Április 25-én Várkulcsán (Klucsarki) megünnepelték a templom felszentelésének
10 éves évfordulóját. Az ünnepi szentmise főcelebránsai
Bronislaw Bernacki odessza-szimferopoli és Majnek Antal
munkácsi megyéspüspökök voltak. A szentmise után Majnek Antal
püspök megáldotta az új plébániaépületet
Egyházmegyei Hittanverseny - döntő
2010. május 10-én, Munkácson került sor az idei hittanverseny döntőjére. Ez a hittanverseny már a 11. volt a sorban. Témája a liturgia, a szentségek, illetve a papság évéhez kapcsolódóan, Vianney Szent János élete volt. A háromfordulós verseny szentmisével zárult, melyet Majnek Antal munkácsi megyéspüspök mutatott be a mintegy 100 jelenlévőnek a munkácsi székesegyházban
2005. április 19-én: a "német pápa", aki ha más ember is, mint II. János Pál volt, ugyanolyan szeretettel igyekszik minden
ember atyja lenni. Az emberek - szívükben még szeretett pápájuk elvesztése miatti fájdalommal, de az ő szeretetével a szívükben - örömujjongással
szaladtak a Szent Péter térre, vagy szaladtak ki más országokban az utcákra: "Van pápánk!"
A munkácsi székesegyházban szentmisét mutattak be a szombati tragédia áldozataiért és hozzátartozóikért.
Megyéspüspökünk felhívására a Munkácsi Egyházmegye valamennyi templomában imádkoznak a papok és a hívek a szombati repülőszerencsétlenség áldozataiért és hozzátartozóikért. Majnek Antal püspök levelet küldött többek között a Lengyel Püspöki Konferencia vezetőjének, Józef Michalik przemsl-i érseknek, melyben együttérzéséről és imáiról biztosította. A munkácsi székesegyházban április 16-án, pénteken mutattak be szentmisét a tragédia áldozataiért és hozzátartozóikért.
Legyetek a remény emberei! - XV.Munkácsi Ifjúsági Találkozó!!!
2010. május 1-én ifjúsági találkozó lesz Munkácson a székesegyházban, melyre minden érdeklődő fiatalt szeretettel várnak a szervezők! A találkozó meghívott előadója Szűcs Balázs atya, budapesti egyetemi lelkész lesz.
Július 19-én vette kezdetét a nyári ministránstábor Kerekhegyen, ahol több mint harminc ministráns, animátor, táborozott együtt a Munkácsi Egyházmegye egész területéről, Kőrösmezőtől egészen Szürtéig. A ministránsok között voltak egészen kicsik is, akik még csak most kezdték el szolgálatukat az Úr asztalánál (8 évesek) és voltak 18 évesek is, akik már több éven keresztül látják el ezt a tisztséget. Július 19-én 7 órakor volt az indulás Szürtéből, és kb. 2 órára érkeztünk meg a szálláshelyre. Técsőn még 15 fő csatlakozott a csapathoz, és így a ministránsok összlétszáma 33 lett.
Kipakolás után egy finom ebéddel vártak bennünket a szakácsnők: Kati néni és Irénke néni. Aztán rögtön el is kezdődött a program: foci, méta, tollaslabda a hegy tetején, egy fennsíkon. Mivel sokan voltunk, az esti tábortűznél megejtettük az ismerkedést, amit névjátékkal folytattunk. Másnap reggeli torna és reggeli után a templomban Wershler Sándor papnövendék tartott előadást mindazokról a dolgokról, amit a ministránsnak tudnia kell, majd az előadás után Pliszka András, Hindrjuk Janek és Kulcsár Tamás asszisztencia bemutatót, később próbát tartottak a ministránsoknak. 11 órakor Michels Antal atya mutatott be szentmisét, majd ebéd után kirándultunk a Fekete Vízhez. Egy kis pihenés és fürdés után hazaindultunk. Az esti tábortűznél énekeltünk, játszottunk különböző játékokat, beszélgettünk különböző témákról.
Másnap, mivel nagyon jó idő volt kilátásban, egy egész napot szenteltünk arra, hogy átmenjünk a Fekete Vízhez. Reggel, egy bőséges reggeli után elindultunk. Megérkezés után rögtön el is kezdtük a pihenést, úsztunk, fociztunk, tollaslabdáztunk, szórakoztunk. Lehetőség volt arra is, hogy kötetlenebbül tudjunk beszélgetni a vezetőkkel is. Délután 4-re értünk vissza a táborhelyre, ekkorra már várt bennünket a finom, bőséges ebéd. Az ebéd után egy kis szusszanás, majd elkezdődtek az előkészületek a szentmiséhez: olvasás, ministrálás. A szentmisét Ft. Rácz István atya mutatta be, amelyben kiemelte a ministrálás fontosságát. Az esti tábortűznél egy kisebb vizsgát tartottunk az eltelt nap előadásából és szentmiséjéből.
Az utolsó napon egy hosszabb kiránduláson vettünk részt, útközben lehetőségünk nyílt jobban megismerni a természetet, illetve a visszaúton az erdő gyümölcseit is megízlelhettük: eper, málna, szeder. Sőt néhányan gombát is találtak. Délután pihentünk, hogy a tűző nap ne ártson senkinek, majd estefelé igeliturgián vettünk részt, amelyet T. Wershler Sándor mondott, aki a kommentárban kiemelte a tanúságtevő élet fontosságát, és a bűnbánó lelkületet, ami kedves az Úr előtt. Az igeliturgia és a vacsora után következett a befejező tábortűz, amelyre a ministránsok színdarabbal készültek, mely címe "A tábor életéből" volt. A szindarab után különböző játékokat játszottunk: Huba-Buba király, Fáraó, stb.; egy kisebb csapat pedig énekelt is a résztvevők számára. Majd következett a véleménykérés: kinek mi tetszett, és mi nem tetszett a táborban. Az esti ima is fent volt a tábortűz mellett, ami után kissé fáradtan, ám élményekkel gazdagon mentünk vissza a szálláshelyre.
A következő napon már mindenkinek "csomagolós kedve" volt; a takarítás után következett a bográcsleves, fagyi, csoki, dinnye és persze a köszönet a szakács néniknek a finom és ízletes ételekért. Délután 2 órákor pedig hazaindultunk a busszal, mindenki a saját plébániájára.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani segítőtársaimnak, akik szívesen vállalták ezt a nagy felelősséget: Pliszka Andrásnak, Kulcsár Tamásnak és végül, de nem utolsó sorban Hindrjuk Janeknek.
Bohán Béla beregszászi plébános ebben a hónapban ünnepli pappászentelésének 50. évfordulóját. Béla atya 1989-ben érkezett missziós szolgálatra Magyarországról, az Egri Főegyházmegyéből Kárpátaljára. Első állandó megbízását Rahón és környékén kapta, ahol közel másfél esztendőt töltött el, majd pedig ungvári plébánossá nevezték ki.
Mikulyák László jelenlegi plébános és a rahói hívek meghívására Szent Péter és Pál apostolok ünnepén mutatta be az egykori lelkiatya aranymiséjét a rahói templomban. Ünnepi harangszó hívott mindenkit az ünnepi délutánon. A szentmise bevezetőjében László atya emlékeztetett arra, hogy a szovjet korszak ideje után milyen fontos esemény volt, hogy Rahó katolikussága lelkipásztort kapott az Anyaországtól. Majd bemutatta az egykori lelkipásztornak azokat a híveket, akiket 20 évvel ezelőtt Béla atya készített fel az elsőáldozásra, és akik ma már gyermekeikkel érkeztek a templomba.
A szentmisében Béla atya visszaemlékezett arra, hogy hogyan érkezett a vidékre, milyen helyzet fogadta, és hogy mennyire nagy szeretettel várták a hívek a papot. A szentáldozást követően Tuser Sándor képviselőtestületi alelnök köszöntötte az ünnepeltet, felidézve azt, hogy megérklezésekor 21 évvel ezelőtt Béla atya azt mondta, hogy lesz még rahón magyar oktatás, és magyar iskola, és lám, szava beteljesedett, hiszen ma már nem csak a templom az egyetlen helye a magyar szónak, hanem közel másfél évtized óta, magyar iskola is van a városban. Végezetül jó egészséget és Isten áldását kívánta az ünnepeltnek. A köszöntésekhez csatlakoztak az egykori hittanosok, valamint a jelenlegi lelkipásztor is, aki egy jubileumi emléktányérral ajándékozta meg paptestvérét.
A szentmise után az egyházközség és a város szervezésében egy vonósnégyes ünnepi hangversenyére került sor.
Szép, napsütéses időre ébredtek a kőrösmezői hívek június 29-én, Szent Péter és Pál főapostolok ünnepén. Ez az ünnep kettős örömet hozott, egyrészt mert a főapostolok ünnepe a templom búcsúünnepe, másrészt, mert ekkor mutatta be aranymiséjét, a napokban pappászentelésének 50. évfordulóját ünnepelő Bohán Béla beregszászi plébános, aki két évtizeddel ezelőtt volt az egyházközség lelkipásztora.
Kicsik és nagyok öltöttek ünnepi ruhát és indultak a fenyőágakkal díszített, és a vértanúságot szimbolizáló piros színbe öltöztetett templomba. A kőrösmezőieken kívül érkeztek zarándokok Rahóról, Zipsereiből, Tiszabogdánból, Szvidovecről, sőt távolabbi vidékekről is. Ünnepi harang- és orgonaszó közben vonult a papság és a segédkezők a templomba. A szentmise elején Mikulyák László jelenlegi lelkipásztor köszöntötte aranymisés paptestvérét, majd megkérte, hogy mielőtt bemutatná az ünnepi szentmisét, áldja meg a templom új oltárképét, amely éppen az ünnep előtti napokban készült el.
A szentmise prédikációjában Béla atya rámutatott arra, hogy Szent Péter és Pál apostolok milyen fontos szerepet játszottak az Egyház születésénél, majd pedig az ősegyház életében. A vértanúságuk valóban az Igazság két oszlopává, igazi olajággá és világító csillaggá tette őket.
Az ünnepi áldozat bemutatásához körmenetben hozták a hívek az áldozati adományokat, a kenyeret és a bort. A szentáldozást ünnepi körmenet követte, majd pedig elénekeltük a hálaadó himnuszt, a Te Deumot.
Sík Sándor "Te Deum" c. versének elhangzása után, az egyházközség nevében Schweiger István kurátor köszöntötte az aranymisést, majd pedig Szentimrei Miklós áldást kérő éneke hangzott el. A szentmise egyik legszebb pillanata volt, amikor azok, a ma már felnőtt és házas "gyermekek" léptek az oltár elé, akiket éppen 20 esztendővel ezelőtt készített fel Béla atya az elsőáldozásra, és akik a több évtizedes elnyomás után először járultak nyilvánosan, ünnepélyesen a szentáldozáshoz.
A pápai, majd a Magyar Himnusz eléneklése után, Béla atya mindenki számára adott aranymisés áldása követte, majd a háziak a templomkertben látták vendégül a zarándokokat.
Egyházmegyénk történetében először Majnek Antal püspök 13 férfit avatott lektorrá Munkácson, a székesegyházban, akik egyházmegyénk különböző pontjairól érkeztek.
A szentmiséken felolvasni megbízatás nélkül is lehet, s azt nők is megtehetik - mondta a püspök atya. Ezzel az ünnepélyes felkéréssel, megbízással elismerését kívánta kifejezni azoknak a férfiaknak, akik a szentmisén szépen, érthetően olvassák fel az Isten igéjét, s biztatni akarja őket, hogy minél többen jelentkezzenek erre a szép feladatra.
A rövid szertartás keretében, melyre az evangélium és a prédikáció után került sor, a püspök atya az oltár előtt felsorakozott férfiak mindegyikének kezébe adta a Bibliát, e szavak kíséretében: "Vedd a Szentírás könyvét és hűségesen hirdesd Isten igéjét, hogy az emberek szívében mindinkább életté váljék".
Majnek Antal püspök június 19-én Munkácson, egyházmegyénk székesegyházában a 9.30-kor kezdődő szentmisén pappá szentelte Mankovics Sándor diakónust. A szentmise elején a püspök atya ünnepélyesen lezárta egyházmegyénkben a papok évét, a híveket azonban további imára kérte és buzdította papjaikért.
Homíliájában arról beszélt, hogyan indul el csöndben, a szív mélyén egy papi hivatás, hogyan lehet kitartani benne a nehézségek idején is, mindig visszatérve az első szeretethez Jézus iránt, akinek annak idején kimondta a boldogító igent. Mint többször is hangsúlyozta, a papi élet megtartó alapja a Jézussal való élő kapcsolat, a vele való állandó dialógus: csak ez tud egy papot újrateremteni, talpra állítani és felfrissíteni. Mert kell a mi erőfeszítésünk, de az első, a legfontosabb mindig a kegyelem.
A szentelésre az egyházmegye több pontjáról is érkeztek hívek: Ungvárról, az újmisés szülővárosából és környékéről, valamint Rahóból és Kőrösmezőről, ahol az újonnan szentelt diakónusként működött. Együtt ünnepeltek és részt vettek a szentelésben az egyházmegyében működő magyar nyelvű paptestvérek is.
Mankovics Sándor június 20-án 17 órakor tartotta újmiséjét Ungváron, a Szent György plébániatemplomban
Június 11.-én a benei Jézus Szíve templom búcsúját ünnepeltük. Dupla öröm volt ez számunkra, mivel búcsúval egybekötött templom újramegáldásra is sor került. Hosszú évek után Isten, az Egyház és persze a nagylelkű adamányozók segítségével sikerült felújítani kis templomunkat.
Rég nem látott sokaság vett részt az ünnepen. Majnek Antal megyéspüspök celebrálta az ünnepi szentmisét, egyházmegyénk papjaival együtt. Rávilágított Krisztus ember iránti szeretetére: Jézus szenvedett értünk, hogy megváltson bűneinktől. Tudatában legyünk, hogy Ő mindig velünk van a megpróbáltatásaink idején is. Jézus Szíve tiszteletére buzdított minket, hogy apostolai legyünk az Örömhírnek. A misét körmenet zárta.
Zarándokok busszal érkeztek többek között Beregszászból, Borzsováról, Nagybégányból, Munkácsról valamint a Szőlősi járásból is.
A szentmise után már hagyománnyá vált agapén nagy szeretettel fogadtuk az ideutazókat. A szeretetlakoma a plébánia nagytermében folytatódott, ahol az egyházközség vendégül látta, Majnek Antal megyéspüspököt,egyházmegyénk papjait, Scherczer Károlyt a Magyar Köztársaság beregszászi konzulátusának konzulját,feleségét Scherczerné Schőn Magdolna konzuli ügyintézőt,Orbán Sándor református lelkészt, Szuhán András polgármestet és a községi tanács tagjait,falunk előljáróit.
A búcsú ünnepe nemcsak gyermekkori élményeinket juttatja eszünkbe,a mézeskalács illatát,a nyalóka ízét,de felelevenít bennünk sok olyan dolgot,amelyet hajlamosak vagyunk háttérbe helyezni : a templom Isten háza és mi Isten gyermekei vagyunk,a templom a mi menedékünk,mindig rendelkezésünkre áll,ajtaja nyitva van mindenki előtt. Ezt ünnepeljük ilyenkor és adunk hálát Istennek,hogy van hová fordulnunk, van hol hálát adnunk kegyemi ajándékaiért.
Árvízkárosultak megsegítésére való gyűjtés június 20-án
Majnek Antal püspök június 20-ára gyűjtést rendelt el egyházmegyénkben a magyarországi árvízkárosultak javára. Az alábbi szöveget június 13-án minden templomunkban felolvasták.
