e9nek ut\u00f3bbi von\u00e1sa miatt z\u00e1rta a h\u00edv\u0151 n\u00e9p k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a sz\u00edv\u00e9be, \u00e9s nem feledte el soha. M\u00e9g ma is vannak vid\u00e9kek, ahol a gyerekek M\u00e1rton napj\u00e1n este l\u00e1mp\u00e1sokkal \u00e9s f\u00e1kly\u00e1kkal vonulnak v\u00e9gig az utc\u00e1kon, \u00e9nekkel dics\u00e9rve az egykori r\u00f3mai tisztet, aki egy hideg t\u00e9li napon Amiens v\u00e1ros kapui el\u0151tt f\u00e9l k\u00f6peny\u00e9t egy diderg\u0151 koldusnak adta. Ez 334-ben t\u00f6rt\u00e9nt. Ut\u00e1na \u00e9jszaka \u00e1lm\u00e1ban az Urat l\u00e1tta ebbe a f\u00e9l k\u00f6penybe burkol\u00f3zva, aki \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1: „M\u00e1rton katekumen ruh\u00e1zott f\u00f6l ezzel.”<\/p>\n

Hamarosan ezut\u00e1n f\u00f6lvette a kereszts\u00e9g\u00e9t. Mihelyt lehetett, b\u00facs\u00fat mondott a cs\u00e1sz\u00e1r szolg\u00e1lat\u00e1nak, s Hilarius poitiers-i p\u00fcsp\u00f6kh\u00f6z j\u00f6tt. Ez exorcist\u00e1v\u00e1 szentelte. Ezzel kezd\u0151d\u00f6tt M\u00e1rton nyilv\u00e1nos szolg\u00e1lata az egyh\u00e1zban. De r\u00f6videsen elhagyta Poitiers-t, \u00e9s otthoni l\u00e1togat\u00e1sra utazott. Ott a kereszt\u00e9nys\u00e9gre t\u00e9r\u00edtette \u00e9desanyj\u00e1t. Ut\u00e1na Mil\u00e1n\u00f3 k\u00f6zel\u00e9be, majd a Genova melletti Gallinari szigetre ment, hogy r\u00e9gi \u00e1lm\u00e1t val\u00f3ra v\u00e1ltva, remetek\u00e9nt \u00e9ljen. Elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg k\u00f6zrej\u00e1tszott az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is, hogy ebben az id\u0151ben nyilv\u00e1nos hithirdet\u00e9s a lehetetlens\u00e9ggel volt hat\u00e1ros. Az arianizmus okozta visz\u00e1lyok \u00e9s zavarok tet\u0151pontjukat \u00e9rt\u00e9k el. M\u00e1rton maga is otthonl\u00e9tekor sok s\u00e9rt\u00e9st, s\u0151t korb\u00e1csol\u00e1st szenvedett el az ari\u00e1nus p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. Ebben az id\u0151ben Hilarius p\u00fcsp\u00f6k is sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben \u00e9lt az ari\u00e1nusok miatt. Mikor v\u00e9gre egy cs\u00e1sz\u00e1ri rendelet \u00e9rtelm\u00e9ben visszat\u00e9rhetett egyh\u00e1zmegy\u00e9j\u00e9be, M\u00e1rton is felhagyott a genovai \u00f6b\u00f6l k\u00f6zel\u00e9ben folytatott remete \u00e9let\u00e9vel, s visszat\u00e9rt Hilariushoz. De hogy itt se kelljen lemondania meghitt mag\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, Poitiers k\u00f6zel\u00e9ben egy remetecell\u00e1t \u00e9p\u00edtett mag\u00e1nak. Minthogy itt sok k\u00f6vet\u0151je akadt, a cella hamarosan Ligug\u00e9 kolostor\u00e1v\u00e1 n\u0151tt. A marmoutier-i kolostorral egy\u00fctt, amelyet 375-ben Tours k\u00f6zel\u00e9ben alap\u00edtott, ez lett a gallus-frank monasztikus mozgalom anyah\u00e1za \u00e9s k\u00f6zpontja. \u00c9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl sok kiv\u00e1l\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t adott az egyh\u00e1znak, s hat\u00f3sugarai kiterjedtek az eg\u00e9sz orsz\u00e1g vall\u00e1sos fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, eg\u00e9szen az Alpokig.<\/p>\n

