{"id":1,"date":"2010-11-07T22:02:52","date_gmt":"2010-11-07T20:02:52","guid":{"rendered":"http:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/2010\/11\/07\/toertenet\/"},"modified":"2010-11-07T22:02:52","modified_gmt":"2010-11-07T20:02:52","slug":"toertenet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/2010\/11\/07\/toertenet\/","title":{"rendered":"T\u00f6rt\u00e9net"},"content":{"rendered":"
<\/div>\n
R\u00d6VID T\u00d6RT\u00c9NETI \u00c1TTEKINT\u00c9S<\/strong><\/p>\n

Chronologia historica
   A kezdetekt\u0151l napjainkig<\/div>\n

   A Munk\u00e1csi Egyh\u00e1zmegye t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, \u00e9let\u00e9r\u0151l, kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l csak \u00fagy tudunk hitelesen besz\u00e9lni, ha megeml\u00e9kez\u00fcnk alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak el\u0151zm\u00e9nyeir\u0151l is.
T\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t n\u00e9gy nagy korszakra lehet felosztani:<\/p>\n

1. A Szatm\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g megalak\u00edt\u00e1sa el\u0151tti id\u0151k
2. A Szatm\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g ideje
3. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni korszak
4. A Szovjetuni\u00f3 fenn\u00e1ll\u00e1sa alatti \u00e9s megsz\u0171nte ut\u00e1ni esem\u00e9nyek napjainkig<\/p>\n

A Szatm\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g megalak\u00edt\u00e1sa el\u0151tti id\u0151k<\/strong><\/div>\n

   Ismereteink szerint a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be \u00e9rkez\u0151 magyars\u00e1g (\u00e9s a hozz\u00e1 csatlakoz\u00f3 n\u00e9pek) k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vall\u00e1sokkal \u00e9rintkezve is meg\u0151rizte t\u00fcrk istenkultusz\u00e1t, melynek \u00e1pol\u00e1sa els\u0151sorban a szakr\u00e1lis fejedelemre, a kend\u00e9re h\u00e1rult.<\/p>\n

   A magyar nagyfejedelmek m\u00e1r a 10. sz\u00e1zad \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9veiben k\u00e9szen \u00e1lltak a kereszt\u00e9nys\u00e9g felv\u00e9tel\u00e9re, de azt, hogy a keleti vagy a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9ghez kapcsol\u00f3djanak, v\u00e9g\u00fcl is a politikai viszonyok alakul\u00e1sa d\u00f6nt\u00f6tte el.<\/p>\n

   A magyar egyh\u00e1z t\u00e9nyleges megszervez\u0151je Anaszt\u00e1z-Asztrik, el\u0151bb kalocsai, majd esztergomi \u00e9rsek volt. A p\u00e1pa \u00e9s Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly megb\u00edz\u00e1sa alapj\u00e1n szervezte meg ter\u00fcletileg is a magyarorsz\u00e1gi katolikus egyh\u00e1zat. A megszervezett h\u00e9t egyh\u00e1zmegye mindegyike \u00f3ri\u00e1si ter\u00fcleteket \u00f6lelt fel, \u00edgy az 1009-ben fel\u00e1ll\u00edtott erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g is, ahov\u00e1 a XIV. sz. elej\u00e9ig a k\u00e1rp\u00e1taljai ter\u00fclet tartozott.<\/p>\n

   A kereszt\u00e9nys\u00e9g XI. sz\u00e1zadi \u00e9let\u00e9r\u0151l kev\u00e9s (\u00edrott forr\u00e1sokkal tan\u00fas\u00edtott) adatunk van. Tudjuk, hogy a K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 rom\u00e1n kori templomok k\u00f6z\u00fcl kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 a Ungv\u00e1r-Ger\u00e9nyi rotunda. Ez az egyik leg\u00e9pebb k\u00f6rtemplomunk. T\u00f6bb pl\u00e9b\u00e1nia is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, p\u00e9ld\u00e1ul Tiszab\u00f6k\u00e9nyben, Beregard\u00f3n, Beregd\u00e9d\u00e1n, K\u00edgy\u00f3son, Makkosj\u00e1nosiban, Nagyb\u00e9g\u00e1nyban, Sz\u00fcrt\u00e9n, Feketeard\u00f3n \u00e9s Nagysz\u0151l\u0151s\u00f6n.<\/p>\n

   K\u00e1rp\u00e1talja 1346-t\u00f3l lett az egri egyh\u00e1zmegye r\u00e9sze. Ett\u0151l kezdve egyre t\u00f6bb helyen \u00e9p\u00fclt templom, nemcsak a v\u00e1rosokban. A vatik\u00e1ni lev\u00e9lt\u00e1rban fennmaradt feljegyz\u00e9s ter\u00fclet\u00fcnk\u00f6n 50-n\u00e9l t\u00f6bb templomot sorol fel.<\/p>\n

Szatm\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g ideje<\/strong><\/div>\n

   Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szatm\u00e1ri katolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get 1804. m\u00e1rcius 23-\u00e1n alap\u00edtott\u00e1k meg, \u00e9s VII. Pius p\u00e1pa ugyanabban az \u00e9vben augusztus 9-\u00e9n t\u00f6rv\u00e9nyes\u00edtette. Az \u00faj p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g Szatm\u00e1r megy\u00e9n k\u00edv\u00fcl mag\u00e1ba foglalta M\u00e1ramaros, Ugocsa \u00e9s Ung megy\u00e9t is. Az egyh\u00e1zmegye lelki fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a t\u00f6rt\u00e9nelmen k\u00edv\u00fcl meghat\u00e1rozta az is, hogy p\u00fcsp\u00f6kei mit tartottak fontosnak \u00e9s a h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra boldog\u00edt\u00f3nak. Az egyh\u00e1zmegy\u00e9t az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig a k\u00f6vetkez\u0151 p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k vezett\u00e9k:<\/p>\n

1. Fischer Istv\u00e1n (1804-1807) az oktat\u00e1s megszervez\u00e9s\u00e9t l\u00e1tta fontosnak. P\u00fcsp\u00f6ki l\u00edceumot, katolikus gimn\u00e1ziumot \u00e9s teol\u00f3gusk\u00e9pz\u0151 f\u0151iskol\u00e1t ind\u00edtott.<\/p>\n