A május elejétől tartó folyamatos esőzések Magyarország, Szlovákia és Lengyelország több régiójában is hatalmas károkat okoztak. A megáradt folyók, patakok, valamint a belvíz számtalan várost és települést árasztott el és sok esetben napokra elzárt a külvilágtól. Észak-Magyarországon a Sajó, a Hernád és a Bódva menti települések szinte kivétel nélkül víz alá kerültek. Több mint 4700 családot kellett kitelepíteni és több száz család otthona összedőlt.
Az árvíz okozta pusztítás következményeinek enyhítéséhez nagy szükség van az összefogásra. Emlékezzünk arra, hogy a két nagy kárpátaljai árvíz idején milyen sok segítséget kaptunk, ezért mi is egy hét múlva, június 20-án, vasárnap a templomainkban egyházmegyei gyűjtést rendezünk a mostani árvíz károsultjainak megsegítésére.
Kérjük a hívek nagylelkű adományait, hogy minél több családnak segíthessünk otthonuk újjáépítésében!
Június 13-án, Páduai Szent Antal napján tartotta búcsúját a csepei egyházközség. Az ünnepi szentmise elején Bán Jónás OFM csepei plébános felkérésére Majnek Antal püspök megáldotta a szépen felújított templombelsőt, mely zsúfolásig megtelt a csepei és a közelből odazarándokló hívekkel.
A szentmise végén Oltáriszentség-körmenetre került sor, majd ferences hagyomány szerint megáldották a hívek által hozott virágokat és a gyermekeket is. Végül a püspök atya megáldotta a felújított pincét, melyben hittanterem fog működni.
A csepei hívek ezután nagy vendégszeretettel saját készítésű szendviccsel és süteménnyel kínálták a zarndokokat.
A csepei Szent Antal templomot egy 1996-ban visszakapott régi óvodaépületből alakították templommá. Azóta újra felújításra szorult, s a romos pincét is szerették volna rendbehozni. A csepei római katolikus hívek buzgólkodására a falu többi felekezetének hívei is adakoztak erre a célra; a tetemes költségekhez a munkácsi püspökség és a Kárpátalja Hitéletéért Alapítvány is hozzájárult.
Elsősorban a ferences templomokban, de mára már sok más helyen is, ahol különleges tisztelete van Páduai Szent Antalnak, szokás a szent emléknapján a virág (liliom) szentelés és a gyermekek megáldása. Rahón és környékén ezt a szertartást egybekötöttük a tanévvégi hálaadással, megköszönve ezt a tanévet, és azt, hogy gyermekeink növekedtek tudományokban, bölcsességben, Isten és ember előtti kedvességben.
Az áldozási könyörgés után nagy örömmel járultak kicsinyek és nagyobbacskák, de még kis csecsemők is szüleik kezén az oltár elé, hogy a magukkal hozott fehér virágot, amely tisztaságuk jelképe megáldja László atya, majd pedig mindnyájan áldásban részesültek. Az atya egyesével mindegyikük fejére tette kezét az áldás szövegének imádkozása közben: Áldjon meg Téged az Úr Jézus!
Urunk Jézus Krisztus Testének és Vérén ünnepén szerte az Egyházban templomok körül ünnepi körmenettel viszik az Eucharisztiát, jelezve a világ számára Egyetlen Erősségünket, Feltámadt Urunkat!
A zipserei egyházközség úrnapi körmenet kicsit eltért a megszokottól, pontosabban, hosszú idő után most először került sor úrnapi körmenetre, de nem a templom körül, hanem a városrész főutcáján, ahol a hívek már szombat reggeltől kezdődően szinte versengve készítették a szebbnél szebb díszített sátrakat, az Úr Jézus rövid megállásának helyeit.
Vasárnap reggel a gyermekek - kicsit a húsvétra emlékeztetve - jöttek kosaraikkal a kistemplom felé, de abban ezúttal nem étel volt, hanem virágszirom, amelyet a körmenethez készítettek. Az ünnepi szentmise után megkondultak a harangok, és elindult az úrnapi körmenet, ahol a kereszt után haladtak a kisgyermekek, az idei elsőáldozók és szórták kis virágjaikat a baldachin alatt vonuló Jézus előtt. A kíváncsiskodók egymás után könyököltek ki ablakaikba, nem értették, hogy valamilyen felvonulás van, vagy talán temetés megy. De akik együtt énekelve vonultak, azok tudták, hogy Zipserei utcáin most Jézus vonul végig, elvonul házaik mellett, megáll egy-egy pillanatra a szépen előkészített sátrakban, aztán megáldva mindnyájunkat, tovább halad.
Istennek legyen hála a szép időért, amivel megajándékozott minket, és mindenkiért, aki előkészítette ünnepünket.
Az élet menete Munkácson ökumenikus tiltakozás az abortuszok ellen
Egyházmegyénkben mintegy két éve működik az életvédő mozgalom, mely Majnek Antal megyéspüspök kezdeményezésére jött létre. Az első aktivisták - magyarok és ukránok - eleinte közös imádságra jártak össze, majd nemsokára különféle tevékenységekbe kezdtek: előadásokat tartottak (és tartanak) iskolákban és más közösségeknek, szórólapokat nyomtattak, óriásplakátokon hirdették az élet méltóságát és a magzat emberi mivoltát, telefonvonalat kezdtek működtetni válságba került anyák számára, és lelkigyakorlatokat szerveztek abortuszon átesett nők részére. Bár a hívek között már sokat javult a helyzet, még mindig nagy a tudatlanság a magzat emberi mivoltával és az abortusz mibenlétével kapcsolatban (megbízható orvosi statisztikák szerint a nők mintegy 90 %-ának volt már abortusza!), ezért nagy szükség van ismeretterjesztésre.
Első nagyszabású akciójukra június 1-jén került sor, amikor megtartották az Élet Menetét, hogy az élet védelmére buzdítsanak és felhívják a figyelmet az abortusz tragédiájára. A megmozdulásban minden keresztény felekezet püspöke, valamint papjai és hívei is részt vettek.
A demonstráció elején minden felekezet a saját templomában tartott imádságot a meg nem született gyermekekért, majd a városháza előtt találkoztak, és együtt indultak el a nőgyógyászati klinika elé. A menethez csatlakozott Munkács polgármestere is, akinek a szervezők átadták egy (fogantatástól számítva) 10 hetes magzat pontos mását műanyagból, ami láthatóan megdöbbentette őt.
A menet végighaladt a városon; a résztvevők mécseseket, léggömböket, magyar és ukrán nyelvű transzparenseket, valamint magzatokról készült fényképeket vittek. A közben eleredő eső se szegte a mintegy háromszáz résztvevő kedvét. A járókelők többnyire szívesen fogadták a prospektusokat, melyeket a menetben vonuló felnőttek és gyerekek is osztogattak. Közben ketten keresztneveket olvastak fel a mikrofonba, minden név után megszólalt a harang, amelyet az Alfa Szövetség Magyarországról az alkalomra érkezett tagjai szólaltattak meg.
A kórház előtt valamennyi egyház vezetője és a polgármester is felszólalt az élet védelmében és az abortusz bűne ellen, majd közösen elültették az "élet fáját". Végül közös éneklés és ima zárta az együttlétet, és magasba engedték a léggömböket, melyek felirata szintén az élet tiszteletére és védelmére buzdított.
A megmozdulásnak pozitív visszhangja volt, és a munkácsi M Stúdió televíziós csatorna több alkalommal is beszámolt róla.
Lisieux-i Szent Teréz ereklyéi a Munkácsi Egyházmegyében
Két hónapon keresztül zarándokoltak Lisieux-i Szent Teréz ereklyéi Ukrajna egyházmegyéiben. Április 5-én a Lembergi Érsekségben fogadták elsőként, s most - az ereklyék zarándoklatának lezárásaként - a Munkácsi Egyházmegyébe is elhozták a relikviákat a kármelita atyák. Június 3-10. között Rahó-Huszt-Munkács-Ungvár-Szerednye-Frigyesfalva útvonalon köszönthetik a hívek a kármelita rend egyik nagy szentjét. Június 4-én, Munkácson 17 órakor Majnek Antal püspök, Pogány István munkácsi plébános és Zsarkovszki Péter általános helynök, valamint a hívek sokasága fogadta az ereklyéket.
Mikulyák László atya Pachir Sándorral és Petróczi Mária-Lenkével
Papként nagyon kevésszer lehet találkozni olyanokkal, akik több mint fél évszázada egymásnak ígért hűségben és szeretetben élnek. Éppen ezért nagy öröm, ha 60. évfordulójukat, vagyis gyémántlakodalmukat ünneplő házasokkal találkozik az ember.
Így volt ez május utolsó vasárnapján a rahói római katolikus egyházközségben. Pachir Sándor és Petróczi Mária-Lenke 60 évvel ezelőtt ígértek egymásnak hűséget ugyanebben a templomban. Ezen a vasárnapon azért jöttek újból Isten oltára elé, hogy megújítsák azt az esküt, amelyhez hat évtizeden keresztül igyekeztek hűségesek lenni. Újból stólával átkötött kézzel ismételték az esküt megújító szavakat, amihez egészen biztosan továbbra is kapják majd Isten bőséges áldását.
Az áldás után egy emléklapot valamint egy emléktányért és virágot ajándékoztunk a jubiláló házaspárnak, a templomban pedig a taps és öröm borította el őket.
Jubiláló testvéreink így imádkoznak:
Mindenható Irgalmas Isten! A Te akaratodból függnek életünk percei. Te őriztél és tartottál meg minket 60 éven át a házasság szentségében. Sokasítsd meg irántunk irgalmadat, és engedd, hogy oltalmad alatt továbbra is áldjuk szent nevedet, amely áldott mindörökkön örökké. Ámen.
Lenke néni, Sanyi bácsi, Isten éltesse Önöket sokáig!
Nem mindennapi esemény volt Kőrösmezőn Szentháromság vasárnapján. Négy hittanost avatott Mikulyák László atya ministránssá az oltár szolgálatára.
Az ünnepi szentmise elején a fekete nadrágba és fehér ingbe öltözött négy jelölt - Szerhijcsuk András és Viktor, Vizáver Antal, Zsurakivszkij György - a már hosszabb ideje szolgála ministránsok előtt vonult a templomba. Majd egy egyik ministráns szólította azokat, akik most jelentkeznek a szolgálatra, és megkérte László atyát, hogy avassa ezeket a hittanosokat, akik nem régen lettek elsőáldozók, mininstránsokká.
A ministránsruhák megáldása
A buzdító beszéd, és az ígéretek után, az atya megszentelte az újonnan elkészített ruhákat, amelyeket az egyik leendő ministráns nagymamája vart, majd egyesével a kezükbe adta, mondván, hogy szeressék az Úr Jézust, akinek az oltárnál szolgálni fognak. A válasz nagyon egyszerű és egyértelmű volt: Szeretni fogom! Ezután az idősebb ministránsok segítettek a "kisebbeknek" beöltözni, majd László atya gratulált nekik, és az oltárhoz vezette őket. A szentmisében, amely a Dicsőség eléneklésével folytatódott, a szolgálatokat már az újonnan felavatott ministránsok végezték.
Segítse őket a Mindenható Isten, hogy szolgálatukat valóban példásan és szorgalmasan tudják végezni.
2010. május 7-9. között a Munkácsi Szent Márton Egyházmegyei Karitász és a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány szervezésében "Szolidaritás a szeretetszolgálatban" címmel konferenciát tartottak Aknaszlatinán. A rendezvényre magyarországi és kárpátaljai szociális és oktatási civil szervezetek vezetői, dolgozói és önkéntesei kaptak meghívást, akik e néhány nap alatt lelki és szakmai előadásokon vehettek részt.
Böjte Csaba atya előadás közben
A lelki témából - "Szolidaritás a szeretetszolgálatban" - Böjte Csaba dévai ferences atya tartott előadásokat és kiscsoportos beszélgetéseket. A szakmai téma a szenvedélybetegségek kezelése volt, amelyről magyarországi szakmabeli előadókat hívtak meg a szervezők: Frankó Andrást, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szenvedélybetegek Intézményének vezetőjét és Hidász Zoltánt, a leányvári Hivatásőrző Ház vezetőjét. A kiscsoportos beszélgetések vezetői e témában Szarka György, a leányvári Hivatásőrző Ház egyik munkatársa és az előadók voltak. A konferencián mintegy nyolcvan kárpátaljai és magyarországi vendég vett részt. A rendezvény kiadásait a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta.
Idén, május 1-je nagy napnak számított a rahói egyházközség életében. Ugyanis ebben az évben először került sor a majális megszervezésére, Mikulyák László atya kezdeményezésére. Az ünnepségre mintegy hetven résztvevő gyűlt össze, ebből negyven gyermek. A szervezők színes, vidám műsorral készültek külön a gyermekek, és külön a felnőttek részére.
Mivel az ünnepség anyáknapja előtti szombatra esett, a vegyes életkorú (5-17 éves) hittanosok papírból virágcsokrot készítettek anyukáik és nagymamáik számára, amit másnap templomunk oltára előtt helyeztünk el.
Az ünnepség a plébánia udvarán zajlott, az időjárás is kedvezett. A felnőttek szintén, tartalmilag érdekes és gazdag műsorban vehettek részt, többek között tánc, sorverseny, kötélhúzás.
A vetélkedős program sok energiát igényelt a résztvevőktől, amit időközönként valamivel pótolni is kellett, s ezt nem lehetett volna jobbal, mint egyházközségünk kurátora, Zán Iván és felesége Marika által elkészített jóízű, finom saslikkal, parázsban sült burgonyával, és bográcsos fogyasztásával.
A vidámság után helyett kapott a hagyományos májusfa díszítése, felállítása, ami a férfiak feladata volt. Az ünnepség vidámsággal, tánccal, beszélgetéssel folytatódott.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden résztvevőnek, akik tudtak időt szakítani az ünnepségre, ami önmagában közösségépítő szellemű volt. Köszönet illeti a szervezőket, a szakács házaspárt, s végül, de nem utolsósorban László atyát, aki ahogy már említettem a rahói majális megálmodója volt.
Bízom benne, hogy jövőre még több résztvevővel gyarapodunk, meg azt is, hogy jelen kis beszámolómmal kedvet ébresztettünk másokban is, hogy plébániai majálist szervezzenek egyházközségükben.
Reparuk Ildikó hitoktató
Majálisunk margójára írta egyik magyarországi vendégünk:
"Így idegenül még egyszer gratulálok a fantasztikus majálishoz. Kívülállóként figyeltem az eseményeket és rengeteg képet készítettem. (...) Igaz, hogy nagyon finomak voltak az elkészített ételek is, de felemelő érzés volt végignézni, ahogy összekovácsolódott a társaság. Egy percig sem éreztem azt, hogy mi idegenek lennénk a plébánia udvarán. Nem volt különbség férfi és nő, idős és fiatal között.
Gratulálok még egyszer! Hazahoztam Szombathelyre az emlékeket és ismertettem a környezetemmel az élményeimet. Boldogan mesélek a látottakról!
Jó egészséget és további sikeres "csapatépítést" kívánok!
A "Fény és Öröm" Gyertyaöntő Foglalkoztató Műhely megnyitása Kárpátalján
Szabó István beszéde közben
A "Fény és Öröm" Gyertyaöntő Foglalkoztató Műhely az első olyan nappali foglalkoztató Kárpátalján, amely értelmileg sérült emberek számára nyújt értelmes időtöltési lehetőséget. Az ünnepélyes megnyitóra 2010. április 17-én került sor a Felső-Tisza-vidéken lévő Visken. Az intézmény létrejöttét a Kárpátaljai Szent Márton Egyházmegyei Karitász segítette. "A gyertyaöntő műhely ötlete akkor született, amikor a cseh Caritas Znojmo gyertyakészítésre alkalmas felszerelést és eszközöket ajánlott fel nekünk, hogy felszereljünk velük egy olyan műhelyt, ahol értelmileg sérült emberek végzik a gyertyaöntést" - mondta el Fehér Ferenc, az Egyházmegyei Szent Márton Karitász
Majnek Antal püspök a megnyitón
igazgatója. Szabó István viski lakos pedig a szülőktől örökölt házát ajánlotta fel a műhely kialakítására, aki egyben a projekt koordinátoraként tevékenykedik.
