Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Életünk Ura és Társa

Nemrég ünnepeltük Jézus születését és máris itt van előttünk legnagyobb ünnepünk, Jézus megváltói működésének csúcsa: kínszenvedése, halála és dicsőséges föltámadása. Ne feledkezzünk el viszont arról, hogy élete legnagyobb részét Názáretben töltötte, ahol nevelkedett, majd kétkezi munkásként dolgozott. Eközben észrevette, milyen sok körülötte a reménytelenül szenvedő ember: a betegek, a becsapottak, az elnyomottak, a kisemmizettek, az árvák és özvegyek. Látta, hogy a világ urai ugyanakkor önzően csak magukra gondolnak és kegyetlenül elnyomják, kihasználják az embereket. Már ekkor megszületett benne az együttérzés minden szenvedővel s a szent vágy: vigasztalni őket, segíteni mindenkinek. Lassan észrevette azonban, hogy túlságosan sok a feladat, a baj mélyebben van, a bűn halálos mérge mindenkit megfertőzött, nincs igaz ember egy sem Gyökeres megoldásra van szükség: neki egyszer s mindenkorra kell itt és most az Atya tökéletes tervét megvalósítania, a halálba süllyedő világot megmentenie. Az Ő megváltói művének hatálya minden időkre szól: szükséges tehát ma is, nekünk is!

Mai modern világunkban is az állampolgári jogokat csak a gazdagok és hatalmasok élvezik teljes mértékben. Viszont az állampolgári kötelességek a többiekre érvényesülnek igazán - különösen, ha nehéz munkáról vagy a büntetések kiszabásáról van szó. A korrupció vírusa behatolt mindenhová. A legártatlanabb emberpalánták gyilkolásában versenyeznek a hadvezérek, hiszen óriási üzleti hasznuk származik ebből! Vajon mit jelez az a tény, hogy kivándorolt országunk lakosságának 12%-a?! Emellett még legalább ennyi ember kényszerül külföldön dolgozni, távol szeretett családjától, barátaitól. Sajnos jó részük ugyancsak a kint maradás mellett fog dönteni. Gondoljátok, hogy ezt a sok fájdalmat a mi Urunk, Istenünk közömbösen nézi? Azt hiszitek, hogy Ő a mennyei páholyból részvét nélkül figyeli a sok bűn következményét: a betegségeket, tragédiákat, gyűlölködéseket, háborúskodásokat...?!

Teremtő Atyánk azért küldte le Fiát a földre, hogy bemutassa általa, mennyire együtt érez mindenkivel. Megoldást mutat az összes problémára. Nem csak tanítja, de sokkal inkább éli, és így bizonyítja a Gondviselő Atya szeretetét az összes ember felé.

Ő, aki meghalt és feltámadt értünk - mindenkinek felkínálja a szabadulás lehetőségét. Ma is, aki elfogadja Őt Megváltójának, élete Urának, azt Ő tanítani, nevelni kezdi, betegségeiből gyógyítja, sírásában vigasztalja, gyöngeségében bátorítja, erősíti, rabságaiból szabadítja! Addig is, amíg el nem jut a teljes boldogságra, segít hordozni a keresztjét, segít hívő tanítványának az önlegyőzésben. Hiszen a régi bűnös, önző énje csak a magáét követeli, de a Mestertől megtanulja, hogy csak másokat szolgálva, boldogítva találja meg szíve örömét-békéjét, élete értelmét.

Ezekkel a gondolatokkal is kívánok egyházmegyénk minden tagjának kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket, a Megváltóval való személyes találkozást, s hogy mindannyian Vele folytassuk utunkat.

Majnek Antal püspök

Korláthelmeci szabadtéri keresztút

Hetedik alkalommal rendezték meg Korláthelmecen a szabadtéri keresztutat, melyre a virágvasárnapot megelőző szombaton került sor. A borús idő ellenére is kb. ötszázan gyűltek össze, hogy végighaladjanak a falun, fel a dombra, és közben Jézus megváltó kereszthaláláról elmélkedjenek.

A keresztút állomásaihoz kapcsolódó rövid elmélkedések és énekek váltották egymást. Szokott módon a nehéz fakeresztet bárki vihette; sokan vettek részt benne, többen is segítették egymást menet közben. Így egészen közel kerülhettünk Jézus értünk vállalt szenvedéséhez, a megváltás misztériumához.

A keresztút után szentmise következett a temetőkertben, melyet Michels Antal munkács-váraljai plébános és Pohareczky Róbert, a korláthelmeci hívek papja tartott. Közben öten gyóntattak; ilyenkor sokan szokták elvégezni húsvéti gyónásukat. A szentmise alatt heves zápor zúdult a résztvevőkre, akik azonban végig kitartottak. A keresztút, mint minden évben, szép és bensőséges előkészület volt a nagyhéthez.

Az Élet ünnepe Rahón

2010. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, a rahói plébánia alapításnak 200. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Év soron következő ünnepére került sor a Nepomuki Szent János Plébániatemplomban. Az egyházközség meghívására érkezett városunkba Mieczysław Mokrzycki lembergi metropolita-érsek.

A főpásztort a szentmise előtt Jevhenij Versler rahói alpolgármester köszöntötte, kiemelve azt, hogy az érsek látogatása Rahóba, kifejezi azt, hogy az egyház számít a rahói egyházközségre, amely 200 éve töretlenül végzi hivatásbeli feladatát, itt Európa közepén. A főpásztorért végzett imádság után kezdődött az ünnepi szentmise ukrán és magyar nyelven. Mieczysław érsek szentbeszédében kiemelte: Ez a plébániai közösség, amelynek központja az Isten háza, nagyon fontos és nagyon szükséges. Nagyon gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik azt mondják, hogy a templom nem szükséges az Istennel való beszélgetéshez, sőt jobb az Istenhez a természet ölén imádkozni, az erdőben, egy tó mellett. De ti, kedves testvéreim, amikor Istennel akartok találkozni, éppen ide jöttök, a templomotokba. Mert a templomnak különleges szerepe van az ember életében. Ahogy családi otthon nélkül nehéz elképzelni egy igaz, normális, jól nevelt embert, ugyanúgy Isten és egy egyházi közösség nélkül nehéz elképzelni a vallásos nevelést és a hitben való fejlődést Kedveseim, ma meg akarjátok áldani a "Meg nem született gyermek" emlékhelyét. Ez kifejeződése a ti Isten iránti szereteteteknek és hiteteknek. Ebben jut kifejezésre felelősségérzésetek és gondoskodásotok arról, hogy ne öljék meg a védtelen gyermekeket.

A Hitvallás és az egyetemes könyörgések után a hívek körmenetben hozták az oltár elé a szentmiséhez szükséges adományokat. Az áldozási könyörgés után, Mikulyák László plébános arra kérte az érsek atyát, hogy áldja meg az egyházközségeiből ideérkezet közel húsz gyermeket váró édesanyát, akik mint Isten ajándékát akarják fogadni méhük gyümölcsét. Az áldás és a kézrátétel után minden gyermeket váró fiatalasszony egy emléklapot kapott a metropolitától.

A szentmise záróáldása és a pápai himnusz eléneklése után került sor a "Meg nem született gyermek" emlékhely faragott szobrának a megáldására. Sajnos az idei hosszú tél nem tette lehetővé, hogy a szobrot a templom kertjébe tervezett emlékparkban áldják meg, így arra csak majd a park elkészülése után kerül sor. Az abortált gyermekét sirató asszony szobrát a Kultúra Lovagrendje adományozta a rahói egyháznak. Így először Nick Ferenc lovag-elnök szólalt fel, majd pedig a szobor faragója, a Szlovéniában élő Ornik Srecka. A szobor leleplezése után egy imádság következett a meg nem született gyermekekért valamint az abortusz elkövetett asszonyokért, majd a metropolita-érsek megáldott és megszentelte a szobrot.

A szertartás végén az egyházközség vezetői megköszönték a főpásztornak látogatását, köszöntötték közelgő születésnapja alkalmából, valamint emlékül egy a rahói templomot ábrázoló festményt nyújtottak át az apostolutódnak, aki megígérte, hogy imádságaiban hordozza ennek a városnak a híveit és lakóit, a 185 éves templomi közösségnek pedig egy fehér miseruhát ajándékozott.

Rahói egyházközség

Az abortuszra ítélt magzat keresztútja

I. Jézust halálra ítélik
Szüleimet a testiség kötötte össze. Mielőtt megszülettem volna, már halálra ítéltek.
Egyedül Isten szeret engem!

II. Jézus vállára veszi a keresztet
Anyám megkapta az abortuszra való beutalót a kórházba. A meg nem születettnek szégyenbélyegét viselem.
Valaki imádkozik értem egyáltalán?!

III. Jézus először esik el a kereszttel
Az emberek manapság nem ismernek el hozzájuk hasonlónak. Én csak egy nem kívánatos terhességnek vagyok a következménye. Egy baleset, amelyet könnyen ki lehet javítani.
Csak Isten fogad el engem egyedül!

IV. Jézus Édesanyjával találkozik
Nekem nincs anyám, aki megsiratna. Én most egy asszonynak a foglya vagyok, aki meg fog öletni. Anyám talán soha nem ismerte az áldozatos szeretetet. Azért dob el most magától.
Istenem, légy irgalmas édesanyámhoz!

V. Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
Nekem senki nem segít. Még az orvos is anyámnak ad érzéstelenítőt, hogy ne szenvedjen, amikor engem megölnek.
Uram! Már nem élnek segítő Simonok! Rád várok egyedül. Segíts!

VI. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
Senki sem érzi, érti át tragédiámat? Miért olyan egyszerű, érdektelen eset az, hogy engem most megölnek? Imáitok ezt meg tudnák akadályozni!
Kérlek benneteket!

VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel
Apukám kiszámolta, hogy mennyibe kerülnék neki, ha életben maradnék. És mennyi gond... A halálom olcsóbb és kényelmesebb. Ezért meg kell halnom. Talán a szülei tanították meg arra, hogy így mérlegeljen? Így most nem érti, mit is jelent édesapának lenni: Azt, hogy a gyermeket Istentől el kell fogadni, és úgy nevelni, hogy Istenhez majd vissza is térhessen!
Istenem, bocsáss meg neki is!

VIII. Jézus szól a síró asszonyokhoz
Jézus! A Téged sirató asszonyok halálodat nem tudták megakadályozni. Az én halálomat sem akadályozza meg senki és semmi.
Istenem! Most már csak végtelen irgalmasságodra hagyatkozom!

IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
Engem ejtenek. Családtervezés, túlnépesedés, emberi tervezés... - Nincs helyem, nincs kenyerem széles e világon! Meg kell halnom! Istenem! Meddig tart még engem ez a Föld, mely a legkisebbnek sem ad helyet?
Miért akar tőlem megszabadulni? Miért?

