{"id":344,"date":"2018-05-16T23:00:00","date_gmt":"2018-05-16T21:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/2018\/05\/16\/vasarnap-boldogga-avatjak-scheffler-janost\/"},"modified":"2018-07-19T13:45:35","modified_gmt":"2018-07-19T11:45:35","slug":"vasarnap-boldogga-avatjak-scheffler-janost","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/2018\/05\/16\/vasarnap-boldogga-avatjak-scheffler-janost\/","title":{"rendered":"M\u00e1jus 17: Boldog Scheffler J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k eml\u00e9knapja"},"content":{"rendered":"
<\/div>\n
<\/div>\n
A mai napon, m\u00e1jus 17-\u00e9n Boldog Scheffler J\u00e1nos egykori szatm\u00e1ri megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k eml\u00e9knapja van.<\/div>\n
<\/div>\n
\n
Boldog Scheffler J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k \u00e9letrajza
\n<\/strong><\/div>\n

Scheffler J\u00e1nos t\u00edzgyermekes zsell\u00e9r csal\u00e1dban sz\u00fcletett 1887. okt\u00f3ber 29-\u00e9n K\u00e1lm\u00e1ndon. Az elemi iskol\u00e1t sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban, a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t a Szatm\u00e1rn\u00e9meti Kir\u00e1lyi Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gzi. 1906-1910 Budapesten a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem Hittudom\u00e1nyi Kar\u00e1n tanul. 1910. j\u00falius 6-\u00e1n Boromisza Tibor p\u00fcsp\u00f6k papp\u00e1 szenteli. J\u00falius 18-t\u00f3l seg\u00e9dlelk\u00e9sz Csomak\u00f6z\u00f6n.<\/p>\n<\/div>\n

Majd ez \u00e9v \u0151sz\u00e9t\u0151l k\u00e9t \u00e9vig R\u00f3m\u00e1ban a Santa Maria dell’Anima osztr\u00e1k-n\u00e9met papi koll\u00e9gium n\u00f6vend\u00e9ke. A P\u00e1pai Gergely Egyetemen (PUG) egyh\u00e1zjogb\u00f3l doktor\u00e1l 1912. j\u00fanius 19. Szatm\u00e1ron teol\u00f3giai tan\u00e1r \u00e9s prefektus. 1913. j\u00falius 23-t\u00f3l seg\u00e9dlelk\u00e9sz Ungv\u00e1ron. K\u00f6zben a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen mag\u00e1n\u00faton k\u00e9sz\u00fcl az alapvet\u0151 \u00e9s \u00e1gazatos hittan vizsg\u00e1ra, 1915. november 29-\u00e9n a hittudom\u00e1ny doktor\u00e1v\u00e1 avatj\u00e1k. Ezt k\u00f6vet\u0151en a Szatm\u00e1rn\u00e9meti R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1zium hittan\u00e1ra \u00e9s els\u0151 igazgat\u00f3ja 1917-1923 k\u00f6z\u00f6tt. 1923-1925 k\u00f6z\u00f6tt Nagymajt\u00e9nyban pl\u00e9b\u00e1nos. 1926-1931 Szatm\u00e1ron teol\u00f3giai tan\u00e1r, 1931-1940 Nagyv\u00e1radon teol\u00f3giai tan\u00e1r, 1939-t\u0151l spiritu\u00e1lis is. R\u00e9szt vesz a Nemzetk\u00f6zi Eukarisztikus Kongresszuson Chicag\u00f3ban (1926), Karth\u00e1g\u00f3ban (1930) \u00e9s Dublinban (1932).