Az ünnepi megnyitón jelen voltak Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, Evzen Adamek, a cseh Caritas Znojmo igazgatója és felesége, Hanna, aki a kárpátaljai segítőket betanította, Král Edit budapesti gyógypedagógus, aki 1994 őszén indította el Kárpátalján a Hit és Fény közösségeket, és a megnyíló műhely felújítási költségekhez is segített Magyarországon adományokat gyűjteni. A megnyitó során Rácz István helyi római katolikus plébános és Jenei Károly, a helyi református gyülekezet lelkésze megáldották a műhely épületét.
A képen látható gyertyák már a műhelyben készültek.
Szabó István a műhely vezetője, - akinek fia, Gábor Down-szindrómás, és akit szintén foglakoztatnak majd a műhelyben - elmondta: nem volt könnyű eljutni a műhely megnyitójáig, felújítani azt és a megfelelő feltételeket kialakítani, de nagy lelkesedéssel koordinálta és végezte a felújítási munkálatokat családjával együtt. Mint elmondta, a műhely működése elsősorban nem profitorientált lesz. Igyekeznek olyan légkört és körülményeket teremteni, hogy a sérültek jól érezzék magukat, és szívesen dolgozzanak itt segítőikkel. Így a műhely működéséhez további adományokra is szükség lesz.
Örömünk és reménységünk a gyermek. Megszépíti és gazdagítja életünket, övé a jövő. Érte kell élnünk, dolgoznunk, áldozatot hoznunk.
A gyermekek a mi védelmünkre és szeretetünkre szorulnak, mert gyengék és védtelenek.
Nekik nyújtott szeretetünkkel, gyengédségünkkel saját életünket gazdagítjuk, nemeslelkübbé, becsületesebbé válunk. Szívünk és családjaink nyugodtabbá, békésebbé válnak.
Az Úr Jézus így szól hozzánk a Szentírásban:
"Senki két úrnak nem szolgálhat: vagy gyűlöli az egyikei s szereli a másikat, vagy egyikhez ragaszkodik s a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. Azt mondom tehát nektek: Ne aggódjatok megélhetésetek miatt, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, sem testelek miatt, hogy mibe öltözzetek. Nem több-e az élet az eledelnél, s a test nem több-e a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak s csűrökbe nem gyűjtenek: Mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti többet azoknál? Ugyan melyiktek toldhatja meg életkorát csak egy arasznyival. is, ha aggodalmaskodik ?
Es a ruha miatt miért nyugtalankodtok? Nem fáradoznak, s nem fonnak. Mondom nektek: Még Salamon sem volt minden dicsőségében úgy felöltözve, mini egy ezek közül. Ha pedig Isten így öltözteti a mezei virágot, amely ma virít, de holnap kemencébe kerül, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?
Ne nyugtalankodjatok tehát és ne kérdezzétek: Mit együnk? vagy: Mii igyunk? vagy: Mibe öltözzünk? Mindezt a pogányok keresik. Hiszen tudja mennyei Atyátok, hogy minderre szükségtek van. Ti keressétek elsősorban az Isten országát és ezeket is mind megkapjátok. Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnapi nap majd gondoskodik magáról. Elég a mának a maga baja." (Mt.6, 24-34).
A megszületett és a még meg nem született gyermek között csak az a különbség, hogy mindegyik más helyen tartózkodik. Az embert pedig nem a tartózkodási helye teszi emberré, hanem a lelke.
A meg nem született gyermek a legmegfelelőbb helyen van: az édesanyja szíve alatt. Kevés táplálékra van szüksége, azt pedig az édesanyja véréből kapja. Sajnos az "édesanya" sokszor úgy érzi, hogy nincs a szívében hely és szeretet születendő gyermeke számára, nem kívánja világrajöttét. A szeretetet azonban fel lehet éleszteni, csak akarat kell hozzá. Azért tekintet nélkül arra, hogyan történt a fogamzás, milyen körülmények között élsz és, hogy kívánod-e a gyermeket vagy nem, egészséges-e az vagy nem: fogadd szeretettel és hagyd élni!
Hasznos tanácsok
- Forduljunk Istenhez azzal a fohásszal, mutassa meg, mit kellene tennünk a veszélyben forgó még meg nem született gyermekek életének védelmében.
- Beszéljünk le mindenkit a magzatelhajtásról és a fogamzásgátló szerek alkalmazásáról.
- Imádkozzunk a bűnösök megtéréséért és a megszületett, vagy meg sem született emberek ellen folytatott háború megszűnéséért
- Forduljunk mindig szeretettel úgy a saját, mint mások gyermekei felé.
- Gondoskodjunk gyermekeink helyes neveléséről.
- Szívünkben mindig legyen hely minden újszülött gyermek számára.
- Az ember nemiségének csak az isten által megáldott házasság keretein belül szabad érvényesülnie
- Ne használjunk mesterséges fogamzásgátló szereket és módszereket. A hónap legnagyobb részében a nő terméketlen. A termékeny és a terméketlen napokat ma már egyszerű és biztonságos módon meg lehet állapítani a Billings-féle, vagy a szimpto-termális módszer segítségével még rendszertelen menstruáció esetén is. A természetes módszerek nem kerülnek semmibe, nem ártanak az egészségnek és biztonságossabbak a különböző művi szereknél. Ne lepődjön meg, ha olyan egészségügyi dolgozóval találkozik, aki nem ismeri ezeket a módszereket. A legtöbb országban az egészségügyben dolgozóknak nem volt alkalmuk megismerni ezeket a módszereket tanulmányaik során.
- A méhspirál nagyon ártalmas a nő egészségére. Magzatelhajtó hatása van. Használata ellenére többször létrejön a fogamzás, de a spirál megakadályozza a magzat beágyazódását a méhbe és az már az első napokban meghal.
Ha azonban a havivérzés kimarad, az azt jelenti, hogy a gyermek élve maradt, beágyazódott és épségben meg fog születni. Amerikában a nők már nem használják a méhspirált.
- Japánban betiltották a fogamzásgátló tablettákat, mert különböző betegségeket okoznak. Sokan nem tudják, hogy a tabletta ellenére megtörténhet a peteérés és a fogamzás, de a kisded éhenhal, mert a tabletta megakadályozza a glykogén felszívódását a méh nyálkahártyájából és a magzat nem jut élelemhez. Ha pedig a havi vérzés kimarad a tabletta beszedése ellenére, az újra csak azt jelenti, hogy a magzat életben maradt. Magzatelhajtáshoz ekkor sem szabad folyamodni.
- A fogamzásgátlás, a sterilizáció a mesterséges megtermékenyítés, amelynek során a fogamzás a sajátos házastársi viszony nélkül jön létre, mind bűnös módszerek.
- Ne engedjék meg azt a születés előtti diagnosztikát, amelyet azzal a céllal végez valaki, hogy a beteg magzatot kiszűrje és megölje.
Milyen a magzat a megszületése előtt?
Az emberi élet a megtermékenyítés pillanatában jön létre, amikor az élő férfi és a női sejtek egyesülnek. A megtermékenyítés után a magzat már él. Ez megállapítható a sejtek növekedéséből, fejlődéséből, szaporodásából, változásából...
Már az első sejtben, a "zigótában", meg van határozva, hogy a magzat fiú-e vagy leány, milyen színű lesz a szeme és a haja, hogyan fognak működni a szervei, milyen lesz a természete.
A megfogamzott magzat a világmindenség legértékesebb teremtményét képezi az anyag legkisebb mennyiségében. A gyermek megfogamzása mintegy két héttel az anya havivérzésének kimaradása előtt következik be, legtöbbször a petevezetékben. A magzat innen jut el a méhbe és ott - ha minden rendben folyik le - hét-tíz nap alatt beágyazódik. Néha megtörténik, hogy a magzat az anyaméhen kívül ágyazódik be.
18 nappal a fogamzás után, tehát kevesebb, mint egy héttel a havivérzés kimaradása után a szív már dobogni kezd, a fogamzás utáni 21. napon pedig már megindul a vérkeringés.
Három hét után megjelenik az agykéreg. A gyermek mozdulatai jelen vannak már az első sejtben, amelyben lüktet az élet. Öt hét után pedig már mozgatja a fejét, a hatodik hét után már az egész testét akár egy megszületett kisded. Az anya azonban ezeket a mozdulatokat csak később fogja észlelni - úgy 16-21 hét múlva.
Amikor egy finom műszerrel megérintették egy hat hetes magzat száját és orrát, látható volt, hogy elmozdította a fejét.
A hatodik héten a magzat már érzékeny az ingerekre, EEG-mérést lehet rajta végezni. 45 nap múlva már EKG-t végeztek a magzaton, ámbár a szíve már jóval előbb kezdett el dobogni.
A nyolc hetes magzat ökölbe szorítja a kezét, csuklik, alszik és ébred. Mikor a nyolc hetes magzat tenyerét érintették, ujjait ökölbe szorította. A tíz hetes magzatnak már olyan ujjlenyomata van, amely egész életén át megmaradnak neki.
A tizenegyedik hetében a magzat már akkora, mint a hüvelykujjunk, éppen úgy néz ki, mint mi. Olyan életrevaló, hogy hüvelykujját a szájába veszi és szopja. A hangokra is érzékeny. A külső zaj már felébreszti álmából.
Dr. Liley filmre vette, mikor az ilyen korban levő magzatot tűvel érintették, az fájdalmában megvonaglott. Sőt, amikor a tűvel való érintés előtt hangjeleket adtak, észlelni lehetett, hogy a magzat megjegyezte, hogy a hang után fájdalom fog következni és már a hangjelre vonaglani kezdett.
Milyen következményei vannak a magzatelhajtásnak?
1. A gyermek elvesztése
A világ minden kincsénél nagyobb értéket képvisel a gyermek.
2. Az anya egészségére ható következmények
- Sérülések a méhnyakon, a méh átfúródása, vérzés, a magzatburok részeinek bennmaradása,',, bél-és gyomorsérülések, gyulladások a méhben és a petevezetékben, sepsis (vérmérgezés), tromboembolia (vérrögök képződése, melyek elakadnak az erekben), a petevezeték elzáródása, meddőség kialakulása, rendszertelen vérzés a méhből, endometriozis, a méhenkívüli terhesség gyakoribb előfordulása, gyakoribb spontán vetélés a későbbi terhességeknél, koraszülésre való hajlamosság kialakulása, placenta praevia, a méh atoniája, a halvaszületések gyakoribb előfordulása...
3. Lélektani következmények
- Depresszió, bűntudat, álmatlanság és nyugtalan álmok, dühkitörések, önbizalom és önbecsülés elvesztése, érzelmi ridegség kialakulása a házastárs és a meglévő gyermekek iránt, kínozhatja az abortuszt elkövető anyát. Néha súlyos pszichikai zavarok lépnek fel úgy, mint hisztériás lelkiállapot, az emlékezőtehetség elvesztése, nehézségek a koncentrálásban, közömbösség, érdektelenség az emberek és az addigi aktivitások iránt. Drámaian megváltozhat az egész személyiség, fokozódik a szenvedélybetegségek kialakulásának a veszélye. Ha az apa is részt vett ill. beleegyezését adta a magzat elpusztításához a fenti tünetek nála is jelentkezhetnek.
4. A családra ható következmények
Hagyd élni a gyermeket !
- Érthető, hogy a felsorolt testi és lelki utóhatások miatt megromlik a családtagok közötti viszony is. Az élő gyermekek is szenvednek az érzelmileg, idegileg labilissá, neurotikussá vált anya, vagy mindkét szülő miatt.
5. A munkahelyi következmények
- A fent említett károsodások az egészségi állapot fokozott romlásához vezetnek és ez a szülők többszöri betegállományba való vonulását okozza. Ez és a munkakedv csökkenése a munkahelyi légkör fokozott romlásához vezet.
6. Következmények a társadalomra
- Az egyén minden testi vagy lelki betegsége kihatással van az egész társadalom állapotára. Sokkal boldogabb közösségekben élhetnénk, ha azoknak annyi tagja nem szenvedett volna el abortusz-okozta testi-lelki sérülést. Ezen kívül a magzatok erőszakos elpusztítása rendkívül alacsony születési arányt okoz. Észrevették-e már, hogy az utcák, az iskolák elnéptelednek; a gyermekeknek nincs kivel játszani, mert a szülők kortársaikat eltették láb alól még a születésük előtt?
Milyen jövőt várhatnak azok, akik lemondanak a gyermekről?
Jusson eszünkbe Tóth Tihamér intő szava: " Tudod mi az anya? Az élet szövője!
Tudod mi a gyermek? Az élet jövője! És kié a jövő? Akik harcot nyernek! Tudod-e kik azok? Az anya és a gyermek."
7. Következmények azokon, akik részt vettek a meg
nem született gyermekek életének kioltásában
Azoknál a személyeknél is akik részesek voltak ezekben a dolgokban (orvosok, ápolók, gyógyszerészek) szintén
jelentkezhetnek hasonló lelki zavarok. Bevallásuk szerint ez hátrányos hatással volt családtagjaik számára is.
8. A meg nem született gyermekek életének kioltása ellenkezik az erkölcsi előírásokkal.
Lelkiismeretünk azt sugallja: ne ölj! Minden orvos mielőtt kézhez kapta volna diplomáját, ünnepélyes ígéretet tett. Kijelentette, be fogja tartani Hipokrates esküjét genfi változatában:
"...feltétlenül, tiszteletben tartom az emberéletet a fogamzástól kezdve... erre önként és tudatosan adom becsületszavamat!"
Több száz védett állatot tartanak nyilván hazánkban. Ezeknek, vagy akár tojásaiknak az elpusztításáért kártérítést és súlyos bírságot kell fizetni. Csak a magzati életeket nem kéri számon senki?
Hagyd élni a gyermeket !
Szerző: Dr. med. Antun Lisec Sponsor: Humán Life International Kiadó: Obitelj. centar, Kumiciceva 16 35000 Slav. Brod, Horvátország
PAS (Post Abortusz Szindroma)
Természetes születésszabályozás
HALLOTTA MÁR?
A méhspirál nem megoldás
A spirál magzatelhajtó hatású, ugyanis, a korai terhesség megállapítására szolgáló beta HCG tesztvizsgálatok szerint a spirál mellett is, átlagosan évente többször is, előfordulhat a megtermékenyülés. Azonban a spirál megakadályozza a magzat méhbeágyazódását, így a magzat egy-két hetes korában elhal.
Tekintettel arra, hogy a magzat megfogamzása még két héttel az anya menstruációjának kihagyása előtt következhet be, a spirál leggyakrabban pedig épp ebben a periódusban veszi el a magzat életét, az anyának mégis megjön a vérzése, így azt gondolja, hogy nem is volt terhes, pedig terhes volt. Az pedig teljesen mindegy, hogy kisebb vagy nagyobb gyermeknek vették-e el az életét.
Olykor előfordul, hogy a fennmaradásért vívott harcban a magzat mégis beágyazódik a méhbe (implantálódik), s az anyának elmarad a menstruációja. A spirál megpróbálja kivetni a gyermeket az anyaméhből még azután is, hogy az oda beágyazódott. Hangsúlyozni kell, hogy akkor sem végezhető terhesség megszakítás! Azt is tudni kell, hogy a spirál nem idézheti elő, hogy abnormális gyermek szülessen. A méhspirál idegen test, amely reakciót vált ki a szervezetben. Az anyaméhben a spirál gyulladást és fertőzést okozhat, amely sokszor a petevezetékekre és a hashártyára is kiterjedhet.