X. Jézust megfosztják ruháitól
Jézus! Tőled elveszik ruháidat, nekem nincs is. Csak bőröm van, melyet egy eszköz hamarosan megragad és tép.
Istenem, mennyire reszketek ettől!

XI. Jézust a keresztre szegezik
Uram, Téged keresztre szegeznek. Engem darabokra szabdalnak, s megszámlálják részeimet, hogy fertőzést ne okozzak!
Istenem! Bocsáss meg hóhéraimnak, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!

XII. Jézus meghal a kereszten
Jézusom! Te meghalsz, és én is nem sokára. Te ártatlan vagy. Én is.
Emlékezzél meg rólam az Örök Élet Országában.

XIII. Jézus testét leveszik a keresztről
Jézusom, Te Anyád ölén holtan is megnyugodtál, én csak teher vagyok, aki csak a lelkiismeretet tudom nyugtalanítani. Én anyám ölében ezért nem tudok megnyugodni.
Uram! Számomra valóban nem létezik semmiféle ölelés?

XIV. Jézust a sírba helyezik
Jézusom! Téged a sírba helyeznek, engem hulladékként égetnek el. Én most már csak az utolsó ítéletre várok, és akkor Isten előtt szüleimet kell vádolnom gyilkossággal. Uram! Mégis irgalomért könyörgök, hiszen izzik kis szívemben a Tőled kapott szeretetparázs. Engedd, hogy a Te Édesanyád lángra lobbantsa szüleim szívében a szeretetet, és megismerjenek téged! Add, Uram, hogy átérezzék a szülői szeretet fenségét és az Istennel való teremtő együttműködés benső örömét és felelősségét!
Így majd óvni fogják további magzataikat, s őszinte bűnbánatuk bizonyosan elnyeri irgalmadat! Amen.

A rahói római katolikus egyház farsangi bálja

A rahói római katolikus egyház közössége február 14-én tartotta a farsangi bálját. Az ünnepséget a "Fermata" fuvós zenekar előadása nyitotta meg. Ezután következett a rahói magyar iskolások "Én azt megteszem, Julcsát elveszem" és "Soha sem volt király" című szórakoztató színdarabja és a zipserei gyerekek vicces, mulatságos előadása "Farsangi fánk elkészítése" címmel. A vidám hangulatot és a jó kedvet a szórakoztató vetélkedők hozták meg. Ezek között a székes tánc, múmia készítés...

A bálon a gyerekek bemutatták jelmezűket: volt itt állat (kakas, nyúl,oroszlán, varjú, rózsaszín malackák stb.) és mesefigurák (varázsló, királyfi, angyal, hercegnő, krampusz, stb.). Ezt a bemutatót a zsűri értékelte (Susanna és Lujza nővérek, Hubály Éva és Szalva Erika), de az eredményektől eltekintve mindenki ajándékot kapott, amelyeket a "Hi-hi-hi bohóc" - vagyis László atya - osztogatta.

Ezzel nem ért véget a bál, hanem igazán csak most kezdődött. A társaságot szórakoztatták Juliska és Mariska, Johannka - a farsangi mennyasszony és vőlegénye, és az arab táncosnő. Mindenki hozott magával fánkot, szendvicset, édességet, amellyel egymást kínálták a bálozók.

Nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is örömmel vettek részt különböző vetélkedőkben és játékokban. Legjobban élvezték a "Ramszesz fáraó ébredj fel", lufi borotválás, édesség keresése lisztben, seprűs tánc című vetélkedőket. Mivel a farsang egybeesett a Valentin nappal, ezért a vetélkedők között volt vicces szerelem bevallás a varázslatos Zsófikának. Mindenki örömmel táncolt a magyar és ukrán mulatós nótákra. A mulatozást a tombola és a skót tánc zárta.

Nagy sikerre volt a bálnak, mivel mindenki jól érezte magát, és már mostantól várják a következő farsangot.

Melnicsuk Veronika
Rahói Egyházközség

E szent kenet által...
A betegek szentségének kiszolgáltatása a Tisza forrásvidékén

A lourdesi Szűzanya megjelenésének emléknapján emlékezik meg az Egyház a betegek világnapjáról. Ez alkalommal egyházmegyénk templomaiban az idősek és a betegek számára a papság kiszolgáltatja a betegek kenetét.

Így volt ez a Tisza forrásvidékén is. Mikulyák László atya az ünnepet megelőző napokban és az emléknapon is kiszolgáltatta a szentséget mindazoknak a híveknek, akik ezt kérték vagy akiknek a koruk vagy egészségi állapotuk megkívánja a kenet felvételét.

László atya szentbeszédében emlékeztetett, hogy a szentkenet nem valamiféle talizmán, amellyel fel kell vérteznünk magunkat, hanem egy a Krisztus Urunk által rendelt szentség, amely arra hívatott, hogy a beteg és idős emberek testi, de főleg lelki egészségét és nyugalmát megőrizze, és egyben alkalmassá tegye a szentség felvevőit a betegség és az időskor keresztjeinek és szenvedéseinek vállalására.

A rahói plébániához tartozó öt egyházközségben több mint százan készültek fel és részesültek a betegek kenetében.

Egy idős hívő
Rahói Egyházközség

Püspöki látogatás Vízkeresztkor

Vízkereszt ünnepén egyházmegyénk főpásztora, Majnek Antal megyéspüspök úr meglátogatta egyházközségünket. A megyéspüspök a szentmise elején megszentelte a sót és a vizet, majd a szentmise prédikációjában rámutatott a betlehemi Kisded alázatára és egyszerűségére.

A szentmise végén a püspök úr elmondta milyen fontos az egyház számára, hogy legyenek nagycsaládok, és örömmel mondta, hogy a rahói látogatás előtt egy nagycsalád újszülöttjét keresztelte meg Gyertyánligeten.

A záró áldás előtt Zán Iván kurátor megköszönte a főpásztornak, hogy ellátogatott egyházközségünkben, valamint azt, hogy Mankovics Sándor diakónus féléves diakónusi gyakorlatát egyházközségünkben tölthette.

A szentmise után a zipserei egyházközség betlehemesei kedveskedtek a főpásztornak vízkereszti csillagjárásukkal az utcai betlehem előtt, majd a püspök atya meglátogatta a 2009. novembere óta Rahón működő szatmári irgalmas nővérek rendházát és az itt dolgozó nővéreket.

RRKP

Elsőáldozás Kőrösmezőn

Január 31-en vasárnap, Kőrösmezőn a romai katolikus templomban sor került tíz gyerek elsőáldozására. Nagy esemény ez az életükben, hiszen ekkor vehették magukhoz a gyerekek először Jézus Krisztus Testét és Vérét. Ezt a jeles eseményt 3 éves felkészülés előzte meg, amely Vizauver Magdi néni és Mankovics Sándor diakónus segítségével valósult meg.

A szentmise elején a gyermekek szüleik áldását kérték, majd egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el az oltár előtt. A hitvallás megújítása után ígéretet is tettek, hogy jó keresztények lesznek, rendszeresen járnak templomba és igyekeznek majd jól tanulni az iskolában. A felajánlott adományok előtt saját játékaikat is az oltár elé helyezték, jelezve Jézusnak, hogy mostantól felnőtt keresztények akarnak lenni. Az első szentáldozás nagyon fontos pillanatait a templomban csend kísérte, majd a gyerekek együtt imádkozták a hálaadó imát, hogy elsőáldozók lettek.

Az ünnepségen jelen voltak a gyerekek szülei is, akiket meghatott a fehérbe öltözött csemetéik látványa. A szentmise végen a gyerekek és a szülők köszönetet mondtak László atyának és a hitoktatóknak. A plébános atyától a gyerekek ajándékban részesültek, mindegyikük kapott egy emléklapot és egy imakönyvet.

Milcsevics Mária
hitoktató

A Megszentelt Élet napja a Munkácsi Egyházmegyében

Február 1-jén a Munkács melletti Schönbornban tartották a Munkácsi Egyházmegye papjai és szerzetesei a Megszentelt Élet napját. Majnek Antal püspök meghívására Kocsis Fülöp, a magyarországi görög katolikusok püspöke tartotta a szentmise homíliáját. Mint mondta: az Isten szerelmétől megérintett embernek az jelent pihenést, erőforrást, ha időnként bizalmas közösségben vonul vissza az Istennel, aki sok sürgés-forgása után szeretne egy kicsit vele együtt lenni. "Annyi mindent teszünk, annyi mindenkinek igyekszünk segíteni - mondta - hogy időnként megfeledkezünk erről a meghívásról. Pedig nem lehet különleges alkalom ez a Jézussal való félrevonulás: ez minden napunknak része kell, hogy legyen."

Ezután a két jelenlévő szerzetespüspökkel együtt a jelenlevők megújították szerzetesi fogadalmaikat. A szentmise után Kocsis Fülöp püspök lelkigyakorlatos beszédet tartott az összegyűlt szerzeteseknek. Szent Pál apostol gondolatai alapján - az első korinthusi levélben írottak szerint - a szerzetesi hivatás megőrzéséről elmélkedett. Az Istennek átadott ember őrizze meg szívét tisztaságban az ő Vőlegénye számára a mai világ sokféle kísértésével szemben, ehhez pedig nagyon fontos az alázatosság és az önmegtagadás gyakorlása: "aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék."

Gyűjtés Kárpátalján Haiti megsegítésére

Majnek Antal püspök január 18-án gyűjtést hirdetett a Munkácsi Egyházmegyében a haiti földrengés túlélőinek megsegítésére. Körlevelét január 24-én, vasárnap olvasták fel az egyházmegye templomaiban.

Január 23-án Mieczysław Mokrzycki lembergi érsek körlevélben kérte fel Ukrajna egyházmegyéit arra, hogy rendezzenek gyűjtést a földrengés érintettjeinek támogatására, és az adományokat mielőbb juttassák el a Kijevbe, a központi karitászhoz.

Ministránsavatás Rahó-Zipserei-ban

Bensőséges eseményre került sor a karácsonyi ünnepek előtt Rahón, a zipserei római katolikus kistemplomban. Mikulyák László plébános három fiúgyermeket avatott ministránssá az ünnepi szentmise keretében, akik egy hónappal előtte lettek elsőáldozók. A jelöltek először ígéretet tettek, hogy hűségesen fogják szolgálni az Oltárt, majd pedig az idősebb ministránsok segítettek felölteni a László atya által megáldott ministránsruhát.
Ilyen ünnepélyes esemény első alkalommal történt a városban. A ministránsok nagy örömmel várják a szentmiséket, hogy szolgáljanak az Úr oltára mellett. A hívek, különösen a gyerekek, a szülők és a nagyszülők hálásak László atyának a megható ünnepségért és fáradhatatlan munkájáért.

Nyejzsmák Emma
az egyik nagymama
Rahói Egyházközség

Örvendezzünk, mert...

Megszületett az igazság a szeretetben, kétezer évvel ezelőtt a föld szívében: Betlehemben!