\u00a0 K\u00f6zben egym\u00e1s ut\u00e1n \u00edrja k\u00e1nonjogi tanulm\u00e1nyait. Foglalkozik az egyh\u00e1zi auton\u00f3mia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel, valamint az egyh\u00e1z \u00e9s \u00e1llam viszony\u00e1nak jogi vonatkoz\u00e1saival. Elk\u00e9sz\u00edtette a Szatm\u00e1ri Irgalmas N\u0151v\u00e9rek Szerzete Szab\u00e1lyait. Elk\u00e9sz\u00fclt A szatm\u00e1ri egyh\u00e1zmegye Statutumai c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja. 1936-1938 r\u00e9szt vesz az egyh\u00e1zmegyei zsinat el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1iban, majd megfogalmazza, \u00e9s sajt\u00f3 al\u00e1 rendezi az egyh\u00e1zmegyei zsinat \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1t, a Zsinati Hat\u00e1rozatokat. A k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sok \u00e9s a m\u0171velt katolikusok sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrta hittank\u00f6nyveit: Katolikus hittan (Dogmatika), Katolikus szertart\u00e1stan, Katolikus egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9nelem.<\/div>\n
1940 \u0151sz\u00e9t\u0151l a Kolozsv\u00e1ri Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem egyh\u00e1zjogi tansz\u00e9k\u00e9nek rendes tan\u00e1r\u00e1v\u00e1 nevezik ki. \u00c9lethivat\u00e1s\u00e1nak tekintette a papnevel\u00e9st \u00e9s a szerzetesek lelki nevel\u00e9s\u00e9t. Ezt a munk\u00e1t v\u00e9gezte a szatm\u00e1ri, majd a nagyv\u00e1radi szemin\u00e1rium lelkiigazgat\u00f3jak\u00e9nt, a szatm\u00e1ri irgalmas n\u0151v\u00e9rek \u00e9s a nagyv\u00e1radi Ferenc-rendi n\u0151v\u00e9rek gy\u00f3ntat\u00f3jak\u00e9nt, \u00e9s sok-sok, a papoknak \u00e9s a szerzeteseknek tartott lelkigyakorlata sor\u00e1n. Szentbesz\u00e9dekben \u00e9s lelkigyakorlatokon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1s c\u00e9lj\u00e1ra \u00edrta meg k\u00e9ziratban maradt, n\u00e9gyk\u00f6tetes Elm\u00e9lked\u00e9sek az evang\u00e9liumr\u00f3l c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t, s az ugyancsak k\u00e9ziratban maradt Lelkigyakorlatok ferenceseknek c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t. Papjainak sz\u00e1nt lelkigyakorlatos k\u00f6nyve – Aty\u00e1m, szenteld meg \u0151ket – 1998-ban A pap c\u00edmen jelent meg.<\/div>\n
A Szentsz\u00e9k 1942. m\u00e1rcius 26-\u00e1n kinevezte a szatm\u00e1ri egyh\u00e1zmegye p\u00fcsp\u00f6k\u00e9v\u00e9, m\u00e1rcius 28-\u00e1n pedig nagyv\u00e1radi apostoli korm\u00e1nyz\u00f3v\u00e1. M\u00e1jus 17-\u00e9n a szatm\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1zban szentelte p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 dr. Ser\u00e9di Jusztini\u00e1n hercegpr\u00edm\u00e1s, t\u00e1rsszentel\u0151k: dr. Glattfelder Gyula csan\u00e1di \u00e9s dr. Madar\u00e1sz Istv\u00e1n kassai p\u00fcsp\u00f6k. Sz\u00e9kfoglal\u00e1s Nagyv\u00e1radon m\u00e1jus 20-\u00e1n. 1948. \u00e1prilis 9-t\u0151l az \u00fajraegyes\u00edtett szatm\u00e1r-nagyv\u00e1radi egyh\u00e1zmegye k\u00f6z\u00f6s p\u00fcsp\u00f6ke.