A petevezetéken kinövések jelentkezhetnek, amelyek sokszor terméketlenséget illetve méhen kívüli terhességet idézhetnek elő.
A hashártyára kiterjedő gyulladás gennyes peritonitist válthat ki, mely esetben könnyen előfordulhat vérmérgezés (szepszis), ami következtében súlyos kínok között meghalhat az asszony.
A gennyes anyaméhet sok esetben el kellett távolítani, így sok fiatal nő vált nyomorékká. A méhspirál fájdalmakat, erős vérzést, vérszegénységet okozhat.
Vérszegénység következtében a nők sápadtak, ingerlékenyekké válnak, képtelenek koncentrálni, könnyen elfáradnak, elsötétül szemük előtt a világ, sőt eszméletüket is veszthetik.
A spirál átlyukaszthatja (perforálhatja) az anyaméhet.
A spirál definíciója a következő: a spirál egy olyan kígyó, amelyet a felelőtlen asszonyok szívük alatt hordoznak, s ez a kígyó csecsemőkkel táplálkozik, s az egészséges asszonyt beteggé teszi! Amerikában a gyárak többsége, amely spirált gyártott, tönkrement a kártérítések miatt, amiket a spirál okozta káros következmények miatt az asszonyoknak kellett kifizetniük. Ennek ellenére is maradt még néhány, s azok a fejletlen országokba exportálják a spirálokat.
A tabletta nem megoldás
A fogamzásgátló tabletta mesterséges hormont tartalmaz, ami az egészséges nőt beteggé teszi. A tabletták miatt az asszonyok hajlamosabbak a bőrrákra, a mell- és a méhrákra, sűrűbben éri őket agyvérzés és szívroham. Könnyebben reagálnak a fertőzésekre, még az AIDS vírusára is, mert a tablettában levő hormonok hasonlítanak az úgynevezett kortikoszteroidokhoz. Az ilyen nők sűrűn kapnak érgyulladást, s a vénából a véráram segítségével keringő vérrög tüdő-, agy- stb. embóliát okozhat.
A fogamzásgátló tablettának négy hatásmechanizmusa van:
- Akadályozza a peteérést és a pete leválását, bár olykor, néha gyakran, mégis bekövetkezik az ovuláció bármelyik fajta tabletta esetében. Az első tablettáknál, amelyeket a hatvanas évek végén gyártottak 2-10%-ban következett be az ovuláció, tehát 100 eladott doboz esetén két-tíz doboz bevétele ellenére is a petesejt megérett és levált. A ma gyártott tabletták sokkal kevesebb hormont tartalmaznak a korábbiaknál, így még sűrűbben bekövetkezik a tüszőrepedés.
- A tabletta károsítja a méhnyak nyálkahártyáját, s ennek következtében az nehezebben engedi át a spermát. Megállapították, hogy ennek ellenére sikerül a spermának átjutni a petevezetékig a sérült nyálkahártyán is, tehát bármely típusú tablettát szedi is a nő, ha szexuális életet él, olykor mégis, van, hogy gyakran bekövetkezik a tüszőrepedés és a magzat megfogamzik. Ekkor jut kifejezésre a tabletta alábbi kétféle gyilkos hatása:
- a tabletták károsítják a méh nyálkahártyáját (endometria) így a nyálkahártya elvékonyodik, nincs megfelelő mennyiségű mirigy és táplálék (glykogen) a magzatnak, tehát éhenhal a gyermek;
úgynevezett "tubáris faktor": a tabletták megzavarják a petevezeték mozgékonyságát, így a petevezetékben megfogant fiúcska vagy kislány sokszor nem képes eljutni a méhbe azon időn belül, ami számára a legoptimálisabb az anyaméhbe való beágyazódáshoz, így ezért elpusztulnak. Tekintettel arra, hogy a gyermek megfogamzása mintegy két héttel az anya menstruációja kihagyása előtt következik be, s a tabletta épp ebben a két hétben öli meg a gyermeket, az asszony vérezni fog, s észre sem veszi, hogy terhes volt. Különben teljesen mindegy, hogy milyen korban vesszük el a gyermek életét, a megfogamzástól kezdve vagy később, mert az ugyanazt jelenti. A fogamzásgátló tabletta ugyanúgy mint a többi magzatelhajtó és termékenyülést gátló szer a hitellenes, életellenes, egészségei lenes és népellenes tevékenység fegyverévé vált, amin ugyanúgy, mint az összes hasonló szereken a vegy- és a gyógyszeripar hatalmas összegeket tesz zsebre. Hangsúlyozni kell, hogy a tabletta még a rendszertelen havi ciklusú nőknek sem megoldás. A ciklus rendszertelensége leggyakrabban nem jelent betegséget. A menstruáció késhet azért, mert abban a hónapban nagy fizikai vagy. lelki okok miatt késik a tüszőrepedés (ovuláció). A tabletták nem gyógyítják a rendszertelen ciklust, nem javítanak a helyzeten, s a tabletta szedésének abbahagyása után jelentkező vérzés nem valódi menstruáció. A helyzet a tabletták után ugyanolyan volna, mint azok szedése előtt, csak a tabletták számtalan már említett és még nem említett káros következményt idézhetnek elő. Amint a fentiekből látható, léteznek hazugul "fogamzásgátlónak" nevezett szerek, amelyek mellett előfordulhat a megtermékenyülés, s amelyek azután a megfogant magzat életét az első napokban kioltják. Ezek a szerek körülbelül ugyanannyi megfogant, de még meg nem született gyermek életét oltják ki, mint a "művi" beavatkozás, a terhesség megszakítás. Nemrégiben még azt is megállapították, hogy a "nonoxynol 9"-et tartalmazó spermaölő szerek (s többségük ezt a hatóanyagot tartalmazza) is halálosan hathatnak a gyermekre, amennyiben megtermékenyülés történik.
A megtermékenyülés és az automatikus magzatelhajtás bekövetkezik a késleltetett hatású Depo-Provera, beültetések, egyes közösülési utáni szerek stb. alkalmazásakor is. A fogamzásgátlókkal való csalás, úgy tűnik, nem ismer határokat.
Mi a megoldás?
A megoldás, hogy szeretni kell a gyermekeket, nagylelkűeknek kell lenni irányukban, s nem kell tőlük félni. A gyermekekért érdemes áldozatot hozni. Házasság előtt érintetlenül, a házasságban pedig hűségben kell élni, s el kell fogadni a tényt, hogy nem szabad szexuális életet élni azon a házasságon kívül, mint amit a jó Isten megáldott. Az ilyen házasság felbonthatatlan, s a katolikus templomban kimondott esküvel kezdődik. Könnyen megtanulhatók korszerű, még a rendszertelen ciklusok esetén is megbízható, természetes családtervezési módszereket (Billings-módszer, hőmérsékletmérés), amelyek nem károsak az életre, az egészségre, nem terheli azokat etikai probléma, mint a mesterséges módszereket, s a családtervezés felelőssége egyenlően oszlik meg a férj és a feleség között.
Ne alkalmazzon semmiféle abortáló vagy a megtermékenyülést gátoló szert vagy módszert! Amennyiben a házaspár egyike fogamzásgátló szert vagy magzatelhajtó szert használ, nincs joguk a házastársi kapcsolatra.
Ne vegyen részt a mesterséges megtermékenyítésben sem, mely során a gyermek megfogamzásához az anya és az apa, a férj és a feleség házastársi szerelmének specifikus formája nélkül jutnak!
Ne vegyen részt a születés előtti diagnosztikában sem (a germek megszületése előtti vizsgálatokon), amelyeknek célja a meg nem született beteg gyermek elpusztítása. Tilos a megszületett embert megölni, s ugyanúgy tilos a még meg nem születettet is megölni. A megszületett és a még meg nem született ember között nincs különbség. Különbség csak a tartózkodási helyben van, s az ember aszerint ember, amit magában hordoz, s nem aszerint, hogy hol tartózkodik. Az ember igazi, élő lény, kislány, vagy kisfiú már megfogantatása első pillanatától! Ahogy földgolyónkat tönkretették a terhesség megszakításokkal, fogamzásgátló tablettákkal, sterilizációval és egyéb erkölcstelenségekkel, úgy teszi tönkre egyre jobban a halálos, gyógyíthatatlan betegség is, amelynek neve AIDS! Az AIDS-vírus koncentrációja a fertőzött egyén nyállymphocytáiban sokkal nagyobb, mint a vérlymphocytákban. Az AIDS már nyálon keresztül is ragályos.
Az AIDS betegséget okozó vírus a szervezeten kívül még két hétig aktív! Az AIDS-szel való fertőzés nagy veszélyt jelent a fogorvosokra, sebészekre,
borbélyokra, pedikűrösökre stb. Csak a jó emberek, a jó családok és csak azon népek élik túl, ahol elegendő számú jó ember él majd.
Naponta imádkozzunk a jó Istenhez, hogy mondja meg nekünk, hogy halljuk és meghallgassuk, mit kell még tennünk annak érdekében, hogy megóvjuk az emberéletet és az. erkölcsi értékeket. A meg nem született gyermekek elpusztítása nemcsak azért lehetséges, mert akik a halál mellett vannak, ebben részt vesznek, hanem azért is, mert azok, akik jók, akik az élet mellett vannak, sokszor hallgatnak, és nem munkálkodnak elegei a meg nem született gyermekek veszélyeztetett életének megmentésén.
Ezeket az információkat, amelyeket itt elolvasott adja át másoknak is, míg a kiadó címén térítésmentesen rendelhet nagyobb mennyiségben is ilyen és ehhez hasonló röpiratot.
Irodalom :
1. Espinosa J.C., Birth control-why are they lying to women?, s. 15.-16., Humán Life Int. Washington 1980. Librasry of Congress Catalog Card No. (78-62683
2. Hilgers W.T. , Intrauterine devicexontraceptive or abrúfadent ?, Minnestoa Mediáne, June 1974.493-501
3. Ehman R: Probleme der Geburtenregelung Congress of World Féder, of Doctors who Respect Human Life, Dresden,20.-23.IX 1990.
4. Ehman R., Dokumente Nr. 6, ARGE ART 1, Eichstatt 1989.
5. Lisec A. "Za zivot", U pravi trenutak, Dakovo, Croatia 1994.
Szerző: Dr. Antun Lisec sebész szakorvos
Kiadó: "PRO VITA" Dr. med. Antun Lisec 55335 Vetovo, Pozeska 11, Horvátország
ÖNZÉS ÉS ELMAGÁNYOSODÁS
A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ZSÁKUTCÁI, ANALÓGIÁK A BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ VILÁGÁBÓL
Dr. Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Neurobiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, Bolyai-díjas kutató 2008. dec. 17-én Önzés és elmagányosodás címmel előadást tartott a Győri Hittudományi Főiskolán a Hallgatói Önkormányzat meghívására. Olyan biológiai evolúcióból vett példákat kötött csokorba, melyek érdekes analógiákat mutatnak bizonyos társadalmi fejlődési tendenciákkal. Vele készítettük a következő interjút.
- Önzés és elmagányosodás hogyan kapcsolódnak egymáshoz?
Mindkettő napjaink fejlődésében megmutatkozó zsákutca, egyfajta aberráció, aminek valószínűleg közös gyökerei vannak. A közös gyökér az információrobbanás és a globalizáció, amit agyunk jelentős környezetváltozásként érzékel, ez adaptációs nyomásként jelenik meg, lerontva így a kulturális hagyományok és örökség átadásának hatékonyságát. Tudvalevő, hogy a rossz hatásfokú információátadás a biológiai rendszerekben milyen torzulásokhoz vezet, s ez megjelenik a társadalmi fejlődésben is generációról generációra. Ezek közé tartozik az önzés és az elmagányosodás. Emellett említhetjük még a vallási szekták megjelenését, valamint a terrorizmust mint az értékválság következményeit. Az önzés és elmagányosodás közös tőről fakad, s látható, hogy különféle gazdasági érdekcsoportok erre hogyan játszanak rá. Példákkal illusztrálható, miért ideális fogyasztó a céljaitól, szociális környezetétől megfosztott, magányosan szorongó ember. A fogyasztói társadalom működéséhez a gazdaságnak állandóan fejlődni, a fogyasztást pedig állandóan fokozni kell. Ám a fogyasztást csak akkor lehet növelni, ha egyre inkább elmagányosodott, ideális fogyasztókká "nevelt" emberekből áll a társadalom. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az ember genetikailag meghatározott módon társas lény, nem tud tartósan a közösségéből kiszakítva élni. Erre újabb stratégiákat találnak ki a különböző gazdasági rendszerek: hogyan lehet mégis életben tartani ezeket az elmagányosított embereket. Jönnek az ötletek, mint a tablettázott való élet, amit valóságshow-k, vetélkedők, bugyuta családsorozatok formájában adagolnak nekik. Ezek valóban életben hagyják őket, de egyben meg is akadályozzák a kitörést ebből a helyzetből. Ezeket az óriási veszélyeket tudatosítani kell. Nem gonosz erőként kell felfogni őket, hiszen mi is élünk ennek a gazdasági rendszernek minden előnyével, de látni kell a hátulütőjét is. A tudatos kontroll megelőzheti ezeket az aberrációkat.
- A biológiai evolúcióban egyértelmű párhuzamok találhatók a társadalmi fejlődésre?
- Analógiák. A biológiai evolúció genetikailag determinált, a társadalmi fejlődés nem. A biológiai evolúcióban genetikailag zárt közösségekre van szükség a genetikai alapú szelekció működéséhez. Az emberi közösségek genetikailag nem zártak, és a kulturális hagyományok, amelyek a társadalom fejlődésének irányát meghatározzák, nem genetikailag adódnak össze. Biológiailag különböző variánsok közül a szelekció az új környezethez legjobban adaptálhatót választja ki. A társadalmi fejlődésnél különböző viselkedésminták, közösséghez való eltérő viszonyulások léteznek. Ezek közül a szelekció hasonló mechanizmus alapján választja ki azt, amelyik viselkedésforma a legjobban megfelel az adott társadalmi környezet számára.
- Mondana egy analógiát?
- A már említett globalizációs tendenciák, párosulva az ideális fogyasztói tömegek kinevelésére történő nemzetközi erőfeszítésekkel, elindítottak egy másik evolúciós folyamatot is, ez az ún. leépítő evolúció, ami az állatvilág számos parazitájánál megfigyelhető. A jelenséget Konrad Lorenz Nobel-díjas biológus sacculinizációnak nevezte, egy Sacculina nevű rákfajról, amely a leépítő evolúció egyik legdrasztikusabb fokát példázza. Ennek a rákfajnak a lárvája kitűnő érzékszervekkel, idegrendszerrel és mozgásképességgel rendelkezik, egészen addig, míg meg nem találja gazdaállatát, egy másik rákfajt. Ennek testén megtapadva abba táplálékszívó tömlőket növeszt, miközben elveszíti mozgásképességét, leépíti érzékszerveit, idegrendszerét, és teste átalakul egyetlen nagy nemi mirigygyé. A leépítő evolúció működése a kulturális fejlődés szintjén is tetten érhető. A társadalom parazita egyedei egyre jobban leépítik idegrendszerüket, kommunikációs képességeiket, és ez szemmel láthatóan nem rontja szexuális képességüket vagy étvágyukat. A valóvilág-showktól, tévésorozatoktól, reklámoktól függővé vált embereket, a plázákban vegetáló, elmagányosodott ideális fogyasztókat durva dolog egy nagy nemi mirigyhez hasonlítani, de mindenesetre iránymutató szerepük a társadalmi fejlődésben megkérdőjelezhető.