371-ben meg\u00fcresedett a tours-i p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9k. A n\u00e9p \u00e9s a paps\u00e1g nagy t\u00f6bbs\u00e9ge M\u00e1rtont v\u00e1lasztotta meg \u00faj p\u00fcsp\u00f6knek. N\u00e9h\u00e1ny klerikus \u00e9s p\u00fcsp\u00f6k ugyan megbotr\u00e1nkozott szeg\u00e9nyes \u00e9s aszketikus k\u00fclsej\u00e9n, \u00e9letst\u00edlus\u00e1n, \u00e9s ez\u00e9rt ellenkezett, de ez nem v\u00e1ltoztathatott a t\u00e9nyeken. Ett\u0151l a napt\u00f3l kezdve M\u00e1rton ny\u00e1j\u00e1nak szeretett \u00e9s h\u0171s\u00e9gesen szorgoskod\u00f3 p\u00e1sztora volt. \u00c1lland\u00f3an vizit\u00e1ci\u00f3s k\u00f6r\u00faton j\u00e1rt; f\u00e1radhatatlanul dolgozott h\u00edvei vall\u00e1sos \u00e9let\u00e9nek reformj\u00e1n. Pr\u00e9dik\u00e1lt \u00e9s csod\u00e1kat m\u0171velt. A n\u00e9p mint atyj\u00e1t tisztelte \u00e9s szerette. M\u00e1rton \u00fagy \u00e9lt k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, mint a legszeg\u00e9nyebbek; minden igyekezet\u00e9vel b\u00e9k\u00e9t teremtett \u00e9s seg\u00edtett, erej\u00e9nek korl\u00e1tain bel\u00fcl, ahol csak sz\u00fcks\u00e9g volt r\u00e1. Az eg\u00e9sz orsz\u00e1g az \u0151 csod\u00e1s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sair\u00f3l, \u00f6rd\u00f6g-\u0171z\u00e9seir\u0151l \u00e9s halottfelt\u00e1maszt\u00e1sair\u00f3l besz\u00e9lt. \u00c9lett\u00f6rt\u00e9nete tele van ilyen csodatettek megragad\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9vel, s a mi id\u0151nkben is neh\u00e9z lenne hitel\u00fcket mindenest\u00fcl k\u00e9ts\u00e9gbe vonni. A tours-i p\u00fcsp\u00f6k azonban er\u0151skez\u0171 is tudott lenni, ha a sz\u00fcks\u00e9g k\u00e9nyszer\u00edtette. Ha a hit tisztas\u00e1ga forgott vesz\u00e9lyben, ha a szentek \u00e9s v\u00e9rtan\u00fak tisztelet\u00e9t t\u00falz\u00e1sba vitt\u00e9k, ha a pog\u00e1ny erk\u00f6lcs\u00f6k \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9sek a kereszt\u00e9ny hit terjed\u00e9s\u00e9t akad\u00e1lyozt\u00e1k, nem habozott teljes hat\u00e1rozotts\u00e1ggal, kem\u00e9nys\u00e9ggel, s\u0151t \u00e9let\u00e9nek vesz\u00e9lyeztet\u00e9s\u00e9vel is s\u00edkra sz\u00e1llni az igaz hit\u00e9rt, s bebizony\u00edtani a pog\u00e1ny b\u00e1lv\u00e1nyok tehetetlens\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

Paps\u00e1g\u00e1nak \u00e9s p\u00fcsp\u00f6kt\u00e1rsai egy r\u00e9sz\u00e9nek ellenz\u00e9kis\u00e9ge (mint m\u00e1r p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 v\u00e1laszt\u00e1sakor) v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte \u00e9lete utols\u00f3 napjaiig. Az egyh\u00e1z megtanulta, hogyan kell az \u00fajonnan megnyert szabads\u00e1gban berendezkednie, „helyezkednie”. Vagyonra, s\u0151t igen nagy vagyonra tett szert. A cs\u00e1sz\u00e1r ell\u00e1tta minden j\u00f3val (ezzel persze, ha tal\u00e1n nem is sz\u00e1nd\u00e9kosan, mindink\u00e1bb f\u00fcgg\u0151 viszonyba hozta mag\u00e1val), s \u0151t ut\u00e1nozva a t\u00f6bbi fejedelem