\nA papi hivat\u00e1sok gondoz\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l kezdem\u00e9nyezi az Opus vocationum ecclesiasticum-ot, a hivat\u00e1sgondoz\u00e1s megszervez\u00e9s\u00e9t. A feln\u0151ttek vil\u00e1gn\u00e9zeti \u00e9s lelki nevel\u00e9se is foglalkoztatta. Ez\u00e9rt ford\u00edtotta magyarra Spirago Feln\u0151ttek katekizmusa c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1nak harmadik k\u00f6tet\u00e9t, a Kegyelemtant \u00e9s Eymard P. Iulian Az isteni nagy Szents\u00e9g. J\u00e9zus val\u00f3s\u00e1gos jelenl\u00e9te, valamint Szent\u00e1ldoz\u00e1s – \u00c9letforr\u00e1s c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t.<\/div>\n
Eg\u00e9sz \u00e9let\u00fatj\u00e1n v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge, az elnyomottak \u00e9s az \u00fcld\u00f6z\u00f6ttek v\u00e9delme. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a magyar korm\u00e1ny az \u0151 k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra sz\u00fcntette meg Alexandru Rusu nagyb\u00e1nyai rom\u00e1n g\u00f6r\u00f6g katolikus p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9nyszerlakhelyre val\u00f3 intern\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Gy\u0171jt\u0151t\u00e1borba hurcoltakon, f\u0151k\u00e9nt zsid\u00f3kon pr\u00f3b\u00e1lt seg\u00edteni. A hat\u00f3s\u00e1gok ez\u00e9rt megfenyegett\u00e9k, ha v\u00e9delm\u00fcket nem hagyja abba, \u0151t is elviszik. Kimentette az SS \u00e1ltal er\u0151szakkal elhurcolt papjait, 1945 janu\u00e1rj\u00e1ban szem\u00e9lyesen j\u00e1rt k\u00f6zben a rom\u00e1n megyei f\u0151isp\u00e1nn\u00e1l \u00e9s a szovjet parancsnokn\u00e1l, hogy megakad\u00e1lyozza a n\u00e9met-sv\u00e1b sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa h\u00edveinek deport\u00e1l\u00e1s\u00e1t; nyilv\u00e1nval\u00f3an eredm\u00e9nytelen\u00fcl.<\/div>\n
M\u00e1r 1943-ban figyelmeztette papjait \u00e9s h\u00edveit a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s az esetleges ateista-kommunista uralom lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire, a v\u00e1rhat\u00f3 \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sre, szenved\u00e9sre. Az \u00e1ldozatv\u00e1llal\u00e1s, engesztel\u00e9s \u00e9s vezekl\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t hangoztatta. Figyelmeztette papjait: a j\u00f3 p\u00e1sztor nem futamodik meg.
\n1945. november 8-\u00e1n XII. Piusz p\u00e1pa kinevezi a gy\u0151ri egyh\u00e1zmegye p\u00fcsp\u00f6k\u00e9v\u00e9 a v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1lt halt Apor Vilmos gy\u0151ri p\u00fcsp\u00f6k hely\u00e9re. Andrea Cassulo bukaresti nuncius 1946. \u00e1prilis 9-\u00e9n k\u00f6zli kinevez\u00e9s\u00e9t. Kijelentette, hogy al\u00e1veti mag\u00e1t a p\u00e1pa akarat\u00e1nak, ha \u00e1thelyez\u00e9se a Szentatya kifejezett \u00f3haja.\u00a0 K\u00e9rte azonban, hogy a neh\u00e9z helyzetre val\u00f3 tekintettel maradhasson szeretett egyh\u00e1zmegy\u00e9j\u00e9ben. A Szentsz\u00e9k elfogadta a k\u00e9relm\u00e9t.<\/div>\n
Felszentelt p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9nt szorgalmazta a J\u00e9zus Sz\u00edve tiszteletet, \u00e9s az egyh\u00e1zmegye fogadott \u00fcnnep\u00e9v\u00e9 tette. Tan\u00edt\u00f3i megnyilatkoz\u00e1saiban ism\u00e9telten foglalkozott a mariol\u00f3gia k\u00e9rd\u00e9seivel. Bevezette Sz\u0171z M\u00e1ria Szepl\u0151telen Sz\u00edv\u00e9nek \u00fcnnep\u00e9t (napja: augusztus 22.) 1948-ban az egyh\u00e1zmegye sz\u00e1m\u00e1ra Boldogasszony \u00c9vet hirdetett. Kifejtette: b\u00edzik a mennybevitel dogm\u00e1j\u00e1nak kihirdet\u00e9s\u00e9ben.<\/div>\n