Őrá várt az egész világ, de a próféták ígéretei után különösen a választott nép fiai. A jászoltól a Golgotáig egész életével bemutatta teremtő Atyánk hozzánk lehajló, végtelen szeretetét, és meghirdette az ő szép országának kezdetét, ahol majd igazságosság lesz és béke.

Az ő környezete megtapasztalta, hogy mindazt, amit mondott, azt élte is. Így karácsony titka, az Ige megtestesülése egész életére igaz. Egyrészt megvalósította a próféták jövendöléseit, és őbenne ezek, mint mozaikkockák, élő valósággá álltak össze. Ő és a körülötte lévő kis csapat - az apostolok - oly áthatóan, erősen tudták az emberek elé élni a Szentháromság-Isten közösségi életét, hogy az mindenkit vonzani kezdett, aki egy csöppet is vágyódott az igazság és a tiszta szeretet után. Ő, aki látható emberi testben a Mennyei Atya tökéletes hasonmása lett itt a földön, úgy rendelkezett, hogy tanítványai is hasonlóképpen legyenek szentek, mint a Mennyei Atya.

Ebből és az Eucharisztia titkából sejtjük, mennyire szeretné, ha ő megsokszorozódna ezen a földön. Nem véletlenül köszönnek így ebben az időszakban a keleti egyházban: "Krisztus születik - dicsőítsük őt"! Pontosan azért dicsőítjük az Istent, mert ő minden hűséges, szófogadó tanítványában is megszületik, akik Jézusra figyelnek, Jézust választják királyuknak, s akkor ő elküldi Szentlelkét, az igazság fényét az értelmükbe, hogy megértsék, mi az Isten terve. Elküldi a Szeretet Lelkét, hogy a kölcsönös szeretet által Jézus legyen jelen köztünk is. Így kezd megvalósulni a teremtő Atya terve (Szent Pál próféciája), hogy Jézus lesz minden mindenben: az Úr fölöttünk, a vezető előttünk, társunk az úton, szabadítónk a bajban, jegyesünk a szívünkben.

Beengedjük-e mi is Őt az életünkbe? Nem csak karácsonykor - az egész évben? Hagyjuk-e, hogy odaadja ajándékait, melyeket nekünk hozott? Engedjük-e, hogy társunk legyen egyre nehezedő mindennapjainkban és örömeinkben is, szabadítónk legyen gondjainkban, Urunk legyen, akinek akaratát teljesítjük? Ha ezt tesszük, mi is elkezdjük megvalósítani Isten Országát, amikor ő lesz a minden mindenben - bennünk is. Ő pedig ígérete szerint százszorosan megajándékoz minket már itt a földön is, utána pedig az örök élettel: a vele való örök együttléttel.

Megszületett az igazság a szeretetben, kétezer évvel ezelőtt a föld szívében: Betlehemben! Engedjük neki, hogy bennünk most is megszülethessen! Egyházmegyém minden hívének kegyelemteljes, szép karácsonyt kívánok:

Majnek Antal
megyéspüspök

Az imádságok gyümölcsöt hoztak

Mi történt az elmúlt évben az életvédelem területén?

Először is szeretnénk megköszönni azoknak az idős és beteg testvéreinknek az ima- és áldozatfelajánlásait, akik az Új Hajtás idei 2. számában megjelent felhívásunkra válaszoltak. Az Úr Isten bizonyosan jól fel tudta használni felajánlásaikat - ennek eredményeit, az áldást éreztük a megkezdett életvédő munkán.

Röviden a tevékenységünkről:

Az év talán legszebb és leglelkesítőbb eseménye volt számunkra az abortuszon átesett asszonyok lelkigyakorlata. Olyan kézzelfoghatóan működött a kegyelem, hogy nem győztünk csodálkozni gyógyító erején. (A lelkigyakorlatról részletesebb beszámolót a 11. oldalon olvashatunk.) Ezt követően egy olyan csoportot is indítottunk, ahol a hitüket már régóta gyakorlók bevezethetik a keresztény életbe azokat, akik eddig nem éltek vallásos életet, de a lelkigyakorlat hatására érdeklődni kezdtek - de jöhet bárki, aki meleg légkörű, befogadó közösségre vágyik.

Tartottunk előadásokat is különböző közösségeknek, iskolában, keresztény összejöveteleken stb. Januártól szeretnénk rendszeressé tenni az iskolai előadásokat, mert nagyon fontos, hogy a fiatalok akkor szembesüljenek a témával, amikor még nem késő. Nagy szükség van arra, hogy valaki keresztény szemszögből beszéljen nekik szerelemről, szexualitásról, családtervezésről, abortuszról - hiszen többségük a templomba nem tér be, mástól pedig nem hall ezekről a dolgokról, pedig az egész életét meghatározhatják a döntései, cselekedetei ezen a téren.

Most indul be az a telefonvonalunk, amit klinikákon, kórházakban, más nyilvános helyeken kihelyezett szórólapokon hirdetünk. Ezt a számot azoknak hoztuk létre, akik váratlanul fogantak gyermeket, és az abortuszt fontolgatják. Az ő támogatásukra, informálásukra hoztuk létre a bármikor hívható, ukrán nyelvű konzultációs lehetőséget. Más országok tapasztalatai is mutatják, hogy sokszor csak egy megértő, buzdító hang hiányzik ahhoz, hogy a mások véleménye ellenében a kisbabáját megtartani szándékozó fiatal anya merje az őt ért nyomás ellenére világra hozni a gyermekét. Ezt a számot ugyanakkor azok is hívhatják, akiknek volt már abortuszuk, és nem tudnak szabadulni ennek fájdalmától. Nekik is megpróbálunk segítséget nyújtani, hogy békességet találjanak Istennel, önmagukkal és meg nem született gyermekükkel.

A felsoroltakon kívül sok időt töltünk a tanulással, hogy minél felkészültebbek legyünk a témában. Sok külföldi szakirodalmat, cikket olvasunk, megdöbbentő személyes tanúságtételekkel találkozunk.

Igyekszünk nemcsak tudásban, hanem lélekben is felkészült lenni, ezért hetente közösen imádkozunk azokért az asszonyokért, akikkel foglalkozunk vagy foglalkozni fogunk, valamint azért, hogy a jó Isten képessé, alkalmassá tegyen minket erre a munkára, és áldja meg ezt a tevékenységet.

Ha valaki szeretne csatlakozni ehhez a munkához, és úgy látja, hogy tudna tanácsadóként vagy előadóként segíteni, kérjük, jelentkezzen:

Telefon: 096-7800-826 (Márta, magyarul) vagy 0505344323 (Vira, ukránul)

(Elegendő jelentkező esetén képzést szervezünk.)

Aki pedig imával segíti tevékenységünket, kérjük, tegye továbbra is nagy hittel - ez adja az egész munkánk alapját. Az imaháttér nélkül nem mernénk vállalni, amit csinálunk, hiszen ezt a fajta tevékenységet mindig is nagy erővel támadta a gonosz. Kérjük továbbra is az ima- és áldozatfelajánlásokat - az Úr Isten fizesse meg mindenkinek sokszorosan!

PPM

Ismét közöljük azt a nyomtatványt, amivel visszajelzést kapunk az imádkozókról - azok számára, akik most szeretnének csatlakozni. (Természetesen külön visszajelzés nélkül is lehet imádkozni, de számunkra megerősítést jelent, ha tudunk is róla.)

nyomtatvány letöltése

Család ajándékba

Elkészült a ráti gyermekotthon harmadik lakóháza

2006. november 4-én nyílt meg a ráti Gondviselés Háza Gyermekotthon első háza, 2007. december 15-én pedig a második. A most elkészült harmadik lakóház ünnepélyes átadására december 11-én került sor. 11 órakor kezdődött az ünnepi szentmise a plébániatemplomban, melynek főcelebránsa Majnek Antal püspök volt. A szentmise elején Snep Román ráti plébániai kormányzó köszöntötte a jelenlévőket; a szentmisét a püspök atyával mutatta be Németh Sándor benei plébániai kormányzó is. Jelen voltak a gyermekotthon lakói, a ráti hívek, a falu református egyházközségének lelkésze és gondnoka, a falu polgármestere, a hollandiai és magyarországi barátok és segítők valamint az egyházmegyei karitász képviselői is. A szentmisén Felvidékről érkezett Borbély Katalin, a pozsonyi egyházi konzervatórium diákja látta el a kántori teendőket, szép énekével és orgonajátékával segítetve a liturgiában való elmélyedést.

A szentmise után a jelenlevők átvonultak a templommal szemben található gyermekotthon udvarára. Majnek Antal püspök atya megáldotta az új lakóházat, melybe a következő kedden érkeztek meg a gyerekek. A püspök atya nagy örömét fejezte ki, hogy már a harmadik ház és a harmadik szülőpáros fogadja be az otthontalan gyermekeket. "Ennek, főleg most karácsony előtt, nagy jelentősége van" - hangsúlyozta, - "hiszen Jézus is ezt mondta: 'aki befogad egy gyermeket az én nevemben, engem fogad be'. Őt nem fogadták be Betlehemben - ezért is milyen felemelő látni, hogy Ráton egyre több emberben ébred fel a vágy, a késztetés arra, hogy elhagyott gyermekeknek családot, otthont teremtsenek, szeretetet nyújtsanak".

Az ünnepség a központi ellátóház nagytermében folytatódott. Biró Árpád és felesége, Mária köszöntötték a vendégeket. Mint Biró Mária elmondta: "Aki részt vett a múlt heti adventi lelkigyakorlatunkon, az emlékszik rá, ahogy Seregély érsek atya felhívta a figyelmünket arra, hogy bármit teszünk az életünk folyamán, azt úgy kell tennünk, hogy maga Jézus is szívesen vegye: ha főzünk, neki is jólessen, amit készítettünk; ha írunk, ő is szívesen olvassa az írásunkat; ha építünk, ő is szívesen lakjon abban az épületben. Pont ilyen igyekezettel készült ez a ház is. Isten kegyelme az, hogy voltak támogatók, akik anyagilag segítették a munkát, és voltak becsületes, szorgalmas munkások, akik minden túlzás nélkül szívvel-lélekkel építették a rájuk bízott házat. Köszönet minden közreműködőnek mindenért." Köszöntötték az új szülőpárost is, akik saját családjukat állították az Isten szolgálatába. "Ők négyen a családjukat adják a családtalan gyerekeknek, amitől többet senki nem adhat nekik" - hangzott el.

