{"id":1464,"date":"2016-05-13T12:04:23","date_gmt":"2016-05-13T09:04:23","guid":{"rendered":"http:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/2016\/05\/13\/puespoek-lovag-es-gazda-szent-marton-kultuszarol\/"},"modified":"2016-05-13T12:04:23","modified_gmt":"2016-05-13T09:04:23","slug":"puespoek-lovag-es-gazda-szent-marton-kultuszarol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/2016\/05\/13\/puespoek-lovag-es-gazda-szent-marton-kultuszarol\/","title":{"rendered":"P\u00fcsp\u00f6k, lovag \u00e9s gazda \u2013 Szent M\u00e1rton kultusz\u00e1r\u00f3l"},"content":{"rendered":"<div id=\"fb-root\"><\/div>\n<p style=\"text-align: center;\"><span style=\"font-size: 12pt;\"><strong>P\u00fcsp\u00f6k, lovag \u00e9s gazda \u2013 Szent M\u00e1rton kultusz\u00e1r\u00f3l<\/strong><\/span><\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" alignleft size-full wp-image-1462\" style=\"float: left;\" alt=\"Brueghel SzentMartonbora\" src=\"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/Brueghel_SzentMartonbora.jpg\" height=\"124\" width=\"221\" srcset=\"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/Brueghel_SzentMartonbora.jpg 657w, https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/Brueghel_SzentMartonbora-300x169.jpg 300w\" sizes=\"(max-width: 221px) 100vw, 221px\" \/><\/p>\n<p>El\u0151ad\u00e1s Szent M\u00e1rton kultusz\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l &#8211; M\u00e1rton p\u00fcsp\u00f6k tisztelete, eml\u00e9kezete napjainkban mind az egyh\u00e1zon bel\u00fcl, mind a vil\u00e1gban renesz\u00e1nsz\u00e1t \u00e9li. Az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs 2005-ben eur\u00f3pai kultur\u00e1lis \u00fatvonall\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta a Szombathelyt\u0151l Tours-ig vezet\u0151 Szent M\u00e1rton-zar\u00e1ndokutat, id\u00e9n pedig a Szent M\u00e1rton jubileumi \u00e9vet egyh\u00e1zi \u00e9s vil\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6sen tarj\u00e1k. Hogyan v\u00e1ltozott Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban a k\u00f6z\u00e9pkor egyik legn\u00e9pszer\u0171bb \u00e9s az els\u0151 nem v\u00e9rtan\u00fak\u00e9nt elhunyt szentj\u00e9nek tisztelete az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n? \u2013 err\u0151l tartott el\u0151ad\u00e1st Bruno Judic, a tours-i Fran\u00ad\u00e7ois Rabelais Egyetem professzora az MTA B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n<p>  <!--more-->  <\/p>\n<p>A kora k\u00f6z\u00e9pkorral foglalkoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Budapesten, illetve Szombathelyen is megtartotta Szent M\u00e1rton kultusz\u00e1nak \u00adhanyatl\u00e1sai \u00e9s \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9sei c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n<p>A k\u00f6z\u00e9pkorban a szentek kultusz\u00e1nak kialakul\u00e1sa az adott szem\u00e9ly s\u00edrhely\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Szent M\u00e1rton eset\u00e9ben azonban nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt: b\u00e1r Tours b\u00fcszke volt p\u00fcsp\u00f6k\u00e9nek nyughely\u00e9re, M\u00e1rton tisztelet\u00e9nek elterjed\u00e9se Sulpicius Severus Vita Martini c\u00edm\u0171 \u00e9letrajz\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik. Az egyh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos volt, hogy a m\u0171 tan\u00fas\u00e1got tesz a hit v\u00e9delm\u00e9r\u0151l az arianizmus eretneks\u00e9g\u00e9vel szemben, elbesz\u00e9li