2. Klobusiczky P\u00e9ter (1807–1821) ungi esperes-pl\u00e9b\u00e1nos esperesi ker\u00fcletekre osztotta az egyh\u00e1zmegy\u00e9t. Gimn\u00e1ziumi koll\u00e9giumok alap\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte a tanul\u00e1si kedvet vid\u00e9ken is. Mivel a nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak ut\u00e1n nagy \u00e9h\u00edns\u00e9g volt ezen a ter\u00fcleten, els\u0151 dolga volt az \u00fan. „szeretetk\u00f6zpontok”, karit\u00e1szok szervez\u00e9se.<\/p>\n

3. Kov\u00e1cs Fl\u00f3ri\u00e1nt (1821-1825) beteges term\u00e9szete megg\u00e1tolta a tev\u00e9keny apostoli m\u0171k\u00f6d\u00e9sben.<\/p>\n

4. H\u00e1m J\u00e1nos (1827-1857) harminc \u00e9ven \u00e1t korm\u00e1nyozta a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get. M\u00e9lt\u00e1n mondhatjuk r\u00f3la, hogy \u0151 form\u00e1lta meg az arculat\u00e1t. Apostoli munk\u00e1ja \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa az eg\u00e9sz ter\u00fclet \u00e9let\u00e9ben nagyon fontos szerepet j\u00e1tszott.<\/p>\n

5. Haas Mih\u00e1ly (1858-1866) idej\u00e9ben j\u00f6ttek vissza r\u00e9gi rendh\u00e1zaikba a jezsuita szerzetesek. \u0150 is az oktat\u00e1sra fektette a hangs\u00falyt. \u00dajs\u00e1gokat, k\u00f6nyveket adott ki, pedag\u00f3giai tanfolyamokat ind\u00edtott. Beteggondoz\u00f3- \u00e9s \u00e1rvah\u00e1zakat l\u00e9tes\u00edtett K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n.<\/p>\n

6. B\u00edr\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 (1866-1872) H\u00e1m J\u00e1nos munkat\u00e1rsa volt, ez\u00e9rt \u00e9rthet\u0151, hogy \u0151 is a szeg\u00e9nyekre, \u00e1rv\u00e1kra, \u00f6regekre, valamint a tanul\u00f3 ifj\u00fas\u00e1gra figyelt.<\/p>\n

7. Dr. Schlauch L\u0151rinc (1873-1877) papi k\u00f6nyvt\u00e1rakat l\u00e9tes\u00edtett minden pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n. Az iskolai tan\u00edt\u00e1st minden k\u00e1rp\u00e1taljai faluba bevezette \u00e9s ellen\u0151rizte.<\/p>\n

8. Meszl\u00e9nyi Gyula (1877-1905) a vil\u00e1gi t\u00e1rsul\u00e1sok el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1n dolgozott. Kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9ge is jelent\u0151s.<\/p>\n

9. Dr. Boromissza Tibor (1906-1928) idej\u00e9n a politikai hat\u00e1rok v\u00e1ltoz\u00e1sa nehez\u00edtette az egyh\u00e1zmegye korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1t. Szoci\u00e1lis \u00e9s karitat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9gekben ny\u00fajtott maradand\u00f3t.<\/p>\n

Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni korszak<\/strong><\/div>\n

   Dr. Boromissza Tibor p\u00fcsp\u00f6k korm\u00e1nyz\u00e1sa az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a hit\u00e9let fellend\u00edt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sekben volt gazdag. Erre az id\u0151szakra esett a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum, vele az egyh\u00e1zmegye feldarabol\u00e1sa. Az \u00faj helyzetben a p\u00fcsp\u00f6k igyekezett rendezni az egyh\u00e1zmegye \u00e9s a rom\u00e1n \u00e1llam kapcsolat\u00e1t. Joghat\u00f3s\u00e1ga kiterjedt a Csehszlov\u00e1kia ter\u00fclet\u00e9re es\u0151 egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gekre, \u00edgy fel\u00e1ll\u00edtotta az Ungv\u00e1ri Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1got. \u00c9rdekes, hogy az orsz\u00e1ghat\u00e1r ellen\u00e9re szinte z\u00f6kken\u0151mentesen ir\u00e1ny\u00edtotta a magyarorsz\u00e1gi \u00e9s a k\u00e1rp\u00e1taljai ter\u00fcletet is. Korm\u00e1nyz\u00e1sa idej\u00e9re esik az 1917-es K\u00e1nonjogi K\u00f3dex hat\u00e1lyba l\u00e9p\u00e9se. Az egyh\u00e1zmegyei r\u00e9szleges jogalkot\u00e1st \u00e9s az \u00faj k\u00e1nonjogi kodifik\u00e1ci\u00f3t egybevetette, \u00e9s az \u00faj k\u00f3dex szerint m\u00f3dos\u00edtotta. Ebben a munk\u00e1j\u00e1ban sokat seg\u00edtett Dr. Scheffler J\u00e1nos szentsz\u00e9ki \u00fcgy\u00e9sz \u00e9s egyh\u00e1zjog tan\u00e1r. Boromissza p\u00fcsp\u00f6k 1926-ban \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta a Szatm\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye Alapszab\u00e1ly\u00e1t is. Hosszas szenved\u00e9s ut\u00e1n 1928. j\u00falius 9-\u00e9n hunyt el, \u00e9s a sz\u00e9kesk\u00e1ptalan Szab\u00f3 Istv\u00e1nt v\u00e1lasztotta k\u00e1ptalani helyn\u00f6knek.<\/p>\n