is gazdag\u00edtotta aj\u00e1nd\u00e9kaival, alap\u00edtv\u00e1nyaival. A kl\u00e9rus term\u00e9szetesen igen hamar hozz\u00e1szokott a k\u00e9nyelmes \u00e9lethez, a j\u00f3 ruh\u00e1khoz \u00e9s a f\u0151helyekhez az asztaln\u00e1l. \u00edgy egyenesen botr\u00e1nyos dolognak l\u00e1tszott, hogy egy p\u00fcsp\u00f6k remete-, s\u0151t vezekl\u0151 \u00e9letet \u00e9l, s az istentiszteleteken a p\u00fcsp\u00f6ki tr\u00f3nust mell\u0151zve csak egy kis \u00fcl\u0151k\u00e9t haszn\u00e1l, mint egyszer\u0171 h\u00edvei. Vele egy\u00fctt t\u00f6bben \u00e9ltek szerzetesi \u00e9letet. Egy font ez\u00fcst\u00f6t sem volt szabad elfogadniuk, hogy \u00faj ruh\u00e1t vehessenek n\u00e9h\u00e1ny testv\u00e9rnek.<\/p>\n

Al\u00e1zatos p\u00fcsp\u00f6k volt. B\u00fcntet\u00e9s, s\u0151t ellenkez\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl t\u0171rte, hogy n\u00e9melyek al\u00e1rendelt papjai \u00e9s az als\u00f3paps\u00e1g k\u00f6z\u00fcl gyal\u00e1zt\u00e1k, nyilv\u00e1nosan s\u00e9rtegett\u00e9k. Ha azonban nem a saj\u00e1t szem\u00e9ly\u00e9r\u0151l, hanem az egyh\u00e1z jav\u00e1r\u00f3l \u00e9s tekint\u00e9ly\u00e9r\u0151l volt sz\u00f3, meg nem alkuv\u00f3 hat\u00e1rozotts\u00e1ggal tudott fell\u00e9pni. Sulpicius Severus, tan\u00edtv\u00e1nya \u00e9s els\u0151 \u00e9letrajz\u00edr\u00f3ja elmondja: az \u00f6nfej\u0171 \u00e9s er\u0151szakos Maximus cs\u00e1sz\u00e1r udvar\u00e1ban ny\u00fczs\u00f6gtek az egyh\u00e1z \u00e9rdekeivel nem t\u00f6r\u0151d\u0151, kellemesen \u00e9l\u0151, h\u00edzelg\u0151 udvaronc klerikusok. Ezt l\u00e1tva M\u00e1rton sok\u00e1ig nem akarta elfogadni a cs\u00e1sz\u00e1r eb\u00e9dre sz\u00f3l\u00f3 megh\u00edv\u00e1s\u00e1t, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert nem jogszer\u0171en jutott hatalomhoz. A cs\u00e1sz\u00e1r ism\u00e9telten biztos\u00edtotta \u0151t arr\u00f3l, hogy nem \u00f6n\u00e9rdekb\u0151l cselekedett: katon\u00e1i k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e1tv\u00e9tel\u00e9re. Ekkor v\u00e9gre elfogadta a megh\u00edv\u00e1st, mert rem\u00e9lte, hogy siker\u00fcl kegyelmet el\u00e9rnie n\u00e9h\u00e1ny igazs\u00e1gtalanul el\u00edt\u00e9lt r\u00e9sz\u00e9re. Minthogy a cs\u00e1sz\u00e1r jobbj\u00e1n \u00fclt, neki ny\u00fajtott\u00e1k az els\u0151 poh\u00e1r bort. A cs\u00e1sz\u00e1r most azt v\u00e1rta, hogy M\u00e1rton \u0151t tiszteli meg; de az a k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben lev\u0151 papnak ny\u00fajtotta a serleget. Ugyanis „nem tudta lelkiismeret\u00e9vel \u00f6sszeegyeztetni, hogy a cs\u00e1sz\u00e1rt vagy egy udvaronc\u00e1t papt\u00e1rs\u00e1val szemben el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtse.” Ez a vil\u00e1gos \u00e9s f\u00e9lre\u00e9rthetetlen magatart\u00e1s k\u00f6zbesz\u00e9d t\u00e1rgya lett, \u00e9s csak n\u00f6velte tekint\u00e9ly\u00e9t a cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s eg\u00e9sz udvara el\u0151tt.<\/p>\n