M\u00e1rton \u00e9s Poitiers-i Hilarius kapcsolat\u00e1t, valamint megfogalmazza a nyugati szerzetess\u00e9g eszm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n<p>Sulpicius Severus egy bordeaux-i arisztokrata csal\u00e1d lesz\u00e1rmazottja volt. M\u00e1rtonr\u00f3l el\u0151sz\u00f6r bar\u00e1tj\u00e1t\u00f3l, Nolai Paulinust\u00f3l hallott, aki szint\u00e9n a Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00fajnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 szerzetesi \u00e9letform\u00e1t v\u00e1lasztotta. \u00c9s Paulinus volt az is, aki elvitte a Vita Martinit a kor egyik legnagyobb k\u00f6nyvkereskedelmi k\u00f6zpontj\u00e1ba, R\u00f3m\u00e1ba. Az V. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1mos bizony\u00edt\u00e9k maradt fenn arr\u00f3l, milyen nagy siker lett a m\u0171, s Szent M\u00e1rton tisztelete ett\u0151l kezdve terjedt el szerte Eur\u00f3p\u00e1ban.<br \/>455-ben Pavi\u00e1ban, M\u00e1rton gyermekkor\u00e1nak helysz\u00edn\u00e9n m\u00e1r l\u00e9tezett egy Szent M\u00e1rton-templom, Per\u00adpe\u00adtuus tours-i p\u00fcsp\u00f6k pedig 460 k\u00f6r\u00fcl kezdte \u00e9p\u00edttetni a bazilik\u00e1t, amely a kultusz fontos k\u00f6zpontja lett. Ebben a korszakban R\u00f3m\u00e1ban is fel\u00e9p\u00fclt egy Szent Szilveszter \u00e9s Szent M\u00e1rton tisztelet\u00e9re szentelt bazilika (ma San Martino ai Monti), ennek azonban m\u00e1r nem lehet tours-i eredete. Ez arr\u00f3l tan\u00faskodik, hogy a kultusznak it\u00e1liai alapjai vannak. Ezt bizony\u00edtja az is, hogy a legr\u00e9gebbi fennmaradt Szent M\u00e1rton-\u00e1br\u00e1zol\u00e1s Ravenn\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, ahol M\u00e1rton a r\u00f3mai m\u00e1rt\u00edrok \u00e9l\u00e9n l\u00e1that\u00f3. Szent Benedek a tours-i p\u00fcsp\u00f6k tisztelt\u00e9re Monte Cassin\u00f3n is szentelt templomot, melyet egy pog\u00e1ny szent\u00e9ly hely\u00e9n alap\u00edtott.<br \/>A kultusz it\u00e1liai elterjed\u00e9s\u00e9nek egyik f\u0151 oka az lehetetett, hogy ekkor t\u00f6bb ari\u00e1nus vezet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt R\u00f3m\u00e1ban, \u00e9s az egyh\u00e1znak sz\u00fcks\u00e9ge volt az ortodoxia meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re. Emellett persze szem\u00e9lyes kapcsolatok is szerepet j\u00e1tszottak, p\u00e9ld\u00e1ul Sidonius Apollinaris r\u00f3mai prefektus, k\u00f6lt\u0151 galliai k\u00f6t\u0151d\u00e9sei.<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>M\u00c1RTON TISZTELET\u00c9NEK FRANCIAORSZ\u00c1GI T\u00d6RT\u00c9NET\u00c9BEN FORDUL\u00d3PONTOT JELENTETT I. KLODVIG KIR\u00c1LY TOURS-I L\u00c1TOGAT\u00c1SA 507-BEN. A FRANK URALKOD\u00d3 EGY HELYI, GALL\u2013R\u00d3MAI SZENTRE T\u00c1MASZKODVA K\u00cdV\u00c1NTA MEGER\u0150S\u00cdTENI HATALM\u00c1T.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>A franciaorsz\u00e1gi kultusz azt\u00e1n Tours-i Szent Gergelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en teljesedett ki, aki 573-t\u00f3l volt Tours p\u00fcsp\u00f6ke. Historia Ecclesiastica Francorum (Korunk t\u00f6rt\u00e9nete. A frankok t\u00f6rt\u00e9nete) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban Szent M\u00e1rton m\u00e1r a frank monarchia v\u00e9delmez\u0151jek\u00e9nt jelenik meg. Ez egy \u00faj, Sul\u00adpi\u00adcius Severus hagyom\u00e1ny\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen dimenzi\u00f3ja Szent M\u00e1rton tisztelet\u00e9nek.