Szimkovics Tibor ráti református lelkész is szeretettel és örömmel köszöntötte az új épület elkészültét és a benne lakó család tagjait. Mint mondta, ezek a gyerekek nagyon szerencsések, hiszen családot kapnak karácsonyi ajándékul, s ennél szebb ajándékot nem is kaphatnának. Majd Andrusz Tatjána polgármester is köszöntötte a jelenlévőket és megbecsülését fejezte ki a gyermekotthon munkatársainak. Majd az évek óta az építkezésben segítő Világ Szolgái holland szervezet képviselői beszéltek arról, mit jelent nekik a gyermekotthon, melynek elkészülésében ők is folyamatosan részt vállalnak, s mit jelent nekik a barátsággá vált kapcsolat a gyermekekkel, és az őket körülvevő közösséggel. Végül a gyermekek rövid, de nagy tetszést arató műsora következett. Ezután a háziak agapén látták vendégül egybegyűlt barátaikat.
Befejezésül Biró Árpád szavait idézem, melyeket az ünnepség végén intézett a jelenlévőkhöz: "Karácsony közeledtével különös jelentősége van ennek a háznak és a befogadásnak. Betlehemben nem akadt olyan, aki a kis Jézusnak szállást adott volna: Amennyire tudjuk, tegyük ezt jóvá, s így legyen mindannyiunknak boldogabb a karácsonya".

Pápai Zsuzsanna

Az örök élet igéi nálad vannak! (Jn 6,68.)
Katolikus ifjúsági nap Felső-Tisza vidéken

2009. december 5-én közel 110 fiatal indult el Huszttól Kőrösmezőig Bustyaházára, hogy részt vegyen azon az ifjúsági napon, amelyet hagyományteremtő szándékkal hívtak életre a vidéken működő lelkipásztorok. Talán azért is találó az időpontválasztás, mert ilyenkor advent idején a fiatalok sok mindenre figyelnek oda a karácsonyi készülődés forgatagában, pedig Jézus szavaiból tudjuk, hogy "csak egy a fontos" és nekünk keresztényeknek ezt kell választanunk: a belső lelki készülődést.

Az ifjúsági nap vezetője, fr. Marek Bernardin ferences atya, aki jelenleg Déván teljesít szolgálatot, 14 évvel ezelőtt pedig ennek a vidéknek volt lelki atyja, a találkozó mottójául Péter apostol Jézusnak mondott szavait választotta: Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak! (Jn 6,68.)

Bernardin testvér előadásában felhívta figyelmünket arra, hogy mi foglalkoztat bennünket, milyen gondjaink vannak, és ezekben a gondokban kiktől vagy Kitől várunk megoldást vagy segítséget. A sok külső, tanulmányi, családi, egészségügyi gondok mellett, nagyon sokszor hitbeli gondjaink is vannak. Fel tudjuk-e ilyenkor ismerni a Bibliából az Isten segítő jóságát, az, hogy Ő van, és csak egyedül Ő van.

A kiscsoportos beszélgetés után az egyik résztvevő meggyőződéssel állította azt, amit Jézus 2000 évvel ezelőtt mondott magáról, hogy Ő a világ világossága és aki utána megy, nem jár többé sötétségben.

Az Úrangyala imádság elimádkozása után a közösségi házban vettünk részt közös ebéden, amelyet a találkozások, ismerkedések, beszélgetések órája követett.

A délutáni órákban az Oltáriszentség előtt imádkoztunk, imádtuk a köztünk lévő Jézus Krisztust. Elmélyülésünket Bernardin testvér gitárral kísért énekei tették meghittebbé. Az ifjúsági napnak a csúcsa az atyák által bemutatott szentmise volt, ahol az Ige és a Szentáldozás által mindannyian személyesen is találkozhattunk Jézussal.

Köszönjük a Mindenható Istennek a szép időt, amellyel megajándékozott minket, Bernardin testvérnek a karácsony lényegére felkészítő gondolatait, az atyáknak a gyónási lehetőséget, a técsői ifjúsági énekkarnak a zenei szolgálatát, és minden támogatónknak az imádságos és anyagi támogatását. Egy év múlva újból vár bennünket Bustyaháza!

A találkozó egy résztvevője

Egyházmegyénk legnagyobb adventi koszorúja Rahón

Templomaink dísze adventi időszakban a négy gyertyáról és fenyőágról ismert adventi koszorú. Hála Istennek, hogy az elmúlt években már nem csak templomainkban, hanem híveink otthonaiban is jelzi az adventi koszorú a karácsony közeledtét, a külsőségeken túl a belső, lelki készülődést is. Még nagyobb öröm, hogy egyre több egyházközségben gyűlnek össze advent első vasárnapját megelőző szombaton, kicsinyek és nagyok, fiatalok és idősek, hogy elkészítsék adventi koszorújukat, amely majd e bűnbánati időszak folyamán jelzi számukra az Üdvözítő születésének közeledtét..

Így volt ez idén, immáron második alkalommal, a rahói és a kőrösmezői egyházközségekben is. A délelőtti órákban fenyőágakkal, díszekkel, gyertyákkal felszerelkezve érkezte kicsinyek és nagyok, hogy közösen készíthessék el az advent jelképét. Rahón 60, Kőrösmezőn 20 szebbnél szebb, díszesebbnél díszesebb koszorú talált otthonra egyházközségeink hívő családjainak házaiban.

Rahón a plébánia udvarán egy 2 méter nagyságú adventi koszorú lett elhelyezve, amely így már nem csak templomunk, otthonaink, de városunk ékességévé válik,

és minden előtte elhaladó ember számára jelzi a virrasztó és imádságos időszak beálltát. Ezt a szatmári irgalmas nővérek és az ifjúsági hittanosok által készített óriás adventi koszorút nyugodtan mondhatjuk egyházmegyénk legnagyobb adventi koszorújának. Bízunk benne, hogy egyházközségünk hívei is legalább ilyen nagy buzgósággal készülnek lelkiekben karácsony szent ünnepére.

Rahói római katolikus plébánia

Egyházmegyei búcsú Munkácson

November 11-én 9.30-kor ünnepi szentmisével kezdődött egyházmegyénk és székesegyházunk búcsúja. A főcelebráns Mieczysław Mokrzycki lembergi érsek volt; vele együtt mutatta be a szentmisét Majnek Antal megyéspüspök és az egyházmegye papsága. A hívek is szép számmal érkeztek az ünnepre az egyházmegye egész területéről.

Beszédében az érsek ismertette Tours-i Szent Márton életét. Az ember egész életében a szeretetetet, a szabadságot és az igazságot keresi; Márton ezeket az Istenben kereste. Mostanában sokan nem a szabadság forrásának tekintik Istent, hanem azt veszik észre benne, hogy határokat szab nekünk. Isten nélkül azonban hontalan menekülők vagyunk, s nem vagyunk képesek odatalálni az ígéret földjére. A mai nap védőszentje megértette, hogy az Örök Jóhoz vezető út Krisztus követésében áll. Ez az út az igazság, a szeretet és a kereszt útja - vagyis az élet útja.

Majnek Antal megyéspüspök köszöntőjében elmondta: nem csak vendégként, hanem elöljáróként is köszönthetjük az érsek atyát, hiszen amikor 2002-ben megalakult egyházmegyénk, azt a Lembergi Érsekséghez csatolták. Majd átadta ajándékait az érseknek, aki viszonzásul II. János Pál pápa egyik miseruháját nyújtotta át, melyet egyházmegyénknek hozott ajándékba.

A szentmise részei az ilyenkor szokásos módon magyarul és ukránul váltakozva folytak, az állandó részek és a kánon pedig latinul. Az olvasmányok és a könyörgések magyarul, ukránul, szlovákul és németül hangzottak el. Mint Majnek Antal püspök atya megjegyezte: nyolc nemzetiség képviselőit számolta össze a jelenlévők között; ez is kifejezi katolicitásunkat, a különböző nemzetiségek egységét egyházunkban. Mieczysław Mokrzycki érsek válaszában ugyanerről így fogalmazott: "A sokszínűségben van gazdagságunk, az egységben pedig az erőnk".

A szentmise után a munkácsi hívek megvendégelték az egyházmegye többi részéből érkezett zarándokokat; a zuhogó eső miatt sátrat állítottak fel a templomkertben, ott tartották meg az agapét.

* * *

Mieczysław Mokrzycki lembergi érsek 1961. március 29-én született Lengyelországban, Majdan Łukawieckiben. 1987. szeptember 17-én szentelték pappá. II. János Pál pápa egyik titkára volt; egyike annak a néhány embernek, akik a pápa halálakor mellette lehettek. XVI. Benedek pápa 2007. július 16-án nevezte ki lembergi koadjutor érsekké, és ugyanazon év szeptember 29-én szentelte püspökké Rómában, az ukrajnai római katolikus püspökök ad limina látogatásának végén. 2008. október 21-én a Szentatya lembergi érsekké nevezte ki, s így a nyugalomba vonuló Marian Jaworski bíboros utóda lett. 2008. november 22-én iktatták be új hivatalába. Püspöki jelszava: Humilitas (alázat).

A Szent Márton Székesegyház búcsúnapján elhangzott szentbeszéd

Szeretett Testvérek!

Szívből köszöntelek mindnyájatokat, akik ilyen nagy számban összegyűltetek, hogy hálát adjatok Istennek Szent Mártonért, aki a székesegyház védőszentje. Úgy gondolom nem valami rendkívüli és természetfeletti történés miatt gyűltünk itt össze, hogy majd ismét visszatérjünk a hétköznapokba és egy pillanat alatt elfeledjük azt. Mindenekelőtt az hozott ide bennünket, hogy ennyi sok idő elteltével is az emberek egy emléket birtokolnak. És nem csak emléket, hanem valami annál többet, amely soha nem múlik el, és amely időről időre megújul, és új lendületet vesz, hogy csodálatra és lelkesedésre ösztönzi az embereket: "Ennek az embernek az élete honvágyat ébresztett bennem a mennyei otthon iránt és olyan boldogságra mutatott rá, amely nem illan el egykönnyen."

De hát mit is értett meg életében Szent Márton és mit üzen nekünk még ma is? Hogy ezt megértsük meg kell vizsgálnunk az életében történt eseményeket.