Mindenben apostoli feladata vez\u00e9relte: a r\u00e1b\u00edzottak \u00f6r\u00f6k \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek gondja s az igaz hit meg\u0151rz\u00e9se. A szorongat\u00e1sban l\u00e9v\u0151kr\u0151l \u00e9s \u00e1rtatlanul \u00fcld\u00f6z\u00f6ttekr\u0151l val\u00f3 gondoskod\u00e1sa, az igehirdet\u00e9s tisztas\u00e1g\u00e1t illet\u0151 buzg\u00f3s\u00e1ga n\u00e9ha olyan l\u00e9p\u00e9sre k\u00e9nyszer\u00edtette, ami miatt k\u00e9s\u0151bb szemreh\u00e1ny\u00e1st tett mag\u00e1nak. Csakugyan csak \u00fagy \u00e9rthetj\u00fck meg ezeket a l\u00e9p\u00e9seket, ha meggondoljuk, hogy a lehet\u0151s\u00e9ghez k\u00e9pest minden igazs\u00e1gtalans\u00e1got cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban akart elfojtani.<\/p>\n

Az \u00fajonnan megszerzett \u00e9s szokatlan szabads\u00e1g, amely az egyh\u00e1zi \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n vir\u00e1gzott, a hit \u00e9s erk\u00f6lcs\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra vesz\u00e9lyt is jelentett: a b\u00faza k\u00f6z\u00e9 konkoly keveredett. A harc az igaz hit \u00e9s az eretnek tanok k\u00f6z\u00f6tt mindk\u00e9t oldalon kem\u00e9nyen \u00e9s hevesen folyt. Spanyolorsz\u00e1gban egy Priscillianus nev\u0171 gazdag, magas k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171, szigor\u00fa aszk\u00e9zisben \u00e9l\u0151 vil\u00e1gi egy a montanizmushoz hasonl\u00f3, rajong\u00f3 tan\u00edt\u00e1st hirdetett. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szigor\u00fa volt az erk\u00f6lcsi felfog\u00e1sa. Hamarosan sok k\u00f6vet\u0151je akadt, \u00fagyhogy Avila p\u00fcsp\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. A cs\u00e1sz\u00e1ri udvarban azonban Ithacius p\u00fcsp\u00f6k vezet\u00e9se alatt nagy volt az ellenz\u00e9ke. A cselsz\u00f6v\u00e9sek oda vezettek, hogy Maximus cs\u00e1sz\u00e1r 385-ben Priscillianust var\u00e1zsl\u00e1s v\u00e9tke miatt hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lte. Ez volt az egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9nelemnek els\u0151 ilyen szomor\u00fa esete az eretnekekkel kapcsolatban. M\u00e1rton 384-ben t\u00f6bb m\u00e1s p\u00fcsp\u00f6kkel egy\u00fctt Bordeaux-ban el\u00edt\u00e9lte Priscillianus tan\u00edt\u00e1s\u00e1t. Most azonban Trierbe utazott Maximus cs\u00e1sz\u00e1rhoz az eretnekek \u00e9lete \u00e9s szabads\u00e1guk megment\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Ithacius p\u00e1rtja, amely Priscillianus \u00e9s eretnekt\u00e1rsai el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben oroszl\u00e1nszerepet j\u00e1tszott, a cs\u00e1sz\u00e1r udvar\u00e1ban igen befoly\u00e1sos volt. Nagy volt a vesz\u00e9ly, hogy hasonl\u00f3 v\u00e9res \u00edt\u00e9letek k\u00f6vetkeznek. M\u00e1rton mindez ideig ker\u00fclte az udvari p\u00e1rtot kem\u00e9nys\u00e9ge \u00e9s igazs\u00e1gtalans\u00e1gai miatt. Most azonban, mindezt l\u00e1tva, neh\u00e9z sz\u00edvvel ugyan, de elhat\u00e1rozta, hogy f\u00f6lveszi a kapcsolatot vel\u00fck. Csak \u00edgy tudta megmenteni Narses comes \u00e9s Leu-cadius praeses \u00e9let\u00e9t. Ez a magatart\u00e1sa el\u00e9rte ugyan a k\u00edv\u00e1nt sikert: a cs\u00e1sz\u00e1r annyira