<br \/>A kultusz fontos elem\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt Szent M\u00e1rton k\u00f6penye, melynek els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9ke 679-b\u0151l sz\u00e1rmazik. A k\u00f6peny a kir\u00e1lyi kincst\u00e1r leg\u00e9rt\u00e9kesebb erekly\u00e9je volt, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n int\u00e9zm\u00e9ny \u00f3vta. Oly becsben tartott\u00e1k, hogy h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a hadsereg el\u0151tt hordozt\u00e1k. E nagy tisztelet eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzi, hogy a francia chapelle (k\u00e1polna) sz\u00f3, illetve a 987-ben az orsz\u00e1g \u00e9l\u00e9re ker\u00fcl\u0151 Capeting-dinasztia neve is a k\u00f6peny (cappa) sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik.<br \/>Id\u0151vel a Sulpicius Se\u00adve\u00adrus \u00e9letrajz\u00e1ban eml\u00edtett v\u00e1rosok jelent\u0151s\u00e9ge visszaesett, \u00e9s a meg\u00fajul\u00f3, frank Szent M\u00e1rton-kultuszban m\u00e1s v\u00e1rosok ker\u00fcltek el\u0151t\u00e9rbe, p\u00e9ld\u00e1ul Mainz. E korszakt\u00f3l kezdve M\u00e1rton sz\u00e1mos eur\u00f3pai \u00e1br\u00e1zol\u00e1son lovagszentk\u00e9nt jelenik meg. Sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja ennek a XII. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fclt bassen\u00adheimi domborm\u0171, amely a k\u00f6penymegoszt\u00e1s jelenet\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edti meg.<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" alignright size-full wp-image-1463\" style=\"float: right;\" alt=\"Bassenheim dombormu \" src=\"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/Bassenheim_dombormu_.jpg\" height=\"214\" width=\"221\" srcset=\"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/Bassenheim_dombormu_.jpg 800w, https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/Bassenheim_dombormu_-300x291.jpg 300w, https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/Bassenheim_dombormu_-768x746.jpg 768w\" sizes=\"(max-width: 221px) 100vw, 221px\" \/><\/p>\n<p>A meg\u00fajult kultusz egy m\u00e1sik fontos k\u00f6zpontja a Saint Martin des Champs-templom \u00e9s kolostor, P\u00e1rizsban. M\u00e1r a VII. sz\u00e1zadb\u00f3l fennmaradt egy feljegyz\u00e9s arr\u00f3l, hogy itt \u00e1llt egy Szent M\u00e1rton-templom, de az a normann inv\u00e1zi\u00f3k alatt elpusztult. K\u00e9s\u0151bb I. Henrik, a Capeting-dinasztia harmadik uralkod\u00f3ja, 1060-ban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edttette a templomot, amely a clunyi ap\u00e1ts\u00e1g egyik legfontosabb perjels\u00e9ge \u00e9s a kor egyik legjelent\u0151sebb p\u00e1rizsi bazilik\u00e1ja volt.<br \/>A XII. sz\u00e1zadt\u00f3l azt\u00e1n Szent M\u00e1rton hivatalos, dinasztikus kultusza hanyatlani kezdett, mik\u00f6zben Szent D\u00e9nes\u00e9 meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt. A Legenda \u00adAure\u00e1ban Szent M\u00e1rton m\u00e9g hangs\u00falyos szerepet kapott, a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 sz\u00f6veg hosszabb, mint a t\u00f6bbi szent \u00e9letrajza, de kiemel\u00e9se szigor\u00faan liturgikus keretek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nt. A k\u00f6zgondolkod\u00e1sban megjelent az a n\u00e9zet, hogy a lovags\u00e1g alkalmatlan az \u00faj, modern \u00e1llam \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s \u00edgy Szent M\u00e1rton, a lovagszent tisztelete is gyeng\u00fclt. A francia forradalom pedig els\u00f6p\u00f6rte a kultusz eml\u00e9khelyeit, hiszen azok a monarchi\u00e1t, a \u201ekir\u00e1lyi zsarnoks\u00e1got&#8221; jelk\u00e9pezt\u00e9k.