   K\u00f6zben a Szentsz\u00e9k 1929. j\u00falius 7-\u00e9n megk\u00f6t\u00f6tte Rom\u00e1ni\u00e1val a konkord\u00e1tumot, amely az erd\u00e9lyi magyar katolikus egyh\u00e1zra n\u00e9zve sok s\u00e9relmes r\u00e9szt tartalmazott. E napt\u00f3l megsz\u0171nt a szatm\u00e1ri ordin\u00e1rius joghat\u00f3s\u00e1ga az egyh\u00e1zmegye magyarorsz\u00e1gi r\u00e9sze f\u00f6l\u00f6tt, melyet 1923. okt\u00f3ber 1-t\u0151l k\u00fclhelyn\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vezetett. Ugyanett\u0151l kezdve sz\u0171nt meg fennhat\u00f3s\u00e1ga a szatm\u00e1ri egyh\u00e1zmegy\u00e9nek Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz tartoz\u00f3 k\u00e1rp\u00e1taljai r\u00e9sze f\u00f6l\u00f6tt is, amelyet 1923. m\u00e1rcius 8-a \u00f3ta ugyancsak k\u00fclhelyn\u00f6k, dr. Tahy \u00c1bris ir\u00e1ny\u00edtott. A hat\u00e1rrendez\u00e9st\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl az egyh\u00e1z a szatm\u00e1ri joggyakorlatot folytatta tov\u00e1bb. 1930-ban a k\u00e1rp\u00e1taljai r\u00e9szb\u0151l Ungv\u00e1r sz\u00e9khellyel apostoli korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g j\u00f6tt l\u00e9tre Szvoboda Ferenc vezet\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n

   Az els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s (1938. november 2.) \u00e9rtelm\u00e9ben 1938 \u0151sz\u00e9t\u0151l gyors \u00fctemben megkezd\u0151d\u00f6tt a Magyarorsz\u00e1ghoz visszat\u00e9rt felvid\u00e9ki ter\u00fcletek egyh\u00e1zkorm\u00e1nyzati helyzet\u00e9nek rendez\u00e9se. Az Apostoli Szentsz\u00e9k egyes\u00edtette a szatm\u00e1ri egyh\u00e1zmegy\u00e9nek K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1r\u00f3l \u00fajra Magyarorsz\u00e1gra ker\u00fcl\u0151 pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1it a magyar ter\u00fcleten l\u00e9v\u0151 M\u00e9rki Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1ggal, \u00e9s 1939. j\u00falius 19-\u00e9n kiadott bull\u00e1j\u00e1val a kassai p\u00fcsp\u00f6k, Madar\u00e1sz Istv\u00e1n joghat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 rendelte. M\u00e9g j\u00f3form\u00e1n meg sem sz\u00e1radt a tinta a fenti korm\u00e1nyzati \u00e1llapotokat rendez\u0151 dokumentumon, amikor \u00fajabb hat\u00e1rv\u00e1ltoz\u00e1sokra ker\u00fclt sor. Az 1940. augusztus 30-i m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben a Partium nagy r\u00e9sze \u00e9s \u00c9szak-Erd\u00e9ly visszat\u00e9rt az anyaorsz\u00e1ghoz. 1940. j\u00falius 23-\u00e1n (teh\u00e1t m\u00e9g a m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s el\u0151tt) a Szentsz\u00e9k szatm\u00e1r – nagyv\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 nevezte ki P. Napholcz P\u00e1l SJ szerzetest. A kinevezett p\u00fcsp\u00f6k az \u00faj helyzetben felaj\u00e1nlotta a Szentsz\u00e9knek lemond\u00e1s\u00e1t, amit az el is fogadott, \u00e9s az egyh\u00e1zmegy\u00e9k korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1t M\u00e1rton \u00c1ronra b\u00edzta.<\/p>\n

   K\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9vig tart\u00f3 sz\u00e9k\u00fcresed\u00e9s ut\u00e1n Dr. Scheffler J\u00e1nos 1942. m\u00e1jus 17-\u00e9n vette \u00e1t a Szatm\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye vezet\u00e9s\u00e9t – K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1val egy\u00fctt – megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6ki, a Nagyv\u00e1radi Egyh\u00e1zmegy\u00e9\u00e9t apostoli korm\u00e1nyz\u00f3i min\u0151s\u00e9gben. A m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s folyt\u00e1n a k\u00e9t egyh\u00e1zi ter\u00fclet integr\u00e1l\u00f3dott a magyar egyh\u00e1zszervezetbe. K\u00e1rp\u00e1talja \u00fajb\u00f3l a Szatm\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9ghez csatlakozott. A p\u00fcsp\u00f6k f\u0151 feladat\u00e1nak tekintette, hogy egyh\u00e1zmegy\u00e9je r\u00e9szleges jogalkot\u00e1s\u00e1t a magyar egyh\u00e1z helyi jogalkot\u00e1s\u00e1hoz igaz\u00edtsa. H\u00edveinek nem csup\u00e1n p\u00e1sztora lett, hanem vigasztal\u00f3ja is. Egyh\u00e1zmegyei l\u00e1togat\u00e1sait saj\u00e1t maga hajtotta v\u00e9gre az elcsatolt ter\u00fcleteken.<\/p>\n

   Amikor a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9gigs\u00f6p\u00f6rt az eg\u00e9sz korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n, a f\u0151p\u00e1sztor \u00fagy \u00e9rezte, hogy szem\u00e9lyes jelenl\u00e9t\u00e9vel is meg kell er\u0151s\u00edtenie papjait \u00e9s h\u00edveit. T\u00f6bbsz\u00f6r is volt K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n, de a h\u00e1bor\u00fa befejez\u0151d\u00e9se el\u0151tt m\u00e9g utolj\u00e1ra v\u00e9gigl\u00e1togatta a fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartoz\u00f3 ter\u00fcletet. R\u00f3m\u00e1b\u00f3l kapott utas\u00edt\u00e1s szerint mindenhol kijel\u00f6lte a ,,tennival\u00f3kat”, \u00edgy K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n is: meghat\u00e1rozta, hogy ki legyen a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6k, ha megnehezedik a kapcsolattart\u00e1s a p\u00fcsp\u00f6kkel, vagy letart\u00f3ztatj\u00e1k a vik\u00e1riust.<\/p>\n

Az 1945 – 56 k\u00f6z\u00f6tt elhurcolt papok n\u00e9vsora<\/strong><\/em><\/p>\n

\u00c1rvay Dezs\u0151 <\/strong>tisza\u00fajlaki pl\u00e9b\u00e1nos, visszat\u00e9rt Tisza\u00fajlakra, 1962-ben halt meg.<\/p>\n

Dr. Bujal\u00f3 Bern\u00e1t<\/strong> ungv\u00e1ri f\u0151esperes, vik\u00e1rius. 1956-ban megrokkanva ker\u00fclt haza, 1979-ben halt meg Kisr\u00e1ton.