Mivé fog degenerálódni az ember, ha majd munkáját, bevásárlásait, minden ügyintézését az otthoni számítógépen keresztül fogja végezni, egy-egy számítógépes játék, valóvilág- show, dél-amerikai sorozat (azaz tablettás kiszerelésű való élet) televíziós közvetítésének élvezete mellett? Ennek következményeként leépíti szociális kapcsolatrendszerét, fizikumát, kreatív gondolkodó képességét, s így ki lesz szolgáltatva az agymosó médiának, a reklámokon csüggve csak a fogyasztásra gondol, mint legfőbb örömszerzési forrásra.
- Ma milyen kórképet rajzolhatunk Magyarországról, ha az önzés és elmagányosodás tekintetében vizsgáljuk az ország lelkiállapotát?
- Kopp Mária kiválóan megfogalmazta, hogy a médiából ömlik ránk az egyén sikerességének mindenekfelettisége, és az önértékelés egyetlen meghatározója a fogyasztás. Mi az, amit az illető megengedhet magának, mi az, amit nem, ez alapján fogja elvégezni az önértékelést. Egyre nagyobb rétegek fognak elszegényedni, ezért egyre nagyobb rétegek válnak teljesen lelki beteggé, és bélyegzik magukat abszolút sikertelennek, sőt, életképtelennek. Ebből fakadnak aztán pszichiátriai, neurológiai betegségek.
- Siker, boldogság, öröm - majdnem minden ember vágya. Van-e a boldogság- vagy örömérzésnek agyi felelőse?
- Van. Az agyban van egy olyan központ, ami tulajdonképpen három agyterületnek az együttműködő hálózata. Ez a kielégültség, az örömérzet és a jutalmazottságérzet központja. Ha ebben a centrumban egy dopamin nevű ingerületátvivő anyag szabadul fel, akkor jutunk örömérzethez. Normális fiziológiai úton is lehet ilyen folyamatokat indukálni, pl. a táplálkozás is örömérzetet kelt, a szexuális örömök is dopamint szabadítanak fel. Ezek a lét- és fajfenntartás szempontjából lényegesek. De az elért cél is, amiért megharcoltunk, megdolgoztunk, örömérzetet okoz. Itt lépnek a képbe a kábítószerek, amelyek szintén dopamint szabadítanak fel kémiai úton ebben a központban. Ennek egyik legsúlyosabb következménye, hogy ha az idegsejtek egyfajta anyaggal túl gyakran vagy túl nagy mennyiségben érintkeznek, akkor ennek az anyagnak az érzékelő fehérjéjét (receptor) eltüntetik a membránjukból. Ez oda vezet, hogy normális körülmények között sokkal nehezebb lesz örömérzethez jutni. Vagyis ha keményen megdolgozok valamiért és sikerem van, felszabadul ugyan a dopamin, de mivel a dopamin receptorából ott már sokkal kevesebb van, ezért sokkal kisebb örömérzetet fog hozni. Ezért válnak a drogosok, már a füvezők (cannabis-fogyasztók) is alulmotiváltakká, mert normális úton nem tudnak kielégültségérzethez jutni.
- Ezek szerint "könnyű drogokról" beszélni félrevezetés?
- Többször elmondtam tévében, rádióban, nincs olyan, hogy könnyű drog. A marihuána még veszélyesebb. Nem közvetlenül gyilkol és teszi tönkre különböző szerveinket, de hosszú távon tönkreteszi a társadalmakat, hiszen alulmotivált emberekből, akik már csak úgy képesek örömszerzésre, hogy elszívnak egy jointot, nem lehet társadalmat építeni. Ezt vették észre a hollandok is, akik rájöttek, hova vezetett a cannabis legalizálása a coffeshopokban. Céltalanul, kiüresedett aggyal kóválygó fiatalok töltik meg Amszterdam utcáit.
- Azt mondják, a sport is egyfajta függőséget okoz.
- A hosszútávfutás, hosszútávúszás igen, de ehhez naponta 10- 20 km-t kell lefutni. Ilyenkor egy endorfin nevezetű anyagot szabadít fel az agy. Ez a szervezet védekező mechanizmusa, mely az evolúció során úgy alakult ki, hogy ha a prédát kergeti a predátor, az antilopot az oroszlán, vagy a nyulat a róka, akkor a nyúlnak akkor is menekülnie kell, ha már szétszakadnak az izmai. Ehhez kell neki egy belső kábítószer, egy belső fájdalomcsillapító. Az agy úgy csökkenti a fájdalomérzetet, hogy felszabadítja az endorfinokat, így a nyúl nem érzi, hogy bármi is fájna, fut, ameddig bír. Ezekhez a belső cannabiodokhoz ugyanúgy hozzá lehet szokni, mint ha kívülről vinném be az ópiumot vagy heroint. Ezek - ha eltörik a lábukat, vagy hónapokig nem tudnak futni - nagyon komoly elvonási tüneteket produkálnak.
- Említette, hogy nyilatkozik tévében, rádióban, ezzel közéleti szerepet vállal. Tagja a Professzorok Batthyány Körének, sőt, részt vesz a polgári körök etikai bizottságában is.
- Teljes mellszélességgel támogatom a kisközösségek megalakulását, mert az önzésből a legmegfelelőbbnek, legreálisabbnak tűnő kiút az, ha kis közösségekből újjáépítjük a társadalmat. Ezek lehetnek egyházi, szakmai, politikai közösségek. A lényeg az, hogy kis közösség legyen, amely közösen megvallott értékekért, eszmékért fogalmazza meg önmagát. A létszám azért legyen kicsi, hogy a közösség tagjai folyamatosan monitorizni, figyelni tudják, hogy ki hogyan viszonyul a közösen megvallott értékekhez. Így válik lehetővé, hogy aki nem együttműködő, kiszelektálódjon. Csak így biztosítható, hogy igazi közösségi emberekké váljunk és fejlődjünk. Az ilyen kis közösségekből lehet felépíteni a nemzetet, lélekben nemesedett emberekből.
Kaposi Gábor
A teljes írás a Hitvallás c. újság 2009. évi (X. évfolyam) 2. számában jelent meg.
Az ember gondoskodó uralma a természet fölött
Felelősség a teremtett világért és a Felső-Tisza-vidék állandó fejlődéséért
Nemzetközi tudományos-gyakorlati szeminárium (Ungvár, 2008. május 16.)
Nyitóbeszéd
Tisztelt Vendégeink!
Szeretettel köszöntök mindenkit, aki jelenlétével megtiszteli konferenciánkat, melyet a Felső-Tisza-vidék ökológiai helyzetének elemzésére és a megoldások keresésére szerveztünk. Ez a harmadik konferencia, melyet az ökológia témájában szervez Kárpátalján a katolikus egyház. Köszöntöm ideérkezett vendégeinket! Remélem, gyümölcsöző lesz együtt-gondolkodásunk, és megoldás születik azokra az égető problémákra, melyek az itteni környezetet és a helyi lakosságot is sújtják.
Meg kell említenem, hogy igen közel áll szívemhez Kárpátalja e területe: 1989-1996 között öt helység ferences lelkipásztoraként jártam nap mint nap a Felső-Tisza-vidék útjait; lelkipásztori útjaimon és kirándulás közben is sokszor gyönyörködtem a csodálatos tájakban, a hegyekben, és sok hittanosommal szerettettem meg az itteni természeti szépségeket. Kirándulás közben észrevétlenül lehetett nevelni a fiatalokat a teremtett világ tiszteletére is. Már akkor is szomorúan tapasztaltam, hogy ezt a gyönyörű környezetet mennyi szennyeződés, szemét teszi tönkre - most, hogy az ukrajnai püspökkar ökológiai felelőse vagyok, lehetőséget kaptam, hogy tegyek valamit Kárpátaljáért, köztük ezért a tájegységért, amit annak idején annyira megszerettem.
Az elmúlt évtizedekben sokszor esett szó arról, mi a szerepe az egyházaknak a környezet védelmében, mik a kötelességeik, jogaik és feladataik ezen a téren. Mivel valljuk, hogy Teremtőnk a világ kezdetekor az emberiségre bízta a világot, feladatunknak tekintjük, hogy ébren tartsuk embertársaink figyelmét és lelkiismeretét, arra figyelmeztetve őket: a világ fölött a Teremtő parancsa szerint uralkodnunk kell, nem pedig kizsákmányolnunk és visszaélnünk vele.
Milyen a jó uralkodó? A történelem tanúsága szerint a jó uralkodók népük felemelkedését tartották szem előtt, s rendelkezéseikkel elérték, hogy béke, biztonság és jólét valósult meg országukban az emberek javára. Ám ha egy zsarnok került a trónra, aki csak saját rövid távú érdekeit nézte, s kihasználta népét, az ország elszegényedett, lakói pedig nyomorba jutottak.
Nincs ez másképp a természettel való kapcsolatunkban sem. "Hajtsátok uralmatok alá a földet" - mondta Isten a teremtés hajnalán az embernek. Az uralkodás azonban elsősorban felelősséget és szolgálatot jelent. Az a héber szó is, amely ebben a bibliai részben szerepel, nem erővel, kényszerrel gyakorolt uralmat jelent (erre a bibliai nyelvnek külön kifejezése létezik), hanem gondoskodó kormányzást. A teremtett világ felé tisztelettel kell közelednünk, csodálnunk kell benne azt a harmóniát és logikát, melyet az Isten belegondolt, s amin keresztül ezért a hívő ember magát az Istent látja meg. Ha alázattal megismerjük a természet törvényeit, és azokat szem előtt tartva alakítjuk a minket körülvevő világot, akkor nem borul fel az ökológiai egyensúly, a természet működni fog, és ahogy mi szolgáljuk őt, ő is szolgálni fog minket. Ha azonban nincs meg bennünk ez a tisztelet és alázat, durván és önzően avatkozunk bele a természet működésébe, akkor annak működése felborul, és visszaüt az emberre. Nem csak esztétikailag csúnya egy szeméttel teledobált erdő vagy folyó, hanem előbb-utóbb megmérgezi ivóvizünket, ételünket, s minket és gyermekeinket súlyos betegségek veszélye fenyeget (pl. daganatok). A súlyos megbetegedések évről évre növekvő száma is nagyrészt a környezet szennyezésének köszönhető. Szennyezik a környezetet az egyes emberek, akár egy-egy eldobott cukorkás zacskóval, szennyezik az üzemek, a gyárak, a nem megfelelően működtetett bányák, stb. Látjuk, a Felső-Tisza-vidéken is mekkora problémát okoz a természettel való visszaélés: szeméttel és veszélyes hulladékkal szennyezettek, erdőink és folyóink; az erdőirtás következtében kevésbé tisztul a levegő és megnövekedett az erózió: eltűnőfélben vannak a termőföldek, földcsuszamlás és árvizek fenyegetik az itt élőket (a legutóbbi árvíz is érzékenyen érintette éppen a Felső-Tisza-vidéket); nincs megoldva a szemét környezetkímélő megsemmisítése és a szennyvíz tisztítása sem. Konkrét példaként Aknaszlatina helyzetét említem meg, ahol a sóbánya nem megfelelő működtetése következtében a tárnák nagy részét víz árasztotta el, környékén több helyen beszakadt a föld, házakat, kerteket nyelve el, s a város nagy részét is beszakadás fenyegeti - csak idő kérdése, mikor következik ez be, mert eddig semmilyen intézkedés nem történt a helyzet orvoslására. Mindezen problémákat tetézi még a Romániából, a verespataki aranybánya működése következtében a Tiszába kerülő cián, melyet a folyó hozzánk is áthoz.
Tisztelt Résztvevők, tisztelt Vendégeink!
Ezeket a problémákat nem hallgathatjuk el, azonban nézzük most azt, mit tehetünk. Tagadhatatlan, hogy az ember rontja el Isten csodálatos és tökéletes művét, és lesznek olyanok, akik továbbra is ezt fogják tenni. De megpróbálhatunk összefogni és tenni azért, hogy minél kevesebb ilyen ember legyen, és minél többen értsék meg, mi az ember hivatásának a lényege a természettel kapcsolatban. Jelen pillanatban azt tehetjük, hogy nem elsődlegesen azt keressük, ki az, akinek az elcsúfított, tönkretett természetet "köszönhetjük", hanem azt, hogy mi itt és most mit tehetünk ennek az állapotnak javításáért. Egyszerűbben szólva: nem az a legfontosabb kérdés, ki rontotta el a helyzetet, hanem hogy mi hogyan javíthatunk rajta.
Az emberiség életében minden téren nagyon fontos az egymással való szolidaritás. A természettel való kapcsolatunkban is ez kell, hogy vezessen minket. Amikor be kell avatkoznunk a természet működésébe, mindig tekintetbe kell vennünk, milyen hatással lesz ez a környezetre, azon keresztül az ott élő emberekre, valamint az ország és az egész világ lakosságára. Tudatában kell lennünk, hogy minden tettünk, ha kis mértékben is, de befolyásolja földünk természeti környezetét, és ezen keresztül minden embertársunk egészségét és életét. A sok kis - helytelen - döntésnek lett a következménye az a környezeti katasztrófa is, mely már egész földünket fenyegeti.
Most tehát fordítsuk figyelmünket szűkebb környezetünkre, a Felső-Tisza-vidék természeti környezetére, és próbáljuk megtalálni az itteni helyzetre azt a megoldást, mely a természet és az itt lakók javát szolgálja. Ha jó szándékkal és nyitottan figyelünk egymás észrevételeire és tapasztalataira, hiszem, hogy eredményes lesz ez az együtt töltött nap. Ehhez kívánom Isten áldását, akinek dicsőségére ezt a konferenciát összehívtuk.
Köszönöm Oleksandr Bokotejnek és segítőinek, hogy megszervezték ezt a szemináriumot. Jó munkát és lelki-szellemi gazdagodást kívánok minden kedves vendégünknek!
Majnek Antal munkácsi római katolikus megyéspüspök
Ökológiai konferencia fiataloknak Munkácson
2009. április 24-én ökológiai konferenciát tartottak fiataloknak
Munkácson az Iskolások Házában (Skoljarik). A konferencián
részt vettek a munkácsi Szent István Líceum diákjai,
magyarországi és erdélyi testvériskolák
képviselői. A résztvevőket Lengyel Zoltán polgármester
nevében Mihail Labosh alpolgármester köszöntötte, a
napot pedig Majnek Antal püspök nyitotta meg. Ezután
Nyíregyházáról érkezett előadóktól hangzottak el előadások,
melyekben a fiatalok információkat kaphattak
földünk ökológiai helyzetéről, kilátásairól, sokszor hallott
ökológiai fogalmakat tisztázhattak. Szó esett szűkebb
életterünk, Kárpátalja ökológiai helyzetéről, a
helyzet megoldási kísérleteiről is.
Az előadóterem melletti előtérben a Szent István
Líceum kiállítását tekinthették meg a résztvevők; gyönyörű
fényképeken mutatták be Kárpátalja csodaszép
tájait, gyurmából elkészítve pedig védett állatait.
Nemzetközi ökológiai konferencia Kárpátalján
2007. június 14-17. között nemzetközi ökológiai konferenciát tartottak Ungváron Majnek Antal püspöknek, az ukrajnai püspökkar ökológiai felelősének kezdeményezésére. A püspök atya az elmúlt években több alkalommal vett részt hasonló rendezvényeken, melyeket a CCEE (Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa) szervezett, s ezek hatására fogalmazódott meg benne a gondolat: elérkezett az ideje, hogy Kárpátalján is megszerezzenek egy olyan konferenciát, melynek keretében megvitatják a helyi problémákat, kicserélik tapasztalataikat a CCEE németországi ökológiai szakembereivel, és együtt keresik a választ arra, mit tehet az egyház az egyre súlyosabb ukrajnai ökológiai helyzet orvoslásáért.