316-ban egy pogány családban jött a világra egy fiúgyermek. A szülei a Márton nevet adták neki. A tizenötödik életévét betöltve apjával együtt kezdett el szolgálni a király seregében. Már akkor különböző furcsa gondolatai voltak. Gyakran cserélt szerepet a szolgájával és ő tisztította annak lábbeliét. Volt, akit ez sokkolt, de többen a fiatalság bolondságának tulajdonították ezt a cselekedetét. Azonban ez egy új életstílusnak volt a kezdete Márton életében. Már nagyon fiatal korában templomba ment és a szülei tudta nélkül katekumenné akart válni. Az ifjú Márton nem akart apja nyomdokaiba lépni, ezért kilépett a seregből. Hazafelé menet egy szegénnyel találkozott és odaadta neki a palástja felét. Abban az időben a katonák palástjának vagy más öltözékének a fele a sereg tulajdona volt, a másik felét pedig az azt viselő katona birtokolta. Így Márton tette rendkívüli volt - mindenét odaadta, amit épp akkor birtokolt és ezzel a tettével kezdte betölteni hívatását és hirdetni az evangéliumot. Amikor apja hatásköre alól kikerült Krisztus lett a példaképe. Nyolc évesen keresztelkedett meg. Negyven éves korában 356-ban Poitiersbe megy, hogy Szent Hilarego tanítványa lehessen. Majd visszatér szülőföldjére, Pannóniába és sikerül megtérítenie édesanyját. Az apja sajnos továbbra is pogány maradt. Nem sokal ezek után elindul Macedóniába aztán Gallineria szigetére. Mikor megtudja, hogy Hilariusz püspök visszatért a fogságból 360-ban, örömmel siet elébe, hogy találkozhasson vele. Egy évvel később szerzetesházat alapít és ezzel elkezdődik Galliában a szerzetesi élet. Ezután nem sokkal meghal a tours-i püspök és saját akarata ellenére őt választják Tours új püspökévé. Életének utolsó évei nehezek voltak. Az emberek demokráciával, primitivizmussal vádolták. Nyolcvan éves korában Candesbe hívják, hogy az ottani viszálykodó szerzetesek közt teremtsen békét. Megpróbálja teljesíteni a kérést, de a helyszínre érve elhagyja ereje és a földön fekve így imádkozik: "Uram, ha még szükséged van rám, zokszó nélkül tűröm a szenvedést és erőtlenséget, legyen meg a Te akaratod!" Ezek voltak Márton püspök utolsó szavai.

Az ember életében a szeretetet, szabadságot és igazságot keresi. Ő az Úrban találta meg ezeket. Megkérdezhetjük magunkat, napjainkban Isten miért ilyen népszerűtlen oly sok ember számára? Manapság sokan Istent nem a szabadság forrásának tekintik, hanem olyannak, aki korlátokat szab a z embernek. Az emberek azt hiszik, önállóan is megtalálják a szabadságot, mitöbb az igazság nem a mai idők kedvelt fogalma, inkább az intoleranciával azonosítják, és amely inkább fenyegetően hat, mintsem ígéretként. De, mint ahogyan XVI Benedek pápa is említi, ez egy fontos dolog, amelyről kérdeznünk kell és Krisztus fényében kell kérdeznünk.

Milyen választ kaphatunk az igazságunkra és szabadságunkra? Vajon csak azt, hogy Isten által a paradicsomból kiűzöttek és hazátlan vándorok vagyunk, akik nem képesek bejutni a tejjel-mézzel folyó országba? Állandóan útelágazásokba botlunk, amelyeknél az egyik út látszólag könnyű és csábító, de mint később kiderül gyümölcstelen. Ez az az út, amelyre a kígyó csábít: "Búj ki a függés alól, légy magad Istene és dobd el magadtól Azt, Aki állandóan korlátokat állít neked." Szent Márton megértette, hogy ez az út, az igazság megtagadásának az útja és ugyanakkor a kereszt megtagadása; az út, amely nem a feltámadáshoz vezet, hanem egy földi utópisztikus Isten nélküli világ létrehozásához. Sajnos országunk rádöbbenhetett, mi a vége annak, ha Isten nélkül akar valaki egy jobb, szebb világot létrehozni és milyen hiábavaló próbálkozás ez. Ezt az ideológiát ma egy másik ideológiára akarják felváltani - annak a posztulátumnak az érvényesítését, hogy világunkat, életünket kizárólag tudományos módon és pragmatikusan építhetjük, de ez ismét csak egy ideológia. A mai nap szentje megértette, hogy az Örök Jóság felé vezető úton kizárólag Krisztust követve lehet járni. Mert ez az igazság a szeretet és a kereszt útja. Vagyis ez az élet útja.

Milyen aktuálisak ma Szent Pál szavai:" Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? 21 Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket." (1 Kor 1,20-21). Ismét aktuálisak ma Izajás próféta szavai: "Az ökör ismeri gazdáját, a szamár is urának jászlát, de Izrael nem ismer, népem nem ért meg engem." (Iz 1,3)

A szent emberek, olyan emberek, akik többet, mélyebben értenek meg az Isteni bölcsességnek köszönhetően. Ők tudják, hogy az üdvözülés az Isteni szóban rejlik, amelyet hirdetnek, még akkor is, ha e világ bölcsei számára oktalannak tűnnek. Márton rátalált az Isteni bölcsességre, ezért mindenét elhagyta hogy a nyomába eredhessen és másokkal is megoszthassa. A kereszt apostola lett.

Ismét kérdezzük meg, mi az oka annak, hogy a "kereszt" szó annyira nem kívánatos a mai ember számára? Mit is jelent a kereszt? A kereszt nem más, mint az igazság elfogadása és a mellette lévő tanúskodás. Vannak, akik azt hiszik, hogy a kereszténység és az Egyház szolgálata örömtelen és komor dolog, állandó moralizálás, a képzelet és önmegvalósítás hiánya. Azonban nem mondhatjuk azt, hogy a keresztény embernek nem részesülhet örömökben, tréfákban, játékos dolgokban. Lehet saját fantáziája, nem kell a szentek évszázados kitaposott útját járnia. Jézus Krisztus sem tanított ilyen bölcsességet. A keresztet sem kell senkinek keresnie. Jézus sem kereste azt. Ő így imádkozott: "Atyám, ha lehetséges vedd el tőlem ezt a kelyhet!", azonban földi élete során megmutatta, hogy vannak fontosabb dolgok, mint az evés, ivás, és az egyik ilyen fontos dolog az Igazság. Az ember nem tud úgy elfordulni tőle anélkül, hogy ne tagadná meg önmagát. Még élete árán sem fordulhat el az Igazságtól, és ez jelenti a keresztet. De ugyanakkor a kereszt elfogadása az ember megmentését, megváltását jelenti. Mindent összegezve az ember nem lehet igazán szabad, ha nem fogadja el a keresztjét, mert az igazság nélkül nem létezik igaza szabadság.

Szent Márton éppen erre törekedett, feltette magának a kérdést: "Ki vagyok én és hová tartok?" Amikor a szívében meghallotta a választ: "Isten gyermeke vagyok és az Igazság felé vezető nehéz, rögös, de jó úton haladok."- belépet a szerzetbe elhatározva, hogy átadja magát az Igazságnak, szüntelenül megosztva azt másokkal is.

Mi sem menekülhetünk ettől a fontos kérdéstől. Mert ahogyan a Szent Atya is mondja: a nem tudás nem lehet függetlenség: aki nem tudja a válaszokat, az szolga marad. Csakis ott, ahol megszületik a válasz, ahol megértjük, hogy mi a teljes igazság, válunk teljesen szabaddá. Mert a szabadság, amelyből eltávolítják a teljes igazságot hazugsággá válik. Jézus, mint az Igazság megtestesítője azt jelenti számunkra, hogy Isten, aki a tudatlan szolgákból barátokká alakít bennünket, úgy hogy megosztja velünk az igazságot önmagunkról.

Szent Márton megtalálta ezt az Igazságot. Szent Pál apostol szépen fejezi ezt ki a már említett I Korintusiakhoz irt levelében: "... nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala". ( I Kor. 8.6 ) Szent Márton az Isten tudományáért lelkesedett és ezzel a tudománnyal maga után vonzotta az egész világot. Te is Kárpátalja földje elől vagy ebben a tudományban. Vajon magad után tudod-e vonzani a többieket, rámutatva arra, hogy mi az igazságos, a szép az egy, a nagy, a végtelen, a határtalan...?

Figyeljetek fel tehát kedves Testvéreim a hívatásotokra, amely arról szól, hogy ebben a korban, ebben a világban az igenetek legyen "igen" a nemetek pedig "nem". Az egyház nem szakad el a szentjeitől és boldogjaitól. Ők az Egyházban nem csak a múlt, de egybe na jövő is! És egyben ők jelentik a reménységet is, egyfolytában az Utat mutatva nekünk a zarándokló egyháznak. Szent Márton is folyton hozzánk tér vissza és velünk van, mint élő példája az Isten melletti tanúskodásnak.

Hordozzátok Márton fényét és különleges, mégis annyira emberi, az emberi gondok és igényekre nyitott karizmáját a világban. Csodálatos örökséget jelent ez számotokra, amelyből erőt és bátorságot meríthettek ahhoz, hogy a kereszténység egy újabb évezredében el tudjátok végezni annak feladatait.

Istenre bízom az Egyházatok jövőjét és kérem Jézus Krisztust, akinek a jelenléte megszenteli a jelenünket és jövőnket, hogy magatokról megfeledkezve Szent Márton példájára mindenkinek mindene legyetek. Ámen.

Mieczysław Mokrzycki lembergi érsek
Munkács, 2009. Szent Márton napján

Ne essünk pánikba, bízzunk Istenben!

Leon Dubravszki, a Kamjanec-Podolszki Római Katolikus Egyházmegye püspöke üzent az ukrajnai embereknek a H1N1 vírus okozta influenzajárvánnyal kapcsolatban, amely állítólag Ukrajna nyugati részében terjed:

"Mélyen együtt érzek azokkal, akik az új típusú betegségben szenvednek, a hozzátartozóikkal és rokonaikkal. Különösen együtt érzek a betegségben elhunyt emberek családtagjaival. Imáimmal támogatom az egészségügyi dolgozókat, akik különösen veszélyeztetve vannak és a felelősség terhe nyomja vállaikat. Fohászkodom az Úrhoz, hogy adjon nektek kitartást, türelmet, szeretetet és békét a szívetekbe, valamint védelmezzen benneteket és családjaitokat." - tartalmazza a püspöki üzenet, amelyet a "Credo" ukrán hírmagazin közölt.

"Az epidémia az emberségünket is próbára teszi. Az embereknek egy bizonyos csoportja bármilyen helyzetben csak a saját hasznukat keresi, még az emberi nyomorúság sem kivétel számukra." - hívja fel a figyelmet Leon püspök. Nagyon szomorú, hogy ennyien vannak, akik "az égő ház lángjainál melegítik kezeiket". A politikusok egymásra mutogatnak, egymást hibáztatják, hogy jobb színben tűnhessenek fel a leendő választók előtt. A kereskedelmi struktúrák mesterségesen emelik az árát minden gyógyszernek, amely az influenza kezelésére alkalmas, a C-vitamin tartalmú élelmiszerekre és a higiéniai árucikkekre. Hatalmas bűnt követ el az, aki kihasználja az emberek érzelmeit és aggodalmát politikai célok eléréséhez vagy nyerészkedik a hiánycikkeken. Nehéz helyzetben segítenünk kell embertársainkon nem pedig kihasználni és kifosztani őket!"

A püspök atya az epidémiát "Istenbe vetett hitünk és ráhagyatkozásunk próbájának" tartja. Mindenkit biztat, hogy éljenek a megelőzés eszközeivel, figyeljék az egészségügyi állapotukat és kerüljék a szükségtelen fertőzésveszélyt, és hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetet a hit fényében éljük meg. "Nincs mitől félnünk, ha bizunk Istenben!" - jelenti ki a Leon püspök.