Mindennem\u0171 p\u00e1rtpolitik\u00e1t\u00f3l \u00f3vta a papjait. Az \u00e1llammal val\u00f3 szembeker\u00fcl\u00e9st azonban sem az egyh\u00e1z, sem \u0151 nem ker\u00fclhette el. A rom\u00e1n korm\u00e1ny 1948. j\u00falius 19-\u00e9n felmondta a Szentsz\u00e9kkel k\u00f6t\u00f6tt konkord\u00e1tumot, az \u00faj \u00e1llami kultuszt\u00f6rv\u00e9ny pedig megsz\u00fcntette a szatm\u00e1r-nagyv\u00e1radi egyh\u00e1zmegy\u00e9t. A p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t a korm\u00e1ny nyugd\u00edjass\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta \u00e9s eltiltotta a p\u00fcsp\u00f6ki funkci\u00f3 gyakorl\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Titokban megszervezte a kispapok \u00fagynevezett f\u00f6ldalatti teol\u00f3giai oktat\u00e1s\u00e1t az egyh\u00e1zmegye k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1in. Szenved\u00e9seit fokozta, hogy 1949-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k titk\u00e1r\u00e1t \u00e9s p\u00fcsp\u00f6ki tan\u00e1csos\u00e1t, a titokban p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 szentelt Dr. Bogd\u00e1nffy Szil\u00e1rdot, f\u00e9l \u00e9v m\u00falt\u00e1n pedig \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6k\u00e9t, Pakocs K\u00e1rolyt. Szembeszeg\u00fcl a rom\u00e1niai katolikus egyh\u00e1zat a p\u00e1p\u00e1t\u00f3l elszak\u00edtani akar\u00f3 kommunista t\u00f6rekv\u00e9sekkel, elvi k\u00e9rd\u00e9sekben semmilyen alkudoz\u00e1sra nem hajland\u00f3, a p\u00e1p\u00e1hoz t\u00f6retlen\u00fcl h\u0171 marad. 1950. m\u00e1jus 23-\u00e1n a Hunyad megyei K\u00f6r\u00f6sb\u00e1ny\u00e1ra (Baia de Cri\u015f), a ferences kolostorba k\u00e9nyszerlakhelyre viszik, amelyet tilos elhagynia.<\/div>\n
\n

A rom\u00e1n kommunista hatalom az \u0151 szem\u00e9ly\u00e9t n\u00e9zte ki a R\u00f3m\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00edteni akart, Erd\u00e9lyben egyed\u00fclinek elismert egyh\u00e1zmegye vezet\u00e9s\u00e9re, M\u00e1rton \u00c1ron hely\u00e9re. Az \u00e1llami \u00e9rdekeket kiszolg\u00e1l\u00f3, az egyh\u00e1z \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra felhaszn\u00e1lt gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri egyh\u00e1zi vezet\u0151k mell\u00e9 egy b\u00e1bszerepet bet\u00f6lt\u0151 p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t akartak.\u00a0 Nem v\u00e1llalta a neki sz\u00e1nt szerepet, ez\u00e9rt letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s 1952. m\u00e1rcius 10. \u00e9s szeptember 12. k\u00f6z\u00f6tt a bukaresti bel\u00fcgyminiszt\u00e9riumban tartott\u00e1k fogva, innen sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e1t Jilava f\u00f6ldalatti b\u00f6rt\u00f6n\u00e9be. Koncepci\u00f3s pert kezdem\u00e9nyeztek ellene. A kommunista koncepci\u00f3s perek szokv\u00e1nyos v\u00e1dj\u00e1val, a Vatik\u00e1nnak val\u00f3 k\u00e9mked\u00e9ssel \u00e9s haza\u00e1rul\u00e1ssal akart\u00e1k megv\u00e1dolni.<\/p>\n

A v\u00e1dpontok szerint:
\n– Bogd\u00e1nffy Szil\u00e1rddal a nunciat\u00far\u00e1ra akarta k\u00fcldeni az egyik k\u00e1rp\u00e1taljai pl\u00e9b\u00e1nos\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, ottani helyzet\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 levelet.