<br \/>Szent M\u00e1rton kultusz\u00e1ban ett\u0151l kezdve a hangs\u00faly a n\u00e9pi vall\u00e1soss\u00e1gra tev\u0151d\u00f6tt \u00e1t. Ebben fontos szerepet j\u00e1tszott az, hogy M\u00e1rton liturgikus novemberi eml\u00e9knapja jelent\u0151s id\u0151pont a gazdas\u00e1gi \u00e9vben, \u00edgy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sok szok\u00e1s k\u00f6t\u0151d\u00f6tt az \u00fcnnep\u00e9hez. Pieter Bruegel Szent M\u00e1rton \u00adbora c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti, hogy a folkl\u00f3rban maga a szent szinte mell\u00e9kszerepl\u0151, \u00e9s a k\u00f6z\u00e9ppontban a betakar\u00edt\u00e1s ut\u00e1ni \u00fcnnepl\u00e9s \u00e1ll. A haz\u00e1nkban m\u00e1ig fennmaradt libaev\u00e9s hagyom\u00e1nya k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai saj\u00e1toss\u00e1g, It\u00e1li\u00e1ban \u00e9s Franciaorsz\u00e1gban teljesen ismeretlen. A nyugat-eur\u00f3pai folkl\u00f3r m\u00e1s m\u00f3don \u0151rizte meg a ludakkal kapcsolatos M\u00e1rton-legend\u00e1t. Nemr\u00e9g fedeztek fel Korzik\u00e1n egy XV. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Szent M\u00e1rton-\u00e1br\u00e1zol\u00e1st, amely a h\u00edres k\u00f6penymegoszt\u00e1s jelenet\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edti meg, \u00e9s ezen a koldusnak, eg\u00e9szen egyedi m\u00f3don, libal\u00e1ba van.<br \/>Szent M\u00e1rton mai tisztelete az egyh\u00e1zi hagyom\u00e1ny \u00e9s a folkl\u00f3r folyamatos k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1b\u00f3l alakult ki. Ez biztos\u00edtja a dinamik\u00e1t a kultusz sz\u00e1m\u00e1ra, melyben j\u00f3l megf\u00e9rnek egym\u00e1s mellett a n\u00e9pszok\u00e1sok \u00e9s az irgalom tisztelete.<\/p>\n<p style=\"text-align: right;\">&nbsp;<em>http:\/\/ujember.hu\/puspok-lovag-es-gazda\/<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>P\u00fcsp\u00f6k, lovag \u00e9s gazda \u2013 Szent M\u00e1rton kultusz\u00e1r\u00f3l El\u0151ad\u00e1s Szent M\u00e1rton kultusz\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l &#8211; M\u00e1rton p\u00fcsp\u00f6k tisztelete, eml\u00e9kezete napjainkban mind az egyh\u00e1zon bel\u00fcl, mind a vil\u00e1gban renesz\u00e1nsz\u00e1t \u00e9li. Az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs 2005-ben eur\u00f3pai kultur\u00e1lis \u00fatvonall\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta a Szombathelyt\u0151l Tours-ig vezet\u0151 Szent M\u00e1rton-zar\u00e1ndokutat, id\u00e9n pedig a Szent M\u00e1rton jubileumi \u00e9vet egyh\u00e1zi \u00e9s vil\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6sen tarj\u00e1k. [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1462,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[45],"tags":[],"class_list":["post-1464","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek-szent-martonrol","et-has-post-format-content","et_post_format-et-post-format-standard"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1464"}],"collection":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1464"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1464\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1462"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1464"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1464"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1464"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}