Bak\u00f3 Zolt\u00e1n<\/strong> kisszelmenci pl\u00e9b\u00e1nos, rokkantan t\u00e9rt haza, 1959-ben halt meg Munk\u00e1cson.<\/p>\n

B\u00e1rtfay K\u00e1lm\u00e1n<\/strong> nagysz\u0151l\u0151si f\u0151esperes, hazat\u00e9rve nyugd\u00edjask\u00e9nt \u00e9lt, 1961-ben halt meg Ungv\u00e1ron.<\/p>\n

Cs\u00e1ti J\u00f3zsef <\/strong>munk\u00e1csi seg\u00e9dlelk\u00e9sz. Hal\u00e1los \u00edt\u00e9let\u00e9t nem hajtott\u00e1k v\u00e9gre. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig nem mehetett vissza Munk\u00e1csra. K\u00e9s\u0151bb itt pl\u00e9b\u00e1nos, majd 1986-t\u00f3l vik\u00e1rius, 1993-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig.

Galambos J\u00f3zsef<\/strong> benei pl\u00e9b\u00e1nos, hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n Huszton pl\u00e9b\u00e1nos, 1985-ben vik\u00e1riuss\u00e1 v\u00e1lasztj\u00e1k, de m\u00e9g abban az \u00e9vben meghal.

Haklik S\u00e1ndor<\/strong> kisr\u00e1ti esperes, m\u00e1r f\u00e9lig b\u00e9n\u00e1n vitt\u00e9k el, \u00fatk\u00f6zben meghalt, ismeretlen helyen nyugszik.

Heveli Antal <\/strong>aknaszlatinai pl\u00e9b\u00e1nos. Hazaker\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n el\u0151bb Aknaszlatin\u00e1n teljes\u00edtett szolg\u00e1latot, majd Szolyv\u00e1n volt pl\u00e9b\u00e1nos 1999-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig.<\/p>\n

Homolya P\u00e9ter <\/strong>fels\u0151domonyai pl\u00e9b\u00e1nos, 1981-ben halt meg beregsz\u00e1szi f\u0151esperesk\u00e9nt.<\/p>\n

Horv\u00e1th \u00c1goston<\/strong> dolhai pl\u00e9b\u00e1nos. Hazaker\u00fclve t\u00f6bb helyen szolg\u00e1lt. 1990. december\u00e9ben halt meg ungv\u00e1ri pl\u00e9b\u00e1nosk\u00e9nt.<\/p>\n

Hudra Lajos<\/strong> beregsz\u00e1szi seg\u00e9dlelk\u00e9sz. Hazat\u00e9rt; pl\u00e9b\u00e1nos volt Huszton, Aknaszlatin\u00e1n, majd vik\u00e1riusk\u00e9nt halt meg 1995-ben Munk\u00e1cson.<\/p>\n

L\u0151rincz Istv\u00e1n<\/strong> \u0151rdarmai esperest 1945-ben tart\u00f3ztatt\u00e1k le. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n Kincseshomokon halt meg 1979-ben.<\/p>\n

P\u00e1sztor Ferenc<\/strong> beregsz\u00e1szi f\u0151esperes, vik\u00e1rius valahol Szib\u00e9ri\u00e1ban halt meg.<\/p>\n

Plackinger P\u00e1l <\/strong>ungv\u00e1ri k\u00e1pl\u00e1n fogs\u00e1gban volt Szib\u00e9ri\u00e1ban, visszat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n pl\u00e9b\u00e1nos volt Kir\u00e1lymez\u0151n, T\u00e9cs\u0151n, Visken, majd emigr\u00e1lni volt k\u00e9nytelen N\u00e9metorsz\u00e1gba. 1995-t\u0151l a szatm\u00e1rn\u00e9meti papi otthon lak\u00f3ja volt 2002. okt\u00f3ber 8-\u00e1n bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig.<\/p>\n

S\u00f6r\u00f6s J\u00e1nos<\/strong> munk\u00e1csi esperes, hazaker\u00fclt, Munk\u00e1cson halt meg 1958-ban.<\/p>\n

Tempfli Istv\u00e1n<\/strong> nevetlenfalui pl\u00e9b\u00e1nos, hazat\u00e9rve Rah\u00f3n lett pl\u00e9b\u00e1nos, itt is halt meg 1988-ban.

Tindira Ern\u0151<\/strong> b\u00e1rdh\u00e1zi pl\u00e9b\u00e1nost 1945-ben tart\u00f3ztatt\u00e1k le Az 1956-os amnesztia ut\u00e1n egy id\u0151re kitiltott\u00e1k K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1r\u00f3l, csak hal\u00e1la el\u0151tt j\u00f6hetett vissza; 1972-ben halt meg.

Dr. T\u00f3th J\u00f3zsef <\/strong>szerednyei pl\u00e9b\u00e1nost 1945-ben fogt\u00e1k el. Szabadul\u00e1sa ut\u00e1n \u00e9vekig ki volt tiltva K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1r\u00f3l; 1968-ban halt meg Szeredny\u00e9n.<\/p>\n

T\u0151k\u00e9s Gy\u00f6rgy<\/strong> huszti esperes, hazat\u00e9rt, Huszton halt meg 1973-ban.<\/p>\n

A Szovjetuni\u00f3 fenn\u00e1ll\u00e1sa alatti \u00e9s megsz\u0171nte ut\u00e1ni esem\u00e9nyek napjainkig<\/strong><\/div>\n

