A település neve először 1281-ben fordul elő az okmányokban, ekkor vásárolta meg a Baksa nemzetség a Rátótiaktól. Temploma a 14. században épült. 1332-ben plébániaként említik. A 15. században a reformátusok kezére került, s csak jóval később, 1718-ban szerezték vissza a katolikusok. 1730-ban új templomot kellett építeni. A templom eredeti, alaprajz szerinti elrendezését megtartották, csupán a nyugati homlokzata elé épült a 19. században egy négyzetes torony. A hajó északi külső falában látható a Szürthey család egyik tagjának figurális sírköve, amely 15. századi relikvia. A karzatfeljárónál a padlósíkban Szürthey Miklósné Máriássy Krisztina 16. századi, vörös márványból készült, címeres sírköve látható. 1945-ben a három harang közül az egyik megsérült egy bombaszilánktól. 2000-ben a tornyot teljesen átalakították, a sérült harangot levették. Ugyanebben az évben a templomot kívül-belül renoválták.
Az orgonát 1920 és 1939 között az eperjesi Julius Guna készítette.
A liturgia nyelve: magyar.