\n–\u00a0 Kapcsolatban volt Mindszenty b\u00edborossal.
\n–\u00a0 K\u00f6rnyezet\u00e9ben megt\u0171rt Magyarorsz\u00e1gnak k\u00e9mked\u0151 papokat.
\n– A Szovjetuni\u00f3b\u00f3l visszat\u00e9rt szem\u00e9lyeket (a k\u00e9nyszermunk\u00e1ra deport\u00e1ltakat) R\u00f3m\u00e1b\u00f3l kapott p\u00e9nzzel seg\u00edtette.<\/p>\n

Magas rang\u00fa \u00e1llami vezet\u0151k azonnali felment\u00e9s\u00e9t \u00edg\u00e9rt\u00e9k, ha elv\u00e1llalja a neki sz\u00e1nt szerepet. Cellat\u00e1rsainak elmondta: katolikus papnak nem sz\u00e9gyen kommunista b\u00f6rt\u00f6nben szenvedni, vagy meghalni, hiszen a k\u00f6teless\u00e9g teljes\u00edt\u00e9se \u00e9s a hit\u00e9hez val\u00f3 h\u0171s\u00e9g juttatta oda. Koncepci\u00f3s pere t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1ra nem ker\u00fclhetett sor, mert a k\u00ednz\u00e1sok \u00e9s a b\u00f6rt\u00f6n embertelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t t\u00f6nkre tett\u00e9k. 1952. december 6-\u00e1n meghalt a Jilava-i b\u00f6rt\u00f6nben.
\n\u00c9lete minden szakasz\u00e1ban hangoztatott c\u00e9lja: Isten akarat\u00e1nak keres\u00e9se, felismer\u00e9se, teljes\u00edt\u00e9se volt. X. Piusz jelmondat\u00e1t vallotta: Mindent meg\u00faj\u00edtani Krisztusban! Lelki \u00e9let\u00e9nek f\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se az igazi felebar\u00e1ti szeretet megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa. Azt vallotta, hogy a szeretet pr\u00f3b\u00e1ja, m\u00e9rt\u00e9ke, fokoz\u00f3ja a m\u00e1sok\u00e9rt hozott \u00e1ldozat. Ez\u00e9rt akart vezekl\u0151, engesztel\u0151 l\u00e9lekk\u00e9 v\u00e1lni.<\/p>\n<\/div>\n

A haldokl\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k csendes nyugalommal kiejtett utols\u00f3 szavai: \u201eIbi vacabimus…\u201d A cellat\u00e1rs, Dan Mizrahy, zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa zeneszerz\u0151, negyven \u00e9v m\u00falt\u00e1n is pontosan id\u00e9zni tudta Szent \u00c1goston sorait, a p\u00fcsp\u00f6k kedvelt gondolat\u00e1t, amelyre megtan\u00edtotta, s amelyet neki meg is magyar\u00e1zott: \u201eIbi vacabimus et videbimus, videbimus et amabimus, amabimus et laudabimus. Ecce quod erit in fine sine fine. Nam quis alius noster est finis nisi pervenire ad regnum, cuius nullus est finis?\u201d<\/div>\n
\n

Vagyis: \u201eOtt id\u0151z\u00fcnk \u00e9s l\u00e1tunk majd, l\u00e1tunk \u00e9s szeret\u00fcnk, szeret\u00fcnk \u00e9s dics\u0151\u00edt\u00fcnk. \u00cdme mi lesz v\u00e9g\u00fcl v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl. Mert mi m\u00e1s a mi v\u00e9gc\u00e9lunk, ha nem eljutni az orsz\u00e1gba, melynek nincs v\u00e9ge?\u201d (Szent \u00c1goston: De Civitate Dei 22,30,5)
\nScheffler J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t mind a papok, mind a h\u00edvek az egyh\u00e1z v\u00e9rtan\u00faj\u00e1nak tekintett\u00e9k, aki Krisztus \u00fcgy\u00e9\u00e9rt szenvedett \u00e9s halt meg a b\u00f6rt\u00f6nben, embertelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt.\u00a0 Az 1980-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n az egyh\u00e1zmegye magyarorsz\u00e1gi r\u00e9sz\u00e9ben kinyomtatt\u00e1k \u00e9s terjesztett\u00e9k a p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9p\u00e9t, h\u00e1toldal\u00e1n a k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1t k\u00e9r\u0151 im\u00e1val.