   Az 1944-es \u00f6sszeoml\u00e1s ut\u00e1n, mivel K\u00e1rp\u00e1talja egyh\u00e1zkorm\u00e1nyz\u00e1sa a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khelyr\u0151l gyakorlatilag lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lt, Scheffler p\u00fcsp\u00f6k P\u00e1sztor Ferenc beregsz\u00e1szi f\u0151esperest nevezte ki K\u00e1rp\u00e1talja p\u00fcsp\u00f6ki helyn\u00f6k\u00e9v\u00e9. K\u00e9t m\u00e1sik helyn\u00f6k\u00f6t is megnevezett, akik az esetleges akad\u00e1lyoztat\u00e1skor ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k volna az egyh\u00e1ztartom\u00e1nyt. Az id\u0151sebb lelkip\u00e1sztorokt\u00f3l tudjuk, hogy az egyik Dr. Bujal\u00f3 Bern\u00e1t, a m\u00e1sik pedig Szegedi Jen\u0151 volt. Az 1947. febru\u00e1r 10-\u00e9n k\u00f6t\u00f6tt p\u00e1rizsi b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben a Szatm\u00e1ri egyh\u00e1zmegy\u00e9t n\u00e9gy r\u00e9szre darabolt\u00e1k. Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban 13, Magyarorsz\u00e1gon 27, K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n 40, Rom\u00e1ni\u00e1ban pedig 55 pl\u00e9b\u00e1nia maradt.<\/p>\n

   A szovjet terror a k\u00e1rp\u00e1taljai r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zat sem ker\u00fclte el; \u00e1ltal\u00e1ban haza\u00e1rul\u00e1ssal \u00e9s izgat\u00e1s v\u00e1dj\u00e1val \u00edt\u00e9lt\u00e9k el papjait. Ilyen vesz\u00e9lyes helyzetben az egyh\u00e1z korm\u00e1nyz\u00e1sa igen neh\u00e9z volt. A hitet \u00e9s er\u0151t pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 id\u0151kben minden pap J\u00e9zus Krisztus tan\u00edt\u00e1sa szellem\u00e9ben v\u00e9gezte feladat\u00e1t, \u00fagy, ahogy tudta. Hivatalosan ugyan megtiltott\u00e1k az anyak\u00f6nyvek vezet\u00e9s\u00e9t, de papjaink titokban m\u00e9gis \u00edrt\u00e1k. Egyed\u00fcl a szentmis\u00e9t \u00e9s a temet\u00e9sek v\u00e9gz\u00e9s\u00e9t enged\u00e9lyezt\u00e9k, papn\u00f6vend\u00e9keket nem vehettek fel. Err\u0151l a neh\u00e9z id\u0151szakr\u00f3l t\u00f6bb k\u00f6nyvet kiadtak Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n is.<\/p>\n

   A terror enyh\u00fcl\u00e9sekor, amikor m\u00e1r t\u00f6bb pap is hazaj\u00f6tt a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borokb\u00f3l, az \u00c1EH pr\u00f3b\u00e1lta \u00e1tvenni az egyh\u00e1z \u00fcgyeit. Siker\u00fclt megk\u00f6rny\u00e9kezni egy-k\u00e9t papot, akik az \u00e1llami hat\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltal kapott hatalmukn\u00e1l fogva pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ir\u00e1ny\u00edtania a k\u00e1rp\u00e1taljai egyh\u00e1zat. 1956-ban az \u00e1llami szervek \u00f6nk\u00e9nyesen vik\u00e1riusnak nevezt\u00e9k ki M\u00e9sz\u00e1ros J\u00e1nos, majd dr. Z\u00e1vodnyik Tibor ungv\u00e1ri pl\u00e9b\u00e1nosokat. 1956-ban hazaj\u00f6ttek a l\u00e1gerekb\u0151l az elhurcolt papok. Hazaker\u00fclt Bujal\u00f3 Bern\u00e1t f\u0151esperes is, \u00e9s \u00e1tvette a korm\u00e1nyz\u00e1st, de eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota miatt hamarosan lemondott. A kijel\u00f6lt ut\u00f3d, Szegedi Jen\u0151 v\u00e1rpal\u00e1nki pl\u00e9b\u00e1nos nem kapott \u00e1llami j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1st, \u00e9s nem korm\u00e1nyozhatott, de titokban, 86 \u00e9ves kor\u00e1ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zban az \u0151 szava volt a d\u00f6nt\u0151.<\/p>\n

   1985-ben, dr. Z\u00e1vodnyik Tibor hal\u00e1la ut\u00e1n Galambos J\u00f3zsef huszti pl\u00e9b\u00e1nost v\u00e1lasztott\u00e1k a papok vik\u00e1riusnak, aki m\u00e9g az \u00e9v december\u00e9ben meghalt. Ekkor Cs\u00e1ti J\u00f3zsef lett K\u00e1rp\u00e1talja k\u00f6vetkez\u0151 vik\u00e1riusa. A kommunizmus idej\u00e9n minden egyh\u00e1zi tev\u00e9kenys\u00e9get az \u00c1llami Egyh\u00e1z\u00fcgyi Hivatal szab\u00e1lyozott \u00e9s ellen\u0151rz\u00f6tt. Az \u00e1llam hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl egy papot sem lehetett m\u00e1shov\u00e1 helyezni. \u00c1ltal\u00e1nos, minden templomra \u00e9rv\u00e9nyes rendeletet nem tudtak kiadni a vik\u00e1rius aty\u00e1k a politikai elnyom\u00e1s miatt. Legs\u00falyosabban a gyermekek hitoktat\u00e1s\u00e1t b\u00fcntett\u00e9k. Cs\u00e1ti J\u00f3zsef vik\u00e1rius id\u0151s kora ellen\u00e9re pr\u00f3b\u00e1lta az itt \u00e9l\u0151 papokat \u00f6sszefogni. Minden alkalmat kihaszn\u00e1lt a papi \u00f6sszej\u00f6vetelek szervez\u00e9s\u00e9re. Utas\u00edt\u00e1sait z\u00f6m\u00e9ben sz\u00f3ban adta ki; ezekben az ima\u00e9let, a hitoktat\u00e1s \u00e9s a lelkip\u00e1sztori munka fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt.<\/p>\n

<\/p>\n

A K\u00e1r\u00e1taljai R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1z \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se<\/strong><\/div>\n