"Hangsúlyozottan kérek mindenkit, ne engedje, hogy a pánik hatása alá kerüljön, amely a hitetlenség jele és több testi és lelki bajt okozhat, mint maga a betegség." - fejezi be üzenetét Leon Dubravszki püpsök.

Credo
http://www.credo-ua.org/2009/10/7665

Jézus Szíve búcsú Benében

2009. június 19-én tartotta búcsúját a benei Jézus Szíve-plébániatemplom. Az idei búcsú kicsit más volt, mint a többi, hisz ebben az esztendőben ünnepli templomunk fennállásának 75. évfordulóját. Az alapkő megáldására 1934. július 22-én került sor. Néhány hónap múlva - hála sok áldozatos munkának és a még több imának - 1934. november 11-én már fel is szentelte Méltóságos és Főtisztelendő Szvoboda Ferenc ungvári apostoli kormányzó úr. Ezekkel a gondolatokkal emlékeztette a múltra a híveket és a kedves vendégeket Németh Sándor benei plébániai kormányzó a szentmise előtt. Megemlékezett továbbá templomunk első plébánosáról, Galambos Józsefről, akit 1942- ben neveztek ki a plébániai rangra emelt templom élére. Ő volt a falu első helyben lakó plébánosa. Sajnos ezt a szovjet rendszer később lehetetlenné tette. Csak a múlt év végén, december 24-én lett újra Benének helyben lakó papja. Németh Sándor atya azt is elmondta, hogy Benében Jézus Szentséges Szívének az ünnepe nemcsak azért van az Úr napjának nyolcada utáni pénteken, mert ezt kérte Jézus Alacoque Szent Margit Máriától. A benei hívek ugyanis 1944 októberének utolsó vasárnapján fogadalmat tettek: ha az Úr Isten minden nagyobb megrázkódtatás nélkül átsegíti őket a háború borzalmain, akkor az ünnepet nem vasárnap, hanem a napján, Jézus Szent Szíve ünnepén tartják meg. A plébános atya szeretettel köszöntötte a kedves meghívott vendégeket: Bacskai József főkonzul urat és Juhos Lóránt konzul urat, valamint a távolról érkezett zarándokokat és a benei híveket is.

Ezután kezdetét vette az ünnepi szentmise, melynek főcelebránsa Ruszki Gábor fehérgyarmati plébános volt. Koncelebrált még Jaczkó József kaszonyi plébániai kormányzó, Hrabár Tamás parochus, Bohán Béla beregszászi plébános, György Alfréd kamilliánus szerzetes, valamint Kurzakov Elek szőlősi görög katolikus segédlelkész. A szentmise prédkációját Ruszki Gábor atyától hallottuk, aki aktuális gondolatokat vetett fel, melyek gyakran foglalkoztatják korunk hívő és nem hívő emberét egyaránt. "Miért engedi meg Isten a rosszat? Miért nem gátolja meg, hogy a természeti csapások, háborúk következményeként azok is szenvedjenek, akik ártatlanok, elesettek, kicsiny gyermekek vagy csecsemők? Hisz ők nem követtek el oly súlyos bűnt, hogy szenvedniük kelljen azért a sok gonoszságért, amit mások elkövetnek. Erre a kérdésre kereste a választ egy riporternő, aki megkérdezett egy hitoktatót. A hitoktató szerint azért, mert csak egy dolgot mondunk neki folyamatosan: Távozz az életünkből, Isten! Napjaink rohanó társadalmában kitiltják az iskolákból az imádságot, azzal az indokkal: annyi felekezet van, imádkozzon mindenki otthon, hagyjuk el a Biblia olvasását, a hitoktatást, ne beszéljünk arról a Szentírásról, ami azt tanítja, legyetek jók és szeressétek egymást, de ne csak barátaitokat, hanem ellenségeiteket is; senki ne szóljon abbabele, hogy mit tesz az ember a szabad idejében, csak az a fontos, hogy jól dolgozzon... Az nem baj, hogy a televízión és a világhálón keresztül olyan dolgok jutnak el az emberekhez, amelyek reklámozzák az öngyilkosságot, az erőszakot, az emberi élet semmibe vételét. S ha mi száműztük Istent az életünkből, nem kell az ima, nem kell a Szentírás, nem tiszteljük az emberi életet, akkor ne csodálkozzunk azon, ha Isten félreáll. És akkor a kérdésre, hogy miért engedi meg Isten a rosszat, a válasz: Ki mint vet, úgy arat. Mert Isten ki van tiltva az iskolákból, az utcáról és az életből. Ha akarunk, tehetünk ez ellen azáltal, hogy betartjuk az isteni törvényeket. Hisz harccal lehet háborút nyerni, de békét csak szeretettel lehet teremteni. Merjünk szeretni és szeretetet adni úgy, hogy nem várunk érte semmit cserébe.

Egy búcsú az egyházközségre irányítja a figyelmet, arra, hogy egy közösség vagyunk. Igyekezzünk megtisztult lélekkel a szeretetet szolgálni, azt a szeretetet, amely mer adni. Aki másokért akar élni, az merje önmagát föláldozni. Minél több sebet kap a szív, annál nagyobb szeretetre képes." Ruszki Gábor plébános úr szavai valóban szíven találták az egybegyűlteket. Az ünnepi szentmise a Jézus Szíve litániával, szentségi áldással és a himnuszok eléneklésével ért véget. Az idei Jézus Szíve búcsú valóban a szívhez szólt, s mindenki meríthetett belőle.

Új Hajtás/Varga Erzsébet

Máriapócs - egyházmegyei zarándoklat

Október 10-én, szombaton került sor szokásos egyházmegyei zarándoklatunkra, melynek úticélja minden évben Máriapócs. Sajnos az idén a kegytemplom felújítása miatt nem tudtunk virrasztást tartani. Szombaton 11 órakor Schönberger Jenő szatmári és Majnek Antal munkácsi megyéspüspökök tartottak szentmisét a kárpátaljai zarándokoknak egyházmegyénk jelenlévő papjaival együtt.

Új Hajtás

A középkor nagy prófétája

Tranzitus a nagyszőlősi ferenceseknél

2009. október 3-án, szombaton 17 órakor kezdődött Nagyszőlősön az ünnepi zsolozsma és a szentmise, melyet Majnek Antal püspök és a ferences rendház tagjai mutattak be az egybegyűlt híveknek.

Mint a püspök atya beszédében mondta: Assisi Szent Ferenc - védőszentjéhez hasonlóan - korának prófétája, Keresztelő Szent Jánosa volt (Ferenc a keresztségben eredetileg a János nevet kapta). Azzal, hogy társaival együtt életre váltotta, megtestesítette az Igét, nagy hatással volt a középkor emberére, akik eltévelyedtek a gazdagság utáni egészségtelen vágyakozásban, nem engedelmeskedtek a sokszor hiteltelenné vált egyházi elöljáróknak. Ezért küldte el Isten Keresztelő János szellemében Ferencet, aki egészen egyszerűen, őszintén élte meg az Úr Jézus evangéliumát. Tanításának lényege ez volt: Térjetek meg bűneitekből, figyeljetek Jézusra, hallgassatok rá, kövessétek az ő útmutatását: evangéliumát. Ilyen egyszerű az ő szentségének a titka, hiszen ehhez fölösleges bármit is hozzátenni. Ha Ferenc követésére szánjuk el magunkat, akkor szembesülünk azzal, nekünk is mennyi mindenben hitelesebbé kell válnunk Krisztus követésében.

A szentmise után következett a Tranzitus szertartása, melynek végén P. Bán Jónás házfőnök ünnepélyes áldásban részesítette a jelenlévőket. Majd a plébánián szokás szerint szeretetvendégség fogadta a közelebbről és távolabbról érkezett híveket.

Zatykó László atya visszaemlékezése a kárpátaljai ferences misszió kezdeteire

Amikor 1989-ben Nagyszőlősre kerültem, az egykor gyönyörű templom siralmas állapotban volt: a plafon beázott, a freskók a vakolattal együtt leperegtek, bemenni is csak azután lehetett, hogy a több teherautónyi sittet elszállították a templomból. A katolikus pap idős, beteg, ágyhoz kötött ember volt, a hívek - jobb híján - a temető kicsinyke kápolnájában, s ha nem fértek, a szabad ég alatt gyűltek össze liturgiára, hol pappal, hol nélküle.

Korábban esztergomi gimnáziumunkban magyart és oroszt tanítottam a diákoknak. Később nagy hasznát vettem az orosznak, ugyanis a nyolcvanas évek végén a görög katolikus egyház még nem kapott működési engedélyt Kárpátalján. A hívek - akik többségében az oroszt jól beszélő ruténok voltak - a római katolikus misére jártak. Ezért a szentbeszédet néhány mondatban oroszul is összefoglaltam.

A kárpátaljai hívek hatalmas szeretettel fogadtak bennünket. Bár nem szokványos helyen - egy vályogból épült parasztházban, az "unyivermág" (magyarul áruház) udvara mögött - kaptunk szállást, az első pillanattól fogva otthon éreztem magam Nagyszőlősön.

Első dolgom az volt, hogy egyszerűen jelen legyek a hívek életében. Többek között fociztam a fiatalokkal, a pályára a szentmiséről mentünk, a foci után szívesen maradtak a hitoktatáson is. Az édesapák elirigyelték fiaik jó dolgát, egy idő után csatlakoztak hozzájuk. Így formálódott fiatalokból és idősekből az a közösség, amely alkalmas volt rá, hogy együttes erővel a templomot is rendbe hozza.

A volt Szovjetunióban legtöbbször ateista múzeumnak rendezték be Isten házait. A falakat nagy vörös leplek, valamint kommunista lózungok, jelszavak díszítették, és többnyire Lenint, Marxot és más "ideológiai példaképeket" ábrázoló szobrokat és festményeket állítottak ki. A nagyszőlősi templomnak nem volt ilyen szerencséje (raktárnak használták, s a tárolt anyag szétmarta a falakat), pedig, ha múzeummá alakítják, talán kevésbé sínyli meg a kommunizmus pusztítását. A templom felújításához mindenki azt adta a közösségből, amihez értett. Aki korábban, "a magyarok idejében" főjegyző volt, Szajkó Miska bácsi, járta a hivatalokat, hogy beszerezze az engedélyeket. A "pecsétek birodalmában", Ukrajnában ez emberfeletti türelmet, kitartást kívánt. Volt Pesten tanult építészmérnök is, Vilinyovszki Pista bácsi. Ő vezette az építkezést. Minden szakmára akadt ember, a többiek kedvesen és ötletesen segítettek, ahogy tudtak. Mindenki dolgozott, néha még engem is rávettek.