\nA kommunista rendszer buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a szatm\u00e1ri egyh\u00e1zmegye 1990-ben kinevezett \u00e9s felszentelt p\u00fcsp\u00f6ke, Reizer P\u00e1l, papok \u00e9s h\u00edvek k\u00e9r\u00e9s\u00e9re kezdem\u00e9nyezte a boldogg\u00e1 avat\u00e1s elj\u00e1r\u00e1s\u00e1nak megind\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az \u00fcgy posztul\u00e1tor\u00e1v\u00e1 kinevezte P. Sz\u0151ke J\u00e1nos szal\u00e9zi szerzetest, majd k\u00e9rte a Szentt\u00e9 Avat\u00e1si Kongreg\u00e1ci\u00f3 enged\u00e9ly\u00e9t az elj\u00e1r\u00e1s megind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Kinevezte az Egyh\u00e1zmegyei B\u00edr\u00f3s\u00e1got, amely az egyh\u00e1zi el\u0151\u00edr\u00e1soknak megfelel\u0151en elv\u00e9gezte a tan\u00fakihallgat\u00e1sokat, \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tte \u00e9s a szab\u00e1lyoknak megfelel\u0151en, rendezte a per anyag\u00e1t. Az \u00fcgyiratcsom\u00f3t 1996. december 5-\u00e9n adt\u00e1k \u00e1t hivatalosan a Szentt\u00e9 Avat\u00e1si Kongreg\u00e1ci\u00f3nak.
\nR\u00f3m\u00e1ban 2002-ben elk\u00e9sz\u00fclt a Positio. A Rel\u00e1tor pozit\u00edv k\u00f6vetkeztet\u00e9se: \u201eElegend\u0151 bizony\u00edt\u00e9k a v\u00e9rtan\u00fas\u00e1g t\u00e9ny\u00e9hez; \u00e9rett a boldogg\u00e1 avat\u00e1sra.\u201d<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00a0\u00a0 \u00a0Forr\u00e1s: A Szatm\u00e1ri R\u00f3mai Katolikus P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g honlapja<\/em><\/strong><\/div>\n
(www.szatmariegyhazmegye.ro<\/a><\/span>)
\n<\/em><\/strong><\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A mai napon, m\u00e1jus 17-\u00e9n Boldog Scheffler J\u00e1nos egykori szatm\u00e1ri megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k eml\u00e9knapja van. Boldog Scheffler J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k \u00e9letrajza Scheffler J\u00e1nos t\u00edzgyermekes zsell\u00e9r csal\u00e1dban sz\u00fcletett 1887. okt\u00f3ber 29-\u00e9n K\u00e1lm\u00e1ndon. Az elemi iskol\u00e1t sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban, a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t a Szatm\u00e1rn\u00e9meti Kir\u00e1lyi Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gzi. 1906-1910 Budapesten a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem Hittudom\u00e1nyi Kar\u00e1n tanul. 1910. j\u00falius 6-\u00e1n Boromisza Tibor p\u00fcsp\u00f6k […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":343,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[60],"tags":[],"class_list":["post-344","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb-egyhazi-hirek","et-has-post-format-content","et_post_format-et-post-format-standard"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/344"}],"collection":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=344"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/344\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5372,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/344\/revisions\/5372"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/343"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=344"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=344"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=344"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}