A K\u00e1rp\u00e1taljai R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1z \u00e9let\u00e9ben d\u00f6nt\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s pozit\u00edv \u00e9rtelemben akkor indult el, amikor Dr. Paskai L\u00e1szl\u00f3 b\u00edboros, esztergomi \u00e9rsek 1989 tavasz\u00e1n K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1ra l\u00e1togatott. A lelkip\u00e1sztori l\u00e1togat\u00e1s ut\u00e1n a Szovjetuni\u00f3 vezet\u0151i enged\u00e9lyezt\u00e9k magyarorsz\u00e1gi papok lelkip\u00e1sztori szolg\u00e1lat\u00e1t a ter\u00fcleten. 1990 november 1-\u00e9n Csehszlov\u00e1ki\u00e1b\u00f3l is \u00e9rkeztek szerzetesek.<\/p>\n

   1992. m\u00e1rcius 28-\u00e1n a Szentsz\u00e9k Antonio Franco \u00e9rseket, Ukrajna apostoli nuncius\u00e1t nevezte ki a K\u00e1rp\u00e1taljai R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1z ordin\u00e1rius\u00e1v\u00e1. K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1ra, Munk\u00e1csra ugyanazon \u00e9v augusztus 13-\u00e1n \u00e9rkezett, \u00e9s meger\u0151s\u00edtette Cs\u00e1ti aty\u00e1t \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6ki hivatal\u00e1ban.<\/p>\n

   Cs\u00e1ti J\u00f3zsef hal\u00e1la ut\u00e1n, 1993 m\u00e1rcius\u00e1ban Antonio Franco \u00e9rsek – az itt dolgoz\u00f3 vend\u00e9g papok v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t meghallgatva – Hudra Lajos aknaszlatinai pl\u00e9b\u00e1nost nevezte ki \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6k\u00e9v\u00e9, majd nyelvter\u00fcletenk\u00e9nt papi tan\u00e1csot, illetve helyn\u00f6k\u00f6ket jel\u00f6lt ki. Nagy \u00f6r\u00f6m volt 1993. j\u00fanius 26-a, amikor K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n, 46 \u00e9vi sz\u00fcnet ut\u00e1n, ism\u00e9t hazai papot szenteltek fel, Pap S\u00e1ndor szem\u00e9ly\u00e9ben.<\/p>\n

   A Szentsz\u00e9k hat\u00e1rozata alapj\u00e1n 1993. augusztus 14-\u00e9n l\u00e9trej\u00f6tt a K\u00e1rp\u00e1taljai Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g. Az els\u0151 apostoli korm\u00e1nyz\u00f3 Antonio Franco \u00e9rsek, Ukrajna apostoli nunciusa lett. December 16-\u00e1n a munk\u00e1csi r\u00f3mai katolikus templomban kihirdett\u00e9k a p\u00e1pai bull\u00e1t a K\u00e1rp\u00e1taljai Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g megalakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A t\u00e1vols\u00e1g miatt a nuncius aty\u00e1nak neh\u00e9z volt az \u00fajonnan indul\u00f3 egyh\u00e1z ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa. Az \u00e9v k\u00e9t nagy \u00fcnnep\u00e9n, kar\u00e1csonykor \u00e9s h\u00fasv\u00e9tkor, mindig K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n tal\u00e1lkozott helyi papjaival, egy\u00e9bk\u00e9nt Hudra Lajos \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s p\u00fcsp\u00f6ki helyn\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel int\u00e9zte az egyh\u00e1z \u00fcgyeit.<\/p>\n

   II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa 1995. december 9-\u00e9n a K\u00e1rp\u00e1taljai Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g seg\u00e9dp\u00fcsp\u00f6k\u00e9v\u00e9 nevezte ki Majnek Antalt, a nagysz\u0151l\u0151si ferences misszi\u00f3 vezet\u0151j\u00e9t. Hudra Lajos atya hal\u00e1la ut\u00e1n, 1995. december 17-\u00e9n \u0151 lett az \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6k. Az \u00fcnnep\u00e9lyes p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9s R\u00f3m\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt 1996. janu\u00e1r 6-\u00e1n, a szertart\u00e1st II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa v\u00e9gezte. A nuncius szabad kezet adott az \u00faj \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6knek minden lelkip\u00e1sztori ir\u00e1ny\u00edt\u00e1shoz, a papszentel\u00e9s \u00e9s a papi helyez\u00e9sek kiv\u00e9tel\u00e9vel. M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vre r\u00e1, 1997. okt\u00f3ber 7-\u00e9n P\u00e1pa urunk Majnek Antalt nevezte ki a K\u00e1rp\u00e1taljai Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g ordin\u00e1rius\u00e1v\u00e1.<\/p>\n

   Az egyh\u00e1zi \u00e9let egyre nagyobb l\u00e9ptekben haladt tov\u00e1bb. 1998 \u00f3ta folyamatosan minden \u00e9vben van papszentel\u00e9s a munk\u00e1csi templomban. A 2000. Nagy Jubileumi \u00e9vet nagy \u00fcnneps\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt \u00fcnnepelte meg K\u00e1rp\u00e1talja egyh\u00e1za. A f\u0151\u00fcnneps\u00e9gre Szent M\u00e1rton p\u00fcsp\u00f6knek, az Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek \u00fcnnep\u00e9n ker\u00fclt sor. E jeles esem\u00e9nyen jelen volt Nikola Eterovi\u0107 \u00e9rsek, Ukrajna apostoli nunciusa, Marian Jaworski lembergi metropolita-\u00e9rsek, Reizer P\u00e1l szatm\u00e1ri latin \u00e9s Szemedi J\u00e1nos munk\u00e1csi g\u00f6r\u00f6g szertart\u00e1s\u00fa megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k\u00f6k. A magyar milleneum k\u00f6zponti \u00fcnneps\u00e9g\u00e9re augusztus 20-\u00e1n, Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly \u00fcnnep\u00e9n ker\u00fclt sor Aknaszlatin\u00e1n, ahol a F\u0151p\u00e1sztor magyar szentek szobraib\u00f3l \u00e1ll\u00f3 szoborcsoportot \u00e1ldott meg.<\/p>\n