A beregszászi keramikusművész, Horváth Anna tanítványait küldte el hozzám, hogy beszélgessek velük Jézusról. Őt kértem meg, hogy készítse el a keresztutat.

Ez lehetetlen - mondta Anna -, hiszen ő zsidó, nem hívő, és volt még párttag is, és nem is tudja igazán, hogy mi is az a keresztút. Erre odaadtam neki Szedő Dénes atya - kiváló, néhai ferences költő, aki Babitsnál, a Nyugatban kezdte a pályafutását - egyik versét, amelyben két-két sort írt a keresztút minden egyes stációjáról, sőt le is rajzolta őket. Anna, miután elolvasta, legnagyobb meglepetésemre, zokogva azt mondta: "de, hát, ez az én utam". Természetesen elvállalta. Ahogy Anna formálta Krisztus alakját stációról stációra, úgy formálta Krisztus Anna alakját. A gondot csak az jelentette, hogy az egy méterszer hetven centis alkotások nem fértek be a panellakás kis kemencéjébe. Így aztán a kerámiagyár igazgatóját, a szintén zsidó származású Rosenthalt kértük meg, hadd égessük ki nála a kerámiákat. Boldogan mondott igent, még pénzt sem fogadott el a segítségért.

A felújított templomot 1991-ben szentelte fel Paskai László bíboros úr. Jelenleg ugyancsak a "lerombolt templomok": a széteső családok, széthullott közösségek, meghasadt lelkek építése jelent a ferencesek számára nagy kihívást. A kőtemplom építésénél ez nehezebb és fontosabb feladat. Miként lehetséges? Felkínáljuk - Szent Ferenccel szólva - az Úr illatos igéit, és akik elfogadják, azokból létrejön a közösség. A krisztushívők közössége pedig - Szent Pál szavai szerint - Isten temploma.

Diakónusszentelés Huszton

Ez év július 11-én kettős diakónusszentelésre került sor Huszton. Kvascsuk Andrást és Petenko Miront - a város szülötteit - szentelte diakónussá Majnek Antal megyéspüspök.

Beszédében a püspök atya arra intette a két új diakónust, hogy életük legyen hasonlóvá Krisztuséhoz, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon. "Fontos, hogy kölcsönös szeretet legyen közöttünk, mert akkor van jelen köztünk Jézus. Ő teremti meg köztünk a közösséget, mert csak annak segítségével élhetünk hiteles keresztény életet" - hangsúlyozta a püspök atya.

Az ünnepi szentmise alatt Szulincsák Sándor huszti lelkipásztor kommentálta a szentelési szertartás mozzanatait a jelenlévők számára, akik így még inkább el tudtak mélyülni a szent történésekben.

Az áldozati adományokat a hozzátartozók és barátok vitték az oltárhoz, melynél az új diakónusok máris megkezdték szolgálatuk teljesítését.

A szentmise után, a templomudvaron mindenki egyénileg is köszönthette az új diakónusokat, akiknek nagy öröme kicsikre és nagyokra is átragadt.

Diakónusszentelés Ungváron

Június 27-én, szombaton Mankovics Sándor ungvári születésű teológust szentelte diakónussá a püspök atya. Mankovics Sándor Egerben készült fel a papi szolgálatra, amelynek első lépése a diakónusszentelés volt. Ungvári ifjúsági közössége, melyből elindult a szeminárium felé, szintén örömmel vett részt az ünnepi szentmisén. Az új diakónussal ünnepeltek az egyházmegye magyar papjai, valamint Kvascsuk András és Petenko Miron is, akiket július 11-én Huszton szentel diakónussá a püspök atya.

Majnek Antal püspök beszédében a diakónusi feladatok méltó végzésére és példamutató életre intette a jelöltet. Ismertette a Szentyatya levelét, melyet a világ összes papjához intézett Jézus Szíve ünnepének előestéjén. A szép és áldozatos papi élet példájaként a - a Szentatya levele alapján - a püspök atya is az ars-i szent plébánost említette, akire a pápa ebben az évben különösképpen felhívta a figyelmet.

A szentmise végén a püspök atya arra kérte a híveket, hogy ebben az évben fokozottan imádkozzanak papjaikért: a meglévőkért és új papi hivatásokért is.

Anton Gots aranymiséje Mukácson

Augusztus 1-jén, szombaton tartotta aranymiséjét Anton Gots kamilliánus atya a munkácsi székesegyházban. Az ünnepi alkalomra Kárpátalja több helységéből érkeztek a kamilliánus család tagjai, valamint két kamilliánus nővér Ausztriából.

Gots atya beszédében visszaemlékezett életére, mely bővelkedett nehézségekben, de a Gondviselés állandó segítségében is; ezért tudott mindig előre lépni, és Szent Kamill szellemében a rászorulók pártfogolásának szentelni az életét.

Az aranymiséssel koncelebrált Majnek Antal püspök, Martin Landwehr felsőkerepeci plébániai kormányzó, Németh Sándor benei plébániai kormányzó és Michels Antal munkács-várpalánkai plébániai kormányzó.

A szentmise után a kamilliánusok agapéval várták a templomudvaron a messzebbről érkezett híveket. Anton Gots atya 1934-ben született Magyarországon, ahonnan a II. világháború alatt menekülni kényszerültek.

Ausztriában nőtt fel, ott lépett be a kamilliánusok rendjébe, melynek tagjai alapítójuk, Szent Kamill eszménye szerint a betegek és rászorulók gondozásának, segítésének szentelik életüket. Anton atya 1995-ben tért vissza Magyarországra, ahol a rend nyíregyházi kolostorának házfőnöke. Nem csak Magyarország, hanem Kárpátalja is sokat köszönhet neki, mivel az elmúlt években sok támogatást nyújtott egyházmegyénk rászorulóinak is. Isten fizesse meg!

Gólyatáborunk

Ebben az évben is megszervezték a Munkácsi Szent István Líceum elsőseinek gólyatáborát augusztus 21. és 24. között Bustyaházán. Tizenhatan nyertünk felvételt a líceumba, osztályfőnökünk pedig Gulácsy Éva lett. Péntek reggel indultunk, s mire megérkeztünk, ott várt már minket két osztálytársunk. Megérkezésünk után elhelyezkedtünk szobáinkban, majd egy tábornyitó program következett. Ezek a napok arra szolgáltak, hogy jobban összeszokjunk és összebarátkozzunk, egy csapatként tudjunk működni, és meg legyen köztünk az örök jókedv.

Programfelelőseink és nevelőink Demjén Izabella és Kótyuk Erika voltak, akik egykor szintén a líceumba jártak. Az ő érdemük volt, hogy az összeszokás és a megismerkedés nagyon jól sikerült, mivel érdekes és szórakoztató, illetve elgondolkodtató ismerkedős játékokkal készültek nekünk. Kedvencünk, pontosabban, ami tényleg nagyon jó volt, a Keresztút, amihez nekünk kellett leírnunk az elmélkedést, és amellett pantomimban eljátszanunk az állomásokat. Ez nagyon komoly dolog volt számunkra, de főleg két osztálytársunknak, akik reformátusok. A vezetők nagyon örültek, hogy ők is egészen bele tudták élni magukat mindenbe, de ránk is büszkék voltak.

Csak három napig voltunk összezárva, de annyira megkedveltük egymást, hogy nagyon nehéz volt a búcsúzkodás. De mivel csak egy hétre váltunk el, alig várjuk az újabb találkozást. Mi tudjuk, hogy igazán jó és összetartó osztály leszünk, s ez a kötelék sosem fog megszűnni köztünk. Most 13 fiatal ismerhette meg egymást, akik mind csodálatos emberek, és örök élmény lesz együtt tanulnunk

A papság évének megnyitása a Munkácsi Egyházmegyében

Az egyházmegyénkben június 27-én, Ungváron, diakónusszentelés keretében nyitotta meg a papság évét Majnek Antal püspök. Ezzel a Szentatya kérésének is eleget tett, aki azt kérte, az egyházmegyék egy kiemelkedő esemény alkalmával nyissák meg a papoknak szentelt évet.

Majnek Antal püspök prédikációjában ismertette a Szentyatya levelét, melyet a világ összes papjához intézett Jézus Szíve ünnepének előestéjén. A szép és áldozatos papi élet példájaként - a Szentatya levele alapján - a püspök az arsi szent plébánost, Vianney Szent Jánost említette, akire a pápa ebben az évben különösképpen felhívta a figyelmet.

A püspök a szentmise végén arra kérte a híveket, hogy ebben az évben különösen imádkozzanak papjaikért: a meglévőkért és új papi hivatásokért is.

A Szent Pál év bezárása a egyházmegyénkben

A Munkácsi Egyházmegyében a Szent Pál év bezárására június 30-án, Királyházán (Nagyszőlősi járás), a templombúcsún került sor.

Prédikációjában a püspök atya Szent Pál lelkesítő személyiségéről beszélt. Szent Pál saját magáról mondta, hogy mindig hallgatott a lelkiismeretére; ezt az Úristen nagyra értékelte benne, ezért is tudta őt megtéríteni - mondta a püspök atya. Pál azonnali, lelkes kérdése: "Uram, mit akarsz, hogy tegyek?", a legszebb ima az Isten előtt: nem saját elképzelése szerint akart tovább menni, hanem várta az Isten szavát.

A szentmisén elénekelték a Szent Pál-litániát, majd a búcsúi szentmise hagyományosan Oltáriszentség-körmenettel és szentségi áldással zárult.

A pápa ünnepélyesen megnyitotta a papok évét

A Vianney Szent János halálának 150. évfordulójához kapcsolódóan meghirdetett ünnepi év célja, hogy papok és hívek újra felfedezzék a papi hivatás értékét. "Hivatásunk az egyház és a világ számára egyaránt nélkülözhetetlen. Alapja a feltétlen hűség Krisztushoz, az állandó egység vele; feltétele, hogy szüntelenül törekedjünk az életszentségre, mint Vianney Szent János" - mondta a Szentatya, aki a szertartás előtt a kóruskápolnában lerótta tiszteletét az arsi plébános ereklyéje előtt.

"A papság nem más, mint Krisztus Szíve iránti szeretet" - idézte a pápa Vianney Szent Jánost, majd elmondta: azért Jézus Szentséges Szíve ünnepén akarta megnyitni a papok évét, mert ez a nap Isten Szívének titkát állítja elénk, "aki az egész emberiségre kiárasztja szeretetét... akkor is, ha hálátlansággal találkozik, akkor is, ha választott népe elutasítja; sőt végtelen irgalmában egyszülött Fiát küldi a világba, hogy magára vegye a szeretet visszautasításából fakadó végzetet, s a halál és a bűn hatalmát legyőzve helyreállítsa a bűn rabszolgájává lett ember fiúi méltóságát. Ennek ára pedig Isten egyszülött Fiának keresztáldozata."