meg\u00f6r\u00fclt a tours-i p\u00fcsp\u00f6k „enged\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek”, hogy mindent megadott neki, – de M\u00e1rton \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig szemreh\u00e1ny\u00e1sokat tett mag\u00e1nak. Pedig igaz\u00e1n csak k\u00fcls\u0151 l\u00e1tszatra \u00e9s a legnemesebb ind\u00edt\u00e9kokb\u00f3l t\u00e1mogatta Ithaciusnak \u00e9s t\u00e1rsainak egy\u00e1ltal\u00e1n nem kereszt\u00e9nyi \u00e9s testv\u00e9ri viselked\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A kereszt\u00e9ny n\u00e9p sohasem v\u00e1dolta M\u00e1rtont emiatt. A t\u00f6rt\u00e9nelem lapjai \u00fagy eml\u00e9keznek meg r\u00f3la, mint az irgalmas szamarit\u00e1nusr\u00f3l (hisz saj\u00e1t k\u00f6peny\u00e9t aj\u00e1nd\u00e9kozta egy koldusnak) s a p\u00e9ldaad\u00f3 j\u00f3 p\u00e1sztorr\u00f3l, aki a legnagyobb k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 szorongat\u00e1sban is a testv\u00e9ri szeretetet tette meg istenszeretet\u00e9nek m\u00e9rc\u00e9j\u00e9v\u00e9. A n\u00e9p m\u00e1r hamarosan hal\u00e1la ut\u00e1n szentk\u00e9nt tisztelte. Egyike az els\u0151 nem-v\u00e9rtan\u00faknak, akiknek az \u00f3egyh\u00e1z megadta ezt a tiszteletet. A templomok, kolostorok, v\u00e1rosok, v\u00e1rak ezreit nevezt\u00e9k el r\u00f3la. Tours-i s\u00edrja a k\u00f6z\u00e9pkor egyik legismertebb zar\u00e1ndokhelye lett. Franciaorsz\u00e1g egyik v\u00e9d\u0151szentj\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztotta. (1913-ban Mikes J\u00e1nos szombathelyi p\u00fcsp\u00f6k erekly\u00e9inek egy r\u00e9sz\u00e9t megszerezte a sz\u00e9kesegyh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra, amely az egyh\u00e1zmegy\u00e9vel v\u00e9d\u0151szentj\u00e9t tiszteli benne.) <\/div>\n

<\/p>\n

B. Kili\u00e1n<\/em><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c9n h\u0171 t\u00e1rsam, j\u00f6jj, \u00f6vez\u0151dj\u00fcnk egy\u00fctt a harcra,Gy\u00e1molomul t\u00e9ged hisz nekem Isten adott. B\u00famban vigasztalj, cs\u00edgass, ha a g\u0151g szele elkap:J\u00e1mbor p\u00e9lda legy\u00fcnk egyik a m\u00e1sik el\u0151tt. K\u00e9zben a k\u00e9z: l\u00e9gy gondvisel\u0151dnek a gondvisel\u0151je,Fogd fel az ingadoz\u00f3t, kelj, ha emelne karom. Hogy ne csup\u00e1n test\u00fcnk, hanem egy legyen abban a lelk\u00fcnk\u00c9s egyazon Szellem l\u00e1ngja az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":421,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-422","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bez-kategoriyi","et-has-post-format-content","et_post_format-et-post-format-standard"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/422"}],"collection":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=422"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/422\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/421"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=422"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=422"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=422"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}