   Az\u00f3ta \u00fajabb templomokat szentelt fel Majnek Antal p\u00fcsp\u00f6k atya, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt V\u00e1rkulcs\u00e1n, Nagymuzsalyban, Z\u00e1brigyban, Csetfalv\u00e1n, Ungv\u00e1r-Bozdoson \u00e9s Ungv\u00e1r-Radv\u00e1ncon.<\/p>\n

   K\u00e1rp\u00e1taljai egyh\u00e1zunk leg\u00fajabb nagy esem\u00e9nye 2002. m\u00e1rcius 27-\u00e9n, nagyszerd\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt, amikor Szentaty\u00e1nk, II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa kihirdette a Vatik\u00e1nban, hogy a K\u00e1rp\u00e1taljai R\u00f3mai Katolikus Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1got egyh\u00e1zmegyei rangra emelte. Ezzel megalap\u00edtotta a Munk\u00e1csi Egyh\u00e1zmegy\u00e9t a latin szertart\u00e1s\u00fa h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra, s els\u0151 megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k\u00e9v\u00e9 az addigi apostoli korm\u00e1nyz\u00f3t, Majnek Antal p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t nevezte ki. 2002. szeptember 27-\u00e9n ker\u00fclt sor a Munk\u00e1csi Egyh\u00e1zmegye \u00fcnnep\u00e9lyes kihirdet\u00e9s\u00e9re; ugyanezen \u00fcnneps\u00e9g keret\u00e9ben iktatta be hivatal\u00e1ba Majnek Antalt, az \u00faj egyh\u00e1zmegye els\u0151 megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k\u00e9t Marian Jaworski lembergi b\u00edboros \u00e9rsek Nikola Eterovi\u0107, Ukrajna akkori apostoli nunciusa, az ukrajnai p\u00fcsp\u00f6ki kar, valamint a Munk\u00e1csi Egyh\u00e1zmegye papjai \u00e9s h\u00edvei jelenl\u00e9t\u00e9ben.<\/p>\n

K\u00c1RP\u00c1TALJAI R\u00d3MAI KATOLIKUS PAPOK \u00c9LET\u00c1LDOZATA<\/strong><\/div>\n

A k\u00eds\u00e9rlet, hogy a k\u00e1rp\u00e1taljai Katolikus Egyh\u00e1zat elszak\u00edts\u00e1k R\u00f3m\u00e1t\u00f3l, a helyi paps\u00e1g er\u0151s ellen\u00e1ll\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben meghi\u00fasult. K\u00e1rp\u00e1talja katolikus lelk\u00e9szei t\u00f6meg\u00e9vel v\u00e1llalt\u00e1k ink\u00e1bb a b\u00f6rt\u00f6nt, a m\u00e1rt\u00edrok tengernyi szenved\u00e9s\u00e9t, de nem voltak hajland\u00f3k arra, hogy az istentelens\u00e9g fellegv\u00e1r\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Moszkv\u00e1hoz csatlakozzanak. Ez az \u00e1ldozatv\u00e1llal\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen is megmutatkozott a 19 el\u00edt\u00e9lt r\u00f3mai katolikus pap \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n

B\u00e1rtfay K\u00e1lm\u00e1n Ugocsai f\u0151 esperest, Nagysz\u0151l\u0151si pl\u00e9b\u00e1nost (sz\u00fcl.: Eperjes, 1886. j\u00falius 15., Ungv\u00e1r, 1964.) 1949. febru\u00e1r 23-\u00e1n tart\u00f3ztatj\u00e1k le \u00e9s a katolikuss\u00e1g meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt folytatott akt\u00edv munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt a szovjet B\u00fcntet\u0151jogi T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv 54.4. \u00e9s 54.10.\u00a7 alapj\u00e1n 25 \u00e9v jav\u00edt\u00f3-munkat\u00e1borban elt\u00f6ltend\u0151 szabads\u00e1gveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lik. Az ungv\u00e1ri b\u00f6rt\u00f6nben elt\u00f6lt\u00f6tt t\u00f6bb h\u00f3napos \u00e9jszakai kihallgat\u00e1sr\u00f3l K\u00e1lm\u00e1n atya \u00edgy sz\u00e1mol be egy k\u00e9s\u0151bbi level\u00e9ben:<\/p>\n

„A l\u00e1bam annyira megdagadt, hogy harisny\u00e1ban j\u00e1rtam a kihallgat\u00e1sra. \u00c1lland\u00f3an megh\u0171l\u00e9ssel k\u00fcszk\u00f6dtem. A rabkoszt annyira megviselte gyomromat, hogy \u00e9jjel-nappal h\u00e1nytam \u00e9s semmi orvoss\u00e1gban nem r\u00e9szes\u00fcltem. Megszabadultam volna mindent\u0151l, ha elfogadom … aj\u00e1nlat\u00e1t \u00e9s feladom elveimet. Szabadon bocs\u00e1t\u00e1st \u00edg\u00e9rt, ha a helyettesemn\u00e9l k\u00f6zbenj\u00e1rok a g\u00f6r\u00f6g katolikus papok pravoszl\u00e1vi\u00e1ba val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9ssel kapcsolatos ellen\u00e1ll\u00e1s megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Ezt nem v\u00e1llaltam!”<\/p>\n

1949. szeptember elej\u00e9n m\u00e1r a kijevi b\u00f6rt\u00f6n 33-as cell\u00e1j\u00e1nak foglya t\u00f6bb k\u00e1rp\u00e1taljai lelk\u00e9sszel. K\u00e1lm\u00e1n atya \u00edgy eml\u00e9kszik vissza:<\/p>\n