A konferencia az ökumené és a vallásközi párbeszéd szellemében zajlott: eddig talán csak II. János Pál pápa 2001-es látogatásakor jelent meg egy helyen, egy cél érdekében ennyi felekezet és vallás képviselője. Jelen voltak a római és a görög katolikus, a pravoszláv és a református egyházak püspökei, Ivano-Frankivszk főrabbija és Ukrajna főmuftija. Jelen voltak az állam részéről a megye környezetvédeleménfelelős vezetői is, valamint ukrán és német környezetvédelmi szakemberek is. A konferencia kezdetén először Majnek Antal püspök, majd a többi egyházi vezető köszöntötte a résztvevőket. Ezután közösen imádkoztak azért, hogy a konferencia elérje célját. Ugyanezt szolgálták a négy nap előadásai, megbeszélései is.
A konferenciát Oleksandr Bokotej, az ungvári egyetem docense szervezte meg, a helyszín az ungvári görög katolikus szeminárium épülete volt.
Konferenciasorozatunkat Isten szép teremtett világának védelmében indítottuk el. A világot Isten teremtette, és ránk, emberekre bízta. Ezért a társadalomnak, s elsősorban nekünk, hívőknek fel kell ismernünk, hogy felelősséggel tartozunk cselekedeteinkért: hogyan bánunk az anyagi világgal, a környezetünkkel. Minden hívő köteles Isten teremtett világát tisztelni, s megpróbálni helyrehozni az ezen a téren akár mások által elkövetett vétkeket, mulasztásokat.
Csak a bűnbánatra képes, alázatos ember lesz képes arra, hogy a felismert sok ökológiai probléma megoldását keresse, s elkezdje megoldani azokat. Mint II. János Pál pápa mondta: megoldást csak akkor találunk, ha mélységes változás megy végbe szívünkben, amely elvezethet bennünket életformánk, sőt mentalitásunk megváltoztatásához, valamint fogyasztásunk és termelésünk fenntarthatatlan formáinak átalakításához. Ehhez őszinte megtérésre van szükség.
Már 18 éve élek Kárpátalján, de az utóbbi 10 évben különösen is figyelek az ökológiai problémákra. Rémisztően sok a gond. Nemcsak az újságokból - a saját szememmel is látom, hogy lassan betemet minket a sok szemét, hulladék...
Kárpátalja ökológusai már az árvizek előtt, s máig is figyelmeztetnek minket az erdők, s különösen a tűlevelűek fogyásának következményeire! Szerintük még kb. 2 millió új ültetvényt kellene telepíteni, hogy visszaálljon az egyensúly.
Nem az én feladatom azonban, hogy felsoroljam az összes gondot. A konferencia feladata, hogy ezeket szóba hozza, s hogy segítséget nyújtson egy szebb világ építéséhez. Nekünk, egyházi vezetőknek az a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet, mi az egyház és a keresztény hívek kötelessége környezetünk védelmével kapcsolatban, a világban élő hívek feladata azonban, hogy tettekké váltsák azt, ami itt elhangzott. Elengedhetetlen ehhez a hatalmon lévők segítsége is. Valódi ökoszisztéma akkor fog kialakulni országunkban, ha ők is megértik, hogy földünk az Úristené, s általa mindenkié. Nem lehet tehát a kizsákmányolás tárgya! Úgy kell gazdálkodni, hogy az egészség, a harmónia Istennel, felebarátainkkal és környező világunkkal újra helyreálljon.
Konferenciánk ökumenikus szellemiségű, s nagy örömmel tölt el, hogy minden nagyobb vallás vezetője megjelent, jelezve, hogy egyháza számára fontos Isten teremtett világának védelme és tisztelete. Remélem, hogy a kezdeti összefogás ezután is megmarad.
A problémák oka a mi fejünkben megromlott gondolkodásmódunkban! van. Belső-külső megújulásra, a természettel való harmónia magújítására van szükség. Ehhez kérem az Isten segítségét, hisz egyedül Ő képes szívünket az önzésből meggyógyítani, s gondolatainkat, tervezgetéseinket egy jobb világ építésére hangolni.
Majnek Antal megyéspüspök
Keresztény filmek
Nem eladó - Keresztény rövidfilm a gyermekek védelmében
Pillangócirkusz - egy cirkuszban mutogatják a végtagok nélkül született embert, mint egy olyan valakit akit Isten hátat fordítva magára hagyott. De egy találkozás a Pillangó Cirkusz igazgatójával megváltoztatja azt az ördögi helyzetet amely azt sugallja, hogy értéktelen és semmire sem alkalmas. Amikor az ember tudatosan lebontja a korlátokat és hittel edzi akaratát felismeri a sátán hazugságait és legyőzheti azokat.
A film főszereplője Nick Vujici, a végtagok nélküli ember.
Fireproof (Tűzbiztos házasság) - "A film címe nem arra utal, hogy a házasságot soha nem éri tűz, hanem arra, hogy ha jön, ki lehet védeni. Minden házasságot érnek "tüzek", és a védekezéshez a házastársaknak tudniuk kell, hogy a szeretet, az elkötelezettség inkább döntés, mintsem érzelem" - fogalmaz a rendező, Alex Kendrick.
Az utolsó bűnevő - A faluban az a szokás, hogy ha meghal valaki, eljön a bűnevő, egy csuhás ember, aki elviszi a halott lelkét, és magára veszi a bűneit. A kislány, látva ezt, elhatározza, felkeresi ezt a titokzatos embert, hogy vegye el az ő bűnét is. Titkos küldetését nem koronázza siker: elmegy hozzá, a bűnevő megeszi a bűneit, de őt ugyanúgy marja az önvád... nem oldoztatott fel. A folyó melett azonban találkozik egy idegennel. Kiderül, hogy ő egy misszionárius, aki örömmel beszél neki az igazi bűnevőről, Jézus Krisztusról. A kislány elfogadja őt, és felszabadul terheitől, a bűntől, mely nem hagyta élni.
Time Changer (Idő Változtató) - A film bemutatja 1890 Amerikáját, ahol még keresztény erkölcsök uralkodnak. Egy professzor apja egy időgépet szerkesztett és így bepillantást nyerünk a XXI. század Istentől elrugaszkodott társadalmába is. Amin persze mi döbbenünk meg a legjobban.
Csodakrumpli - Délafrikában játszódó, igaz történeten alapuló családi film. A feleség keresztény, a férfi hitetlen. Keményen dogozik, csak magában bízik. Durva erőszakos modorú. Megtérése után az életével, a hihetetlen hitével tériti meg az embereket (fehéreket és feketéket).
A hit hasonló a krumpligumóhoz (vetőburgonya). Elveted, és várod, hogy mi tesz vele Isten, elszárad, vagy hatalmassá növekszik....
A dárda hegye - Az indiánok az ecuádori őserdőkben öt misszionárust legyilkoltak. Feleségeik életük kockáztatása árán is elmennek az indián törzshöz és megismertetik velük a megbocsátást, Isten kegyelmét és szeretetét. A film lenyűgözően mutatja be a természet, az őserdő világát.
A Zarándok Útja - Utazás a menyországba. John Bunyan híres könyve után készült film. Bemutatja a Keresztény nevű férfi viszontagságait az üdvözülés felé.
Teljesen Idegen - Nikki egy ügyvédnő (játszotta Pamela Brumley) kap egy vacsora meghívást. Az estét férje a barátaival szándékozza eltölteni, annak ellenére, hogy ez a nap kiváló lenne egy közös programra. Úgy véli, hogy férje meggondolta magát és ez a meghívás valóban tőle ered, mert úgy érzi, cserben hagyná péntek este. Nikki ebben a tudatban fogadja el a meghívást.. Amikor megérkezik az étteremben azt látja, hogy egy ismeretlen jól öltözött férfi várja, aki azt állítja, hogy ő Jézus Krisztus.
Egy másik teljesen idegen - Kb 10 év múlva a Teljesen Idegen főszereplőjének lázadozó tini lánya találkozik Jézussal egy repülőút alkalmával.
A 2 film választ ad szinte minden kérdésre, ami az embereket foglalkoztatja a kereszténységgel és világvalásokkal kapcsolatban.
Escape from hell (Menekülés a pokolból)- Egy kórházban a halálból visszatért emberek emlékeit, élményeit összegyüjtik, mint halálközeli élményeket. A legtöbb visszatért ember arról számol be, hogy ott akart maradni, nem volt vágya visszatérni. Viszont voltak olyanok is akiknek ez az élmény megrázó volt, mert találkoztak a pokol kénköves lehelletével. Egy orvos a kórházból, aki depresszióval is küzd, elutasítja Istent. Eltervezi, hogy ellátogat ő is a túlvilágba...
Az Időpont - A nő (a főszereplő) egy hetilapnál dolgozik, mint cikkíró/riporter.
Egy angyal megjelenik neki (mint ember) és átadja Jézus üzenetetét:
19-én, 6 óra 5 perckor meghalsz.
RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Chronologia historica
A kezdetektől napjainkig
A Munkácsi Egyházmegye történetéről, életéről, kialakulásáról csak úgy tudunk hitelesen beszélni, ha megemlékezünk alapításának előzményeiről is.
Történelmét négy nagy korszakra lehet felosztani:
1. A Szatmári Püspökség megalakítása előtti idők
2. A Szatmári Püspökség ideje
3. Az I. világháború utáni korszak
4. A Szovjetunió fennállása alatti és megszűnte utáni események napjainkig
*
A Szatmári Püspökség megalakítása előtti idők
Ismereteink szerint a Kárpát-medencébe érkező magyarság (és a hozzá csatlakozó népek) különböző vallásokkal érintkezve is megőrizte türk istenkultuszát, melynek ápolása elsősorban a szakrális fejedelemre, a kendére hárult.
A magyar nagyfejedelmek már a 10. század ötvenes-hatvanas éveiben készen álltak a kereszténység felvételére, de azt, hogy a keleti vagy a nyugati kereszténységhez kapcsolódjanak, végül is a politikai viszonyok alakulása döntötte el.
A magyar egyház tényleges megszervezője Anasztáz-Asztrik, előbb kalocsai, majd esztergomi érsek volt. A pápa és Szent István király megbízása alapján szervezte meg területileg is a magyarországi katolikus egyházat. A megszervezett hét egyházmegye mindegyike óriási területeket ölelt fel, így az 1009-ben felállított erdélyi püspökség is, ahová a XIV. sz. elejéig a kárpátaljai terület tartozott.
A kereszténység XI. századi életéről kevés (írott forrásokkal tanúsított) adatunk van. Tudjuk, hogy a Kárpátalján található román kori templomok közül kiemelkedő jelentőségű a Ungvár-Gerényi rotunda. Ez az egyik legépebb körtemplomunk. Több plébánia is működött, például Tiszabökényben, Beregardón, Beregdédán, Kígyóson, Makkosjánosiban, Nagybégányban, Szürtén, Feketeardón és Nagyszőlősön.
Kárpátalja 1346-tól lett az egri egyházmegye része. Ettől kezdve egyre több helyen épült templom, nemcsak a városokban. A vatikáni levéltárban fennmaradt feljegyzés területünkön 50-nél több templomot sorol fel.
*
Szatmári Püspökség ideje
Az önálló szatmári katolikus püspökséget 1804. március 23-án alapították meg, és VII. Pius pápa ugyanabban az évben augusztus 9-én törvényesítette. Az új püspökség Szatmár megyén kívül magába foglalta Máramaros, Ugocsa és Ung megyét is. Az egyházmegye lelki fejlődését a történelmen kívül meghatározta az is, hogy püspökei mit tartottak fontosnak és a hívek számára boldogítónak. Az egyházmegyét az I. világháború végéig a következő püspökök vezették:
1. Fischer István (1804-1807) az oktatás megszervezését látta fontosnak. Püspöki líceumot, katolikus gimnáziumot és teológusképző főiskolát indított.
2. Klobusiczky Péter (1807--1821) ungi esperes-plébános esperesi kerületekre osztotta az egyházmegyét. Gimnáziumi kollégiumok alapításával ösztönözte a tanulási kedvet vidéken is. Mivel a napóleoni háborúk után nagy éhínség volt ezen a területen, első dolga volt az ún. "szeretetközpontok", karitászok szervezése.
3. Kovács Flóriánt (1821-1825) beteges természete meggátolta a tevékeny apostoli működésben.
4. Hám János (1827-1857) harminc éven át kormányozta a püspökséget. Méltán mondhatjuk róla, hogy ő formálta meg az arculatát. Apostoli munkája és irányítása az egész terület életében nagyon fontos szerepet játszott.
5. Haas Mihály (1858-1866) idejében jöttek vissza régi rendházaikba a jezsuita szerzetesek. Ő is az oktatásra fektette a hangsúlyt. Újságokat, könyveket adott ki, pedagógiai tanfolyamokat indított. Beteggondozó- és árvaházakat létesített Kárpátalján.
6. Bíró László (1866-1872) Hám János munkatársa volt, ezért érthető, hogy ő is a szegényekre, árvákra, öregekre, valamint a tanuló ifjúságra figyelt.
7. Dr. Schlauch Lőrinc (1873-1877) papi könyvtárakat létesített minden plébánián. Az iskolai tanítást minden kárpátaljai faluba bevezette és ellenőrizte.
8. Meszlényi Gyula (1877-1905) a világi társulások előmozdításán dolgozott. Kulturális tevékenysége is jelentős.
9. Dr. Boromissza Tibor (1906-1928) idején a politikai határok változása nehezítette az egyházmegye kormányzását. Szociális és karitatív tevékenységekben nyújtott maradandót.
*
Az I. világháború utáni korszak
Dr. Boromissza Tibor püspök kormányzása az I. világháborúig új intézmények létesítésében és a hitélet fellendítését célzó intézkedésekben volt gazdag. Erre az időszakra esett a Tanácsköztársaság és az azt követő trianoni békediktátum, vele az egyházmegye feldarabolása. Az új helyzetben a püspök igyekezett rendezni az egyházmegye és a román állam kapcsolatát. Joghatósága kiterjedt a Csehszlovákia területére eső egyházközségekre, így felállította az Ungvári Apostoli Kormányzóságot. Érdekes, hogy az országhatár ellenére szinte zökkenőmentesen irányította a magyarországi és a kárpátaljai területet is. Kormányzása idejére esik az 1917-es Kánonjogi Kódex hatályba lépése. Az egyházmegyei részleges jogalkotást és az új kánonjogi kodifikációt egybevetette, és az új kódex szerint módosította. Ebben a munkájában sokat segített Dr. Scheffler János szentszéki ügyész és egyházjog tanár. Boromissza püspök 1926-ban összeállította a Szatmári Egyházmegye Alapszabályát is. Hosszas szenvedés után 1928. július 9-én hunyt el, és a székeskáptalan Szabó Istvánt választotta káptalani helynöknek.
Közben a Szentszék 1929. július 7-én megkötötte Romániával a konkordátumot, amely az erdélyi magyar katolikus egyházra nézve sok sérelmes részt tartalmazott. E naptól megszűnt a szatmári ordinárius joghatósága az egyházmegye magyarországi része fölött, melyet 1923. október 1-től külhelynök segítségével vezetett. Ugyanettől kezdve szűnt meg fennhatósága a szatmári egyházmegyének Csehszlovákiához tartozó kárpátaljai része fölött is, amelyet 1923. március 8-a óta ugyancsak külhelynök, dr. Tahy Ábris irányított. A határrendezéstől függetlenül az egyház a szatmári joggyakorlatot folytatta tovább. 1930-ban a kárpátaljai részből Ungvár székhellyel apostoli kormányzóság jött létre Szvoboda Ferenc vezetésével.