"Krisztus megváltó szeretete által már most Isten örökkévalóságában élhetünk... isteni Szíve a szívünkhöz szól, meghív, hogy lépjünk ki önmagunkból, hagyjuk el emberi biztosítékainkat, és bízzuk rá magunkat, hogy példája nyomán magunk is a kiáradó szeretet ajándékaivá váljunk." Ezért fontos, hogy a papok sokat elmélkedjenek "a kereszttől megsebzett Szívről, és engedjék, hogy Krisztus egészen legyőzze őket", hogy megvalósuljon Isten terve a történelemben, hogy "Krisztus legyen a világ Szíve, mindinkább Ő töltse be az emberek szívét, elsősorban a papokét, akiket a legközelebb hívott magához" - idézi a Szentatyát az AsiaNews.

A pápa rámutatott: a papnak még gyarlóságaival kapcsolatban is Jézus Szívétől kell kérnie a "bűnök feletti fájdalmat". Majd így folytatta, talán a közelmúltban nyilvánosságra került papi botrányokra is utalva: "Hogyan feledkezhetünk meg arról, hogy nincs, ami nagyobb szenvedést okozna az egyháznak, mint lelkipásztorainak bűnei, elsősorban azokéi, akik "a juhok rablóivá" (Jn 10,1sk) lesznek, mert saját tanaikkal megtévesztik vagy a bűn és a halál kötelékeivel megfojtják őket? - Kedves papjaim, nekünk is szól a megtérésre hívó szó, nekünk is szükségünk van az isteni irgalmasságra. Szüntelenül alázattal imádkozzunk Jézus szent Szívéhez: őrizzen meg attól a veszedelemtől, hogy ártsunk azoknak, akinek a megmentésére szól a hivatásunk."

Az egyháznak szentéletű papokra van szüksége, akik hiteles tanúkként segítik a híveket, hogy megtapasztalják az Úr szeretetét és irgalmát - zárta gondolatait XVI. Benedek pápa, aki a szertartás befejeztével még egy ideig az Oltáriszentség előtt imádkozott.

Az eseményről rövid videoösszefoglalót tekinthetnek meg itt.

Magyar Kurír

Az ukrán elnök a Vatikánban

XVI. Benedek június elsején, hétfőn délben hivatalos látogatáson fogadta Viktor Juscsenko ukrán elnököt, feleségét és kíséretét.

A pápai audienciát követően az ukrán államfő és külügyminisztere találkozott a vatikáni államtitkárral, Tarcisio Bertone bíborossal, valamint Dominique Mamberti érsekkel, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkárával - szerepel a Vatikáni Rádió közlésében.

A látogatásról szóló szentszéki sajtóközlemény szerint a megbeszéléseken áttekintették a nemzetközi helyzetet. Örömmel állapították meg, hogy jók a kétoldalú kapcsolatok Ukrajna és a Szentszék között, amelyeket tovább kívánnak mélyíteni kulturális és társadalmi szinten egyaránt. A felek megerősítették szándékukat, hogy megfelelő megoldást találjanak a még nyitott kérdésekre az állam és az Egyház viszonyában. A Katolikus Egyház segítséget nyújt az ukrán társadalomnak a keresztény értékekre való nevelés terén, valamint a keresztények közötti párbeszédben az egység, a kölcsönös tisztelet és a békés együttélés érdekében.

A találkozót követően Juscsenko elnök és felesége a Sixtus-kápolnába, majd II. János Pál sírjához látogattak. A lengyel pápa 2001-ben tett apostoli látogatást Ukrajnában.

Magyar Kurír

A Szentlélek kiáradása a Tisza forrás vidékén
Bérmálás Rahón és Kőrösmezőn

Pünkösdvasárnap, a Szentlélek kiáradásának ünnepén Felső-Tisza vidékre látogatott egyházmegyénk főpásztora, Majnek Antal megyéspüspök. A délelőtti ünnepi szentmisén Rahón az apostolutód 30 fiatal és idősebb hívőt részesített a Szentlélek hét ajándékában, kiszolgáltatva nekik a bérmálás szentségét. A szentmise elején a bérmálandók az oltár elé vonultak és egy-egy szál rózsát helyeztek el egy vázába. Majd ez evangélium után az egyházközség lelkipásztora, Mikulyák László atya bemutatta a főpásztornak a bérmálandókat, elmondva róluk, hogy a szentség felvételére felkészültek, rendzseresen misére járó, vallásukat gyakorló hívők. Püspök atya szentbeszédében arról beszélt, hogy a pünkösdi Léleknek emberi életeket átalakító ereje van, aki rádöbbent bennünket bűneinkre, és az öröm könnyeit fakassza szívünkben Isten irgalmasságának megtapasztalásakor. A kézrátétel és a Szentlélek-hívó imádság után a bérmálkozók, maguk mögött tudva bérmaszülőjük megerősítését egyesével járultak az oltár elé, hogy az apostolutód által részesüljenek a Szentlélek ajándékaiban.

Kőrösmezőn szép napos idő fogadta a főpásztort a délutáni órákban. Az ünnepi bevonulást követően a gyermekek köszöntötték egyházmegyéjük püspökét, majd az egyik bérmálandó egy Szentlelket hívó verset olvasott fel. A Püspök atya a tizenhárom bérmálandóhoz szólva arra bízatta őket, hogy igyekezzenek nagykorú keresztényekként a Szentlélek ajándékaival élni a világban. A szentséget a bérmálandók áhitattal fogadták, átélve ennek a pillnatnak egy életre szóló jelentőségét. A felajánlási körmenetben a fiatalok a megyéspüspök elé hozták az áldozatbemutatáshoz szükséges ostyát és bort, valamint az ezeket kifejező kerenyeret és szőlőt. A Miatyánk elimádkozása előtt a megbérmáltak mind a szentélyben foglaltak helyett az oltár körül, hogy megtapasztalhassák Krisztus közelségét a kenyér és a bor színe alatt.

A szentmise mindkét egyházközségben a köszönetnyílvánítással és a főpásztor áldásával zárult.

Istennek legyen hála a megbérmált 43 immáron kereszténységükben is nagykorú krisztushívőért.

Jótékonysági koncert Munkácson

"Törd meg kenyered az éhezőkkel" - ezzel a mottóval került sor május 17-én, múlt vasárnap székesegyházunkban a hagyományos jótékonysági koncertre a négy történelmi egyház kórusainak részvételével. Majnek Antal püspök atya fővédnöksége alatt, Szvirida János szervezésében zajlott le a rendezvény; a befolyt adományokból a munkácsi szegények étkeztetését támogatják.

A koncert előtt a püspök atya üdvözlő szavai hangzottak el: "Az Úr Jézus koldus képében térítette meg Mártont, a római katonát - mondta. - Nemes viselkedése üzenet számunkra is: a segítségnyújtásé, a szolidaritásé, melyet ezúttal a jelenlévők is gyakorolhatnak az elesettek érdekében. Fizetség érte a "mennyei" zene és muzsika, melyet a történelmi egyházak kórusai adnak elő."

A koncerten, mely lassan szinte ökumenikus találkozóvá növi ki magát, ahol a közös segíteni akarás és a szene szeretete fogja egybe a résztvevőket, fellépett a Római Katolikus Egyház gyermekkórusa Szvirida János vezetésével, a Görög Katolikus Egyház kórusa Bilinec Olga vezetésével, a Református Egyház kórusa Fazekas Sándor vezetésével, az Ukrán Pravoszláv Egyház kórusa Berec Natália vezetésével, valamint az oroszvégi görög katolikus templom kórusa, Igor Tarnoveckij vezetésével. Dobos Szergely vonós kvartettje hangszeres zenével fűszerezte a koncertet.

A koncert végén Majnek Antal püspök Kopriva Attila művész erre a célra készített grafikáit adta át a kórusok vezetőinek, majd az összes kórus és a jelenlevők együtt énekelték el Mozart Alleluja-kánonját.

Konferencia Nagydobronyban

A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány és a Kárpátaljai Szent Márton Karitász közös szervezésében május 15-17. között konferenciára került sor a Nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon épületében.

A konferencia témája: "Önkéntesek bevonása a szociális területen működő kárpátaljai civil szervezetek tevékenységébe" volt. Erre az alkalomra két előadót hívtak meg a szervezők - egy perecsenyi házaspárt - Visnyák Andrijt és Eleonórát, akik előadások, gyakorlati feladatok és szerepjátékok keretében adtak át a résztvevőknek hasznos tudást és tapasztalatot.

- A megfelelő önkéntesek felkeresése, megszólítása és hatékony alkalmazása fontos mozzanat a szociális területen működő civil szervezetek életében - mondta el Visnyák Andrij - ezért ezen a konferencián igyekeztünk bemutatni ennek mikéntjét, nehézségeit és nem utolsó sorban jogi hátterét, lehetőségeit.

A konferencia résztvevőinek a gyermekotthon lakói - az itt nevelkedő lányok - zenés-táncos előadással kedveskedtek, miután Katkó László, az intézmény vezetője bemutatta az otthont és elmesélte létrejöttének történetét, működését a mindennapokban.

A konferencia utolsó napján Kacsó András a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány kuratóriumi elnöke tartott egy rövid előadást, amiben elmondta meglátásait a kárpátaljai magyarság erősségeivel, gyengeségeivel, lehetőségeivel és feladataival kapcsolatban.

A konferencia vasárnap délben szentmisével zárult, amelyet Majnek Antal püspök cerebrált.

200 éve Európa Szívében - A Rahói Római Katolikus Egyház
templombúcsúja

A Nepomuki Szent Jánosról nevezett Rahói Római Katolikus Plébániát 1810-ben alapította Klobusiczky Péter szatmári püspök. Erre az eseményre a rahói egyházközség egy éves Jubileumi Évvel készül, amelynek nyitószentmiséjét Dr. Seregély István kiérdemesült egri érsek úr celebrálta 2009. május 16-án.

Az érsek urat, a város apraja-nagyja mellett, fúvószenekar fogadta a templom melletti téren, majd Jaroslav Dumyn polgármester köszöntette a városba érkező főpapot. "Nagy öröm számunkra, hogy a helyi római katolikusokat az egri érsek látogatja meg, de még nagyobb öröm, hogy velünk együtt imádkozik és ünnepel a mai napon" - mondta a polgármester. Innen az érsek úr a plébános, a papság és a hívek kíséretében a templomba vonult.

Isten hozta hív nyájához - hangzott a hívek éneke, amely immár másodszor köszöntötte Seregély István érsek urat, hiszen a rendszerváltozás éveiben, 1989. november 13-án már egyszer ellátogatott Rahóra és mutatott be szentmisét. Először Mikulyák László plébániai kormányzó olvasta fel az Apostoli Penitenciária levelét mely az elkövetkezendő egy esztendőben engedélyezi a teljes búcsú elnyerését a templomban. A gyermekek köszöntése után a képviselőtestület köszöntötte a főpásztort. "Érsek Úr apostoli utódként 20 