„N\u00e9gy h\u00e9tig a kijevi pinceb\u00f6rt\u00f6nben voltam. M\u00e9g a rajtam l\u00e9v\u0151 ruh\u00e1t is ellepte a pen\u00e9sz. A vaspriccs v\u00e9resre t\u00f6rte a v\u00e1llamat. L\u00e1bam oly borzalmasan dagadt meg, hogy m\u00e1r a b\u00f6rt\u00f6norvos is a – a n\u00e9met fogolyt\u00e1rsaim er\u00e9lyes fell\u00e9p\u00e9s\u00e9re – 3 \u00f3rai v\u00edzszintes fekv\u00e9st engedett meg. A hal\u00e1lra \u00edt\u00e9ltek kamr\u00e1j\u00e1ban hetedmagammal szorongtam, a r\u00f6gz\u00edtett alacsony vas\u00e1gy alatt a betonon aludtam. … Okt\u00f3berig visszak\u00fcldt\u00e9k minden csomagomat, \u00fagy hogy hozz\u00e1tartoz\u00f3im elhal\u00e1loz\u00e1somat felt\u00e9telezt\u00e9k.”<\/p>\n

Az egyik g\u00f6r\u00f6g katolikus rabt\u00e1rs \u00edgy eml\u00e9kszik vissza:<\/p>\n

„A fegyelem itt nagy. Led\u0151lni lehetetlen, \u00fclni is csak \u00fagy lehet, mintha c\u00f6veket nyelt\u00e9l volna, k\u00f6ny\u00f6kre t\u00e1masztott fejjel \u00fclni, vagy a falnak nekid\u0151lni tilos. \u00c9jszaka csak hanyatt fekve, f\u00e9lig betakarva, kint lev\u0151 kezekkel lehet aludni, m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben felkeltenek. (…)<\/p>\n

S\u00edri csend uralkodik ebben az \u00e9p\u00fcletben, nyomaszt\u00f3an s\u00edri csend. Az \u0151r\u00f6k is csak suttogva besz\u00e9lnek, sz\u0151nyegen j\u00e1rnak, a jeleket halk tapssal \u00e9s ujj-csattogtat\u00e1ssal adj\u00e1k meg egym\u00e1snak. M\u00e1r maga ez a csend is ideg\u0151rl\u0151, h\u00e1t ha m\u00e9g egyszerre belevis\u00edtanak ebbe a s\u00edri csendbe az artikul\u00e1latlan n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi hangok vegyesen, mintha ny\u00fazn\u00e1nak valakit. Mi folyik ilyenkor, az titok, senki nem tudja. Ideg\u00f6l\u0151 j\u00e1t\u00e9k ez vagy val\u00f3s\u00e1g? \u00d6r\u00f6k titok. Sz\u00edn\u00e9szi m\u00f3dra j\u00e1tssz\u00e1k-e meg ezeket, vagy val\u00f3ban nekik tetsz\u0151 vallom\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtenek valakit, ki mondja meg?”<\/p>\n

Homolya P\u00e9ter p\u00fcsp\u00f6ki tan\u00e1csost, fels\u0151domonyai pl\u00e9b\u00e1nost (sz\u00fcl.: Nyar\u00e1dkelecseny, 1903. december 23., t Beregsz\u00e1sz, 1981. november 22.) el\u0151sz\u00f6r 1947. augusztus 21-\u00e9n, majd 1950. november 28-\u00e1n tart\u00f3ztatj\u00e1k le \u00e9s 1+25 \u00e9v jav\u00edt\u00f3-munkat\u00e1borban elt\u00f6ltend\u0151 szabads\u00e1gveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lik. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az volt a „b\u0171ne”, hogy a templomban pr\u00e9dik\u00e1lt \u00e9s hitoktatta az iskol\u00e1skor\u00fa gyermekeket. Fenntartotta a k\u0151r\u00f6smez\u0151i magyar iskol\u00e1t \u00e9s mindenben t\u00e1mogatta a magyarokat.<\/p>\n

Vorkut\u00e1n egy\u00fctt raboskodott Cs\u00e1ti J\u00f3zsef munk\u00e1csi lelk\u00e9sszel. A l\u00e1gerben v\u00e9letlen\u00fcl szemtan\u00faja annak, amikor egy \u00e9jszaka ismeretlen rabt\u00e1rsai kalap\u00e1ccsal agyonvernek egy bes\u00fag\u00f3t. A nyomoz\u00e1skor azonban err\u0151l hallgatnia kell, ellenkez\u0151 esetben a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9jjel \u0151t is meg\u00f6lik.<\/p>\n

Szabadul\u00e1sa ut\u00e1n Beregsz\u00e1szon m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1981. november 20-\u00e1n k\u00f3rh\u00e1zba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k gyomorperfor\u00e1ci\u00f3val. M\u00e9g k\u00e9t napig \u00e9lt. Krisztus Kir\u00e1ly \u00fcnnep\u00e9nek est\u00e9j\u00e9n adta vissza lelk\u00e9t Teremt\u0151j\u00e9nek.<\/p>\n

Melega Gabriella Anna OP<\/div>\n

Minden n\u00e9pnek annyi \u00e9s olyan papja van, amennyit \u00e9s amilyent becs\u00fcletes egy\u00e9ni \u00e9s csal\u00e1di \u00e9lettel mag\u00e1nak sz\u00fclt, nevelt \u00e9s kiim\u00e1dkozott. Itt sz\u00fcks\u00e9ges az Isten \u00e9s az ember egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se.<\/p>\n

Mindszenty J\u00f3zsef, 1974. 01. 15.<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00d6VID T\u00d6RT\u00c9NETI \u00c1TTEKINT\u00c9S Chronologia historica   A kezdetekt\u0151l napjainkig    A Munk\u00e1csi Egyh\u00e1zmegye t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, \u00e9let\u00e9r\u0151l, kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l csak \u00fagy tudunk hitelesen besz\u00e9lni, ha megeml\u00e9kez\u00fcnk alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak el\u0151zm\u00e9nyeir\u0151l is.T\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t n\u00e9gy nagy korszakra lehet felosztani: 1. A Szatm\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g megalak\u00edt\u00e1sa el\u0151tti id\u0151k2. A Szatm\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g ideje3. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni korszak4. A Szovjetuni\u00f3 fenn\u00e1ll\u00e1sa alatti \u00e9s megsz\u0171nte ut\u00e1ni esem\u00e9nyek napjainkig […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-1","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bez-kategoriyi","et-doesnt-have-format-content","et_post_format-et-post-format-standard"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1"}],"collection":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/munkacs-diocese.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}