Az első bécsi döntés (1938. november 2.) értelmében 1938 őszétől gyors ütemben megkezdődött a Magyarországhoz visszatért felvidéki területek egyházkormányzati helyzetének rendezése. Az Apostoli Szentszék egyesítette a szatmári egyházmegyének Kárpátaljáról újra Magyarországra kerülő plébániáit a magyar területen lévő Mérki Apostoli Kormányzósággal, és 1939. július 19-én kiadott bullájával a kassai püspök, Madarász István joghatósága alá rendelte. Még jóformán meg sem száradt a tinta a fenti kormányzati állapotokat rendező dokumentumon, amikor újabb határváltozásokra került sor. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés értelmében a Partium nagy része és Észak-Erdély visszatért az anyaországhoz. 1940. július 23-án (tehát még a második bécsi döntés előtt) a Szentszék szatmár - nagyváradi püspökké nevezte ki P. Napholcz Pál SJ szerzetest. A kinevezett püspök az új helyzetben felajánlotta a Szentszéknek lemondását, amit az el is fogadott, és az egyházmegyék kormányzását Márton Áronra bízta.
Két és fél évig tartó széküresedés után Dr. Scheffler János 1942. május 17-én vette át a Szatmári Egyházmegye vezetését - Kárpátaljával együtt - megyéspüspöki, a Nagyváradi Egyházmegyéét apostoli kormányzói minőségben. A második bécsi döntés folytán a két egyházi terület integrálódott a magyar egyházszervezetbe. Kárpátalja újból a Szatmári Püspökséghez csatlakozott. A püspök fő feladatának tekintette, hogy egyházmegyéje részleges jogalkotását a magyar egyház helyi jogalkotásához igazítsa. Híveinek nem csupán pásztora lett, hanem vigasztalója is. Egyházmegyei látogatásait saját maga hajtotta végre az elcsatolt területeken.
Amikor a háború végigsöpört az egész kormányzóság területén, a főpásztor úgy érezte, hogy személyes jelenlétével is meg kell erősítenie papjait és híveit. Többször is volt Kárpátalján, de a háború befejeződése előtt még utoljára végiglátogatta a fennhatósága alá tartozó területet. Rómából kapott utasítás szerint mindenhol kijelölte a ,,tennivalókat", így Kárpátalján is: meghatározta, hogy ki legyen a következő általános helynök, ha megnehezedik a kapcsolattartás a püspökkel, vagy letartóztatják a vikáriust.
Az 1945 - 56 között elhurcolt papok névsora
Árvay Dezső tiszaújlaki plébános, visszatért Tiszaújlakra, 1967-ben halt meg.
Dr. Bujaló Bernát ungvári főesperes, vikárius. 1956-ban megrokkanva került haza, 1979-ben halt meg Kisráton.
Bakó Zoltán kisszelmenci plébános, rokkantan tért haza, 1959-ben halt meg Munkácson.
Bártfay Kálmán nagyszőlősi főesperes, hazatérve nyugdíjasként élt, 1961-ben halt meg Ungváron.
Csáti József munkácsi segédlelkész. Halálos ítéletét nem hajtották végre. Hazatérése után néhány évig nem mehetett vissza Munkácsra. Később itt plébános, majd 1986-tól vikárius, 1993-ban bekövetkezett haláláig.
Galambos József benei plébános, hazatérése után Huszton plébános, 1985-ben vikáriussá választják, de még abban az évben meghal.
Haklik Sándor kisráti esperes, már félig bénán vitték el, útközben meghalt, ismeretlen helyen nyugszik.
Heveli Antal aknaszlatinai plébános. Hazakerülése után előbb Aknaszlatinán teljesített szolgálatot, majd Szolyván volt plébános 1999-ben bekövetkezett haláláig.
Homolya Péter felsődomonyai plébános, 1981-ben halt meg beregszászi főesperesként.
Horváth Ágoston dolhai plébános. Hazakerülve több helyen szolgált. 1990. decemberében halt meg ungvári plébánosként.
Hudra Lajos beregszászi segédlelkész. Hazatért; plébános volt Huszton, Aknaszlatinán, majd vikáriusként halt meg 1995-ben Munkácson.
Lőrincz István őrdarmai esperest 1945-ben tartóztatták le. Hazatérése után Kincseshomokon halt meg 1979-ben.
Pásztor Ferenc beregszászi főesperes, vikárius valahol Szibériában halt meg.
Plackinger Pál ungvári káplán fogságban volt Szibériában, visszatérése után plébános volt Királymezőn, Técsőn, Visken, majd emigrálni volt kénytelen Németországba. 1995-től a szatmárnémeti papi otthon lakója volt 2002. október 8-án bekövetkezett haláláig.
Sörös János munkácsi esperes, hazakerült, Munkácson halt meg 1958-ban.
Tempfli István nevetlenfalui plébános, hazatérve Rahón lett plébános, itt is halt meg 1988-ban.
Tindira Ernő bárdházi plébánost 1945-ben tartóztatták le Az 1956-os amnesztia után egy időre kitiltották Kárpátaljáról, csak halála előtt jöhetett vissza; 1972-ben halt meg.
Dr. Tóth József szerednyei plébánost 1945-ben fogták el. Szabadulása után évekig ki volt tiltva Kárpátaljáról; 1968-ban halt meg Szerednyén.
Tőkés György huszti esperes, hazatért, Huszton halt meg 1973-ban.
*
A Szovjetunió fennállása alatti és megszűnte utáni események napjainkig
Az 1944-es összeomlás után, mivel Kárpátalja egyházkormányzása a püspöki székhelyről gyakorlatilag lehetetlenné vált, Scheffler püspök Pásztor Ferenc beregszászi főesperest nevezte ki Kárpátalja püspöki helynökévé. Két másik helynököt is megnevezett, akik az esetleges akadályoztatáskor irányították volna az egyháztartományt. Az idősebb lelkipásztoroktól tudjuk, hogy az egyik Dr. Bujaló Bernát, a másik pedig Szegedi Jenő volt. Az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződés értelmében a Szatmári egyházmegyét négy részre darabolták. Csehszlovákiában 13, Magyarországon 27, Kárpátalján 40, Romániában pedig 55 plébánia maradt.
A szovjet terror a kárpátaljai római katolikus egyházat sem kerülte el; általában hazaárulással és izgatás vádjával ítélték el papjait. Ilyen veszélyes helyzetben az egyház kormányzása igen nehéz volt. A hitet és erőt próbáló időkben minden pap Jézus Krisztus tanítása szellemében végezte feladatát, úgy, ahogy tudta. Hivatalosan ugyan megtiltották az anyakönyvek vezetését, de papjaink titokban mégis írták. Egyedül a szentmisét és a temetések végzését engedélyezték, papnövendékeket nem vehettek fel. Erről a nehéz időszakról több könyvet kiadtak Magyarországon és Kárpátalján is.
A terror enyhülésekor, amikor már több pap is hazajött a koncentrációs táborokból, az ÁEH próbálta átvenni az egyház ügyeit. Sikerült megkörnyékezni egy-két papot, akik az állami hatóságok által kapott hatalmuknál fogva próbálták irányítania a kárpátaljai egyházat.
1956-ban az állami szervek önkényesen vikáriusnak nevezték ki Mészáros János, majd dr. Závodnyik Tibor ungvári plébánosokat. 1956-ban hazajöttek a lágerekből az elhurcolt papok. Hazakerült Bujaló Bernát főesperes is, és átvette a kormányzást, de egészségi állapota miatt hamarosan lemondott. A kijelölt utód, Szegedi Jenő várpalánki plébános nem kapott állami jóváhagyást, és nem kormányozhatott, de titokban, 86 éves korában bekövetkezett haláláig a római katolikus egyházban az ő szava volt a döntő.
1985-ben, dr. Závodnyik Tibor halála után Galambos József huszti plébánost választották a papok vikáriusnak, aki még az év decemberében meghalt. Ekkor Csáti József lett Kárpátalja következő vikáriusa. A kommunizmus idején minden egyházi tevékenységet az Állami Egyházügyi Hivatal szabályozott és ellenőrzött. Az állam hozzájárulása nélkül egy papot sem lehetett máshová helyezni. Általános, minden templomra érvényes rendeletet nem tudtak kiadni a vikárius atyák a politikai elnyomás miatt. Legsúlyosabban a gyermekek hitoktatását büntették.
Csáti József vikárius idős kora ellenére próbálta az itt élő papokat összefogni. Minden alkalmat kihasznált a papi összejövetelek szervezésére. Utasításait zömében szóban adta ki; ezekben az imaélet, a hitoktatás és a lelkipásztori munka fontosságáról beszélt.
*
A Kárátaljai Római Katolikus Egyház újjászületése
A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház életében döntő változás pozitív értelemben akkor indult el, amikor Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek 1989 tavaszán Kárpátaljára látogatott. A lelkipásztori látogatás után a Szovjetunió vezetői engedélyezték magyarországi papok lelkipásztori szolgálatát a területen. 1990 november 1-én Csehszlovákiából is érkeztek szerzetesek.
1992. március 28-án a Szentszék Antonio Franco érseket, Ukrajna apostoli nunciusát nevezte ki a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház ordináriusává. Kárpátaljára, Munkácsra ugyanazon év augusztus 13-án érkezett, és megerősítette Csáti atyát általános helynöki hivatalában.
Csáti József halála után, 1993 márciusában Antonio Franco érsek - az itt dolgozó vendég papok véleményét meghallgatva - Hudra Lajos aknaszlatinai plébánost nevezte ki általános helynökévé, majd nyelvterületenként papi tanácsot, illetve helynököket jelölt ki. Nagy öröm volt 1993. június 26-a, amikor Kárpátalján, 46 évi szünet után, ismét hazai papot szenteltek fel, Pap Sándor személyében.
A Szentszék határozata alapján 1993. augusztus 14-én létrejött a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság. Az első apostoli kormányzó Antonio Franco érsek, Ukrajna apostoli nunciusa lett. December 16-án a munkácsi római katolikus templomban kihirdették a pápai bullát a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság megalakulásáról. A távolság miatt a nuncius atyának nehéz volt az újonnan induló egyház irányítása. Az év két nagy ünnepén, karácsonykor és húsvétkor, mindig Kárpátalján találkozott helyi papjaival, egyébként Hudra Lajos általános és püspöki helynök segítségével intézte az egyház ügyeit.
II. János Pál pápa 1995. december 9-én a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság segédpüspökévé nevezte ki Majnek Antalt, a nagyszőlősi ferences misszió vezetőjét. Hudra Lajos atya halála után, 1995. december 17-én ő lett az általános helynök. Az ünnepélyes püspökszentelés Rómában történt 1996. január 6-án, a szertartást II. János Pál pápa végezte. A nuncius szabad kezet adott az új általános helynöknek minden lelkipásztori irányításhoz, a papszentelés és a papi helyezések kivételével. Másfél évre rá, 1997. október 7-én Pápa urunk Majnek Antalt nevezte ki a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság ordináriusává.
Az egyházi élet egyre nagyobb léptekben haladt tovább. 1998 óta folyamatosan minden évben van papszentelés a munkácsi templomban.
A 2000. Nagy Jubileumi évet nagy ünnepségek között ünnepelte meg Kárpátalja egyháza. A főünnepségre Szent Márton püspöknek, az Apostoli Kormányzóság védőszentjének ünnepén került sor. E jeles eseményen jelen volt Nikola Eterović érsek, Ukrajna apostoli nunciusa, Marian Jaworski lembergi metropolita-érsek, Reizer Pál szatmári latin és Szemedi János munkácsi görög szertartású megyéspüspökök. A magyar milleneum központi ünnepségére augusztus 20-án, Szent István király ünnepén került sor Aknaszlatinán, ahol a Főpásztor magyar szentek szobraiból álló szoborcsoportot áldott meg.
Azóta újabb templomokat szentelt fel Majnek Antal püspök atya, többek között Várkulcsán, Nagymuzsalyban, Zábrigyban, Csetfalván, Ungvár-Bozdoson és Ungvár-Radváncon.
Kárpátaljai egyházunk legújabb nagy eseménye 2002. március 27-én, nagyszerdán történt, amikor Szentatyánk, II. János Pál pápa kihirdette a Vatikánban, hogy a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot egyházmegyei rangra emelte. Ezzel megalapította a Munkácsi Egyházmegyét a latin szertartású hívek számára, s első megyéspüspökévé az addigi apostoli kormányzót, Majnek Antal püspököt nevezte ki. 2002. szeptember 27-én került sor a Munkácsi Egyházmegye ünnepélyes kihirdetésére; ugyanezen ünnepség keretében iktatta be hivatalába Majnek Antalt, az új egyházmegye első megyéspüspökét Marian Jaworski lembergi bíboros érsek Nikola Eterović, Ukrajna akkori apostoli nunciusa, az ukrajnai püspöki kar, valamint a Munkácsi Egyházmegye papjai és hívei jelenlétében.
KÁRPÁTALJAI RÓMAI KATOLIKUS PAPOK ÉLETÁLDOZATA
A kísérlet, hogy a kárpátaljai Katolikus Egyházat elszakítsák Rómától, a helyi papság erős ellenállása következtében meghiúsult. Kárpátalja katolikus lelkészei tömegével vállalták inkább a börtönt, a mártírok tengernyi szenvedését, de nem voltak hajlandók arra, hogy az istentelenség fellegvárának számító Moszkvához csatlakozzanak. Ez az áldozatvállalás különösen is megmutatkozott a 19 elítélt római katolikus pap életében.
Bártfay Kálmán Ugocsai fő esperest, Nagyszőlősi plébánost (szül.: Eperjes, 1886. július 15., Ungvár, 1964.) 1949. február 23-án tartóztatják le és a katolikusság megerősítéséért folytatott aktív munkájáért a szovjet Büntetőjogi Törvénykönyv 54.4. és 54.10.§ alapján 25 év javító-munkatáborban eltöltendő szabadságvesztésre ítélik. Az ungvári börtönben eltöltött több hónapos éjszakai kihallgatásról Kálmán atya így számol be egy későbbi levelében:
"A lábam annyira megdagadt, hogy harisnyában jártam a kihallgatásra. Állandóan meghűléssel küszködtem. A rabkoszt annyira megviselte gyomromat, hogy éjjel-nappal hánytam és semmi orvosságban nem részesültem. Megszabadultam volna mindentől, ha elfogadom ... ajánlatát és feladom elveimet. Szabadon bocsátást ígért, ha a helyettesemnél közbenjárok a görög katolikus papok pravoszláviába való áttéréssel kapcsolatos ellenállás megszüntetéséért. Ezt nem vállaltam!"
1949. szeptember elején már a kijevi börtön 33-as cellájának foglya több kárpátaljai lelkésszel. Kálmán atya így emlékszik vissza:
"Négy hétig a kijevi pincebörtönben voltam. Még a rajtam lévő ruhát is ellepte a penész. A vaspriccs véresre törte a vállamat. Lábam oly borzalmasan dagadt meg, hogy már a börtönorvos is a - a német fogolytársaim erélyes fellépésére - 3 órai vízszintes fekvést engedett meg. A halálra ítéltek kamrájában hetedmagammal szorongtam, a rögzített alacsony vaságy alatt a betonon aludtam. ... Októberig visszaküldték minden csomagomat, úgy hogy hozzátartozóim elhalálozásomat feltételezték."
Az egyik görög katolikus rabtárs így emlékszik vissza:
"A fegyelem itt nagy. Ledőlni lehetetlen, ülni is csak úgy lehet, mintha cöveket nyeltél volna, könyökre támasztott fejjel ülni, vagy a falnak nekidőlni tilos. Éjszaka csak hanyatt fekve, félig betakarva, kint levő kezekkel lehet aludni, máskülönben felkeltenek. (...)
Síri csend uralkodik ebben az épületben, nyomasztóan síri csend. Az őrök is csak suttogva beszélnek, szőnyegen járnak, a jeleket halk tapssal és ujj-csattogtatással adják meg egymásnak. Már maga ez a csend is idegőrlő, hát ha még egyszerre belevisítanak ebbe a síri csendbe az artikulálatlan női és férfi hangok vegyesen, mintha nyúznának valakit. Mi folyik ilyenkor, az titok, senki nem tudja. Idegölő játék ez vagy valóság? Örök titok. Színészi módra játsszák-e meg ezeket, vagy valóban nekik tetsző vallomásra kényszerítenek valakit, ki mondja meg?"
Homolya Péter püspöki tanácsost, felsődomonyai plébánost (szül.: Nyarádkelecseny, 1903. december 23., t Beregszász, 1981. november 22.) először 1947. augusztus 21-én, majd 1950. november 28-án tartóztatják le és 1+25 év javító-munkatáborban eltöltendő szabadságvesztésre ítélik. Többek között az volt a "bűne", hogy a templomban prédikált és hitoktatta az iskoláskorú gyermekeket. Fenntartotta a kőrösmezői magyar iskolát és mindenben támogatta a magyarokat.
Vorkután együtt raboskodott Csáti József munkácsi lelkésszel. A lágerben véletlenül szemtanúja annak, amikor egy éjszaka ismeretlen rabtársai kalapáccsal agyonvernek egy besúgót. A nyomozáskor azonban erről hallgatnia kell, ellenkező esetben a következő éjjel őt is megölik.
Szabadulása után Beregszászon működött. 1981. november 20-án kórházba szállították gyomorperforációval. Még két napig élt. Krisztus Király ünnepének estéjén adta vissza lelkét Teremtőjének.
Melega Gabriella Anna OP
Minden népnek annyi és olyan papja van, amennyit és amilyent becsületes egyéni és családi élettel magának szült, nevelt és kiimádkozott. Itt szükséges az Isten és az ember együttműködése.
Munkács városát a Latorca folyó osztja két részre, mely a Munkácsi latin szertartású Egyházmegye székhelye.
A római katolikus templom még a 14. században épült, Szent Márton tiszteletére szentelték. A templom valószínűleg már akkor megvolt, amikor Erzsébet királyné 1376-ban Beregszászon kelt levelében megengedte, hogy Munkács Szent Márton képét vésse a pecsétjére. Erzsébet királyné gyakran imádkozott itt.
A 14. század hetvenes éveiben a templomot átalakították, majd a Hunyadiak korában felújították. A reformáció idején Munkács polgárai közül sokan elfogadták az új hitet és birtokba vették a templomot. Báthory Zsófia 1660-ban visszaadta a katolikusoknak a templomot, a paplakot és az iskolát.
1686-ban, miközben Zrínyi Ilona a várat védte, Caprara, a császári sereg vezére felperzseltette a várost és a templomot. 1725-re a katolikusok nagyjából rendbe hozták a leégett építményt. 1746-ban alapos átalakításokat hajtottak végre rajta. 1800-ban Schönborn Ervin gróf oltárt építtetett a templomnak. A mostani oltárkép elkészülte is neki köszönhető. Ez lóháton ábrázolja Szent Mártont, amint köpenyének felét a koldusnak nyújtja, akiről aztán Márton álmában megtudja, hogy valójában nem koldus volt, hanem maga Krisztus. A képet Bécsben festették.
a kivilágított székesegyház
A 19. század végére a templomhajó olyan állapotba került, hogy le kellett bontani. Csak a szentély maradt meg a régi templomból, melyet kápolnává alakítottak. 1896-ban Schönborn gróf kezdeményezésére határozták el az új templom felépítését. A grófi család jelentős mértékben járult hozzá ennek finanszírozásához, a teljes összeg felét biztosította. Az új templomot Czigler Győző tervei alapján 1905-ben Wagner Márton jászapáti építőmester építette fel, a régitől eltérő tájolással, eklektikus stílusban. Az új templom alapfalait 1904. augusztus 7-én áldották meg, a már felépült templomot pedig 1905. szeptember 24-én szentelték fel nagy ünnepélyességgel.
1945 után a templom felújításra szorult, erre azonban, hosszas huzavona után, csak 1967-ben sikerült engedélyt szerezni. A székesegyház szépítése és részleges felújítása ma is tart. Új kerítés épült a lebontott helyébe, a visszakapott kápolnát helyreállították. Sikeresen restaurálták a főoltár Szent Márton képét is. A templom építésének centenáriumára újabb külső felújítást kezdett az egyházmegye 2004-ben, amely sajnos még nem fejeződött be.
A templom 2002. március 27-én lett az újonnan alapított Munkácsi Egyházmegye székesegyháza.
Orgonáját 1913-ban a budapesti Rieger Testvérek építették.
A bejáratnál található a lerombolt zsófiafalvi templom oltárképe, Madarász Viktor festménye. A képen Szent István király látható, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának, ill. általa a gondviselő Isten kezébe.
Majnek Antal munkácsi megyéspüspök
1951. november 18-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki diplomájának megszerzése után jelentkezett az Assisi Szent Ferenc által alapított Kisebb Testvérek Rendjének Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett magyarországi provinciájába. Teológiai tanulmányait a Ferences Hittudományi Főiskolán végezte Esztergomban és Budapesten. Szerzetesi örökfogadalmát 1981. szeptember 15-én tette le, majd 1982. április 17-én szentelték pappá Budapesten. Ezután a Szentendrei Ferences Gimnázium fizika-technika és hittan szakos tanára volt.
A rendszerváltás után 1989 júliusában 2 rendtársával együtt érkezett Kárpátaljára a magyar hívek szolgálatára. Huszti plébánosként a huszti és a técsői járásban végzett lelkipásztori szolgálatot. Emellett 1993-tól ellátta a kárpátaljai magyar hívek vikáriusi szolgálatát.
II. János Pál pápa 1995. december 9-én febianai címzetes püspökké, a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság segédpüspökévé nevezte ki Majnek Antalt, december 17-tol pedig ő lett az általános helynök. Az ünnepélyes püspökszentelésre Rómában került sor 1996. január 6-án, amelyet II. János Pál pápa végzett. Ettől kezdve Antonio Franco kijevi nuncius kárpátaljai segédpüspökeként végezte feladatait.
1997. október 7-én II. János Pál pápa Majnek Antal püspököt nevezte ki a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság ordináriusává, 2002. március 27-én pedig a Munkácsi Latin szertartású Egyházmegye első megyéspüspökévé. Ünnepi beiktatására 2002. szeptember 27-én került sor a munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyházban. A beiktatás szertartását Marian Jaworski bíboros-érsek és Nicola Eterovic pápai nuncius végezte.
A Főpásztor az Ukrán Római Katolikus Püspöki Konferencia migráció, cigánypasztoráció és ökológia felelőse.
Püspöki jelmondata:
DOMINUS FORTITUDO MEA
Az Úr az én erősségem
MUNKÁCSI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE PÜSPÖKI HIVATALA
89600 Ukrajna, Munkács, Béke u. 15. Pf.: 76.
Tel/fax: (38-031)-31-54670 / 54671
E-mail: mrkp.titkar@gmail.com
Megyéspüspök: S.E.R. MAJNEK Antal
Általános helynök: P. Zharkovski Peter
Püspöki irodaigazgató: P. Pogány István
Püspöki jegyző: P. Molnár János
Vagyonkezelő: P. Zharkovski Peter
Jogtanácsosok: P. Bohán Béla, P. Molnár János
Adminisztrátorok: Megyesi László, Megyesi Katalin, Nobilis Kinga
Könyvelő: Bubrják Mária
EGYHÁZMEGYEI SAJTÓIRODA
89600 Ukrajna, Mukacs, Béke u.5. Pf.: 76.
Tel/fax: (+380-31-31) 5-46-7
e-mail: mrkp.sajto@gmail.com
Irodavezető: Pápai Zsuzsanna
ÚJ HAJTÁS
A MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE MAGYAR NYELVŰ LAPJA
89600 Ukrajna, Mukacs, Béke u.5. Pf.: 76.
Tel/fax: (+380-31) 31-3-19-21
e-mail: mrkp.sajto@gmail.com
Felelős kiadója: S.E.R. Majnek Antal
Főszerkesztő: Pápai Zsuzsanna
Szerkesztők: Popovicsné Palojtay Márta
Bunda Szabolcs
Riskó Marianna
SVITLO
A MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE UKRÁN NYELVŰ LAPJA
89600 Ukrajna, Mukacs, Vatutyina u. 24. Pf.: 189.
Tel/fax: (+380-31) 31-4-12-32
e-mail: tetuana@centrum.sk
Felelős kiadója: Zharkovski Peter OFM
Főszerkesztő: Zharkovski Peter OFM
Szerkesztők: Reshetar Tatjana
Siksaj Maria
Trojanovskij Vikentij
EGYHÁZMEGYEI KATEKETIKAI KÖZPONT
89400 Ukrajna, Ungvár, Volodimirska u. 76.
(Levelezési cím: 89600 Ukrajna, Munkács, Béke u. 15. Pf.: 76.
Tel/fax: (38-031)-31-54670 / 54671
e-mail: mrkp.szervezo@gmail.com
Igazgató: Majnek Antal
A magyar nyelvű tagozat
megbízott vezetője: Molnár János
Tanárok: SER Majnek Antal
dr. Heidelsperger István
Molnár János
Mikulyák László
Pigler Míra OP
Popovicsné Palojtay Márta
Adminisztrátor: Megyesi Katalin
A szláv nyelvű tagozat
megbízott vezetője: Zharkovski Péter OFM
Tanárok: Zharkovski Péter OFM
Levko Ivan
Duda Svorad OP
Molnár János
Scserbán Benedikt OFM
Lidia Timkova OP
Maria Csernicka OP
Ministráns tábor volt Kerekhegyen
Aranymise Rahón
Templombúcsú és aranymise Kőrösmezőn
Lektorok avatása
Papszentelés Munkácson
A benei templom búcsúja
Árvízkárosultak megsegítésére való gyűjtés június 20-án
Megújult a csepei templom
Gyermekek megáldása Szent Antal ünnepén
Úrnapja Zipsereiban
Az élet menete Munkácson - ökumenikus tiltakozás az abortuszok ellen
Lisieux-i Szent Teréz ereklyéi a Munkácsi Egyházmegyében
Ministránsavatás Kőrösmezőn
Gyémántlakodalom Rahón
Konferencia Aknaszlatinán
Búcsú Várkulcsán
Egyházmegyei Hittanverseny - döntő
Plébániai majális Rahón
A "Fény és Öröm" Gyertyaöntő Foglalkoztató Műhely megnyitása Kárpátalján
Öt évvel ezelőtt
A munkácsi székesegyházban szentmisét mutattak be a szombati tragédia áldozataiért és hozzátartozóikért.
Másnap, mivel nagyon jó idő volt kilátásban, egy egész napot szenteltünk arra, hogy átmenjünk a Fekete Vízhez. Reggel, egy bőséges reggeli után elindultunk. Megérkezés után rögtön el is kezdtük a pihenést, úsztunk, fociztunk, tollaslabdáztunk, szórakoztunk. Lehetőség volt arra is, hogy kötetlenebbül tudjunk beszélgetni a vezetőkkel is. Délután 4-re értünk vissza a táborhelyre, ekkorra már várt bennünket a finom, bőséges ebéd. Az ebéd után egy kis szusszanás, majd elkezdődtek az előkészületek a szentmiséhez: olvasás, ministrálás. A szentmisét Ft. Rácz István atya mutatta be, amelyben kiemelte a ministrálás fontosságát. Az esti tábortűznél egy kisebb vizsgát tartottunk az eltelt nap előadásából és szentmiséjéből.
A következő napon már mindenkinek "csomagolós kedve" volt; a takarítás után következett a bográcsleves, fagyi, csoki, dinnye és persze a köszönet a szakács néniknek a finom és ízletes ételekért. Délután 2 órákor pedig hazaindultunk a busszal, mindenki a saját plébániájára.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani segítőtársaimnak, akik szívesen vállalták ezt a nagy felelősséget: Pliszka Andrásnak, Kulcsár Tamásnak és végül, de nem utolsó sorban Hindrjuk Janeknek.
vissza
Egyházmegyénk történetében először Majnek Antal püspök 13 férfit avatott lektorrá Munkácson, a székesegyházban, akik egyházmegyénk különböző pontjairól érkeztek.
A szentmiséken felolvasni megbízatás nélkül is lehet, s azt nők is megtehetik - mondta a püspök atya. Ezzel az ünnepélyes felkéréssel, megbízással elismerését kívánta kifejezni azoknak a férfiaknak, akik a szentmisén szépen, érthetően olvassák fel az Isten igéjét, s biztatni akarja őket, hogy minél többen jelentkezzenek erre a szép feladatra.
A szentmise után már hagyománnyá vált agapén nagy szeretettel fogadtuk az ideutazókat. A szeretetlakoma a plébánia nagytermében folytatódott, ahol az egyházközség vendégül látta, Majnek Antal megyéspüspököt,egyházmegyénk papjait, Scherczer Károlyt a Magyar Köztársaság beregszászi konzulátusának konzulját,feleségét Scherczerné Schőn Magdolna konzuli ügyintézőt,Orbán Sándor református lelkészt, Szuhán András polgármestet és a községi tanács tagjait,falunk előljáróit.
A csepei hívek ezután nagy vendégszeretettel saját készítésű szendviccsel és süteménnyel kínálták a zarndokokat.
Urunk Jézus Krisztus Testének és Vérén ünnepén szerte az Egyházban templomok körül ünnepi körmenettel viszik az Eucharisztiát, jelezve a világ számára Egyetlen Erősségünket, Feltámadt Urunkat!
2009. április 24-én ökológiai konferenciát tartottak fiataloknak
Munkácson az Iskolások Házában (Skoljarik). A konferencián
részt vettek a munkácsi Szent István Líceum diákjai,
magyarországi és erdélyi testvériskolák
képviselői. A résztvevőket Lengyel Zoltán polgármester
nevében Mihail Labosh alpolgármester köszöntötte, a
napot pedig Majnek Antal püspök nyitotta meg. Ezután
Nyíregyházáról érkezett előadóktól hangzottak el előadások,
melyekben a fiatalok információkat kaphattak
földünk ökológiai helyzetéről, kilátásairól, sokszor hallott
ökológiai fogalmakat tisztázhattak. Szó esett szűkebb
életterünk, Kárpátalja ökológiai helyzetéről, a
helyzet megoldási kísérleteiről is.
2007. június 14-17. között nemzetközi ökológiai konferenciát tartottak Ungváron Majnek Antal püspöknek, az ukrajnai püspökkar ökológiai felelősének kezdeményezésére. A püspök atya az elmúlt években több alkalommal vett részt hasonló rendezvényeken, melyeket a CCEE (Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa) szervezett, s ezek hatására fogalmazódott meg benne a gondolat: elérkezett az ideje, hogy Kárpátalján is megszerezzenek egy olyan konferenciát, melynek keretében megvitatják a helyi problémákat, kicserélik tapasztalataikat a CCEE németországi ökológiai szakembereivel, és együtt keresik a választ arra, mit tehet az egyház az egyre súlyosabb ukrajnai ökológiai helyzet orvoslásáért.
1951. november 18-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki diplomájának megszerzése után jelentkezett az Assisi Szent Ferenc által alapított Kisebb Testvérek Rendjének Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett magyarországi provinciájába. Teológiai tanulmányait a Ferences Hittudományi Főiskolán végezte Esztergomban és Budapesten. Szerzetesi örökfogadalmát 1981. szeptember 15-én tette le, majd 1982. április 17-én szentelték pappá Budapesten. Ezután a Szentendrei Ferences Gimnázium fizika-technika és hittan szakos tanára volt. 
1997. október 7-én II. János Pál pápa Majnek Antal püspököt nevezte ki a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság ordináriusává, 2002. március 27-én pedig a Munkácsi Latin szertartású Egyházmegye első megyéspüspökévé. Ünnepi beiktatására 2002. szeptember 27-én került sor a munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyházban. A beiktatás szertartását Marian Jaworski bíboros-érsek és Nicola Eterovic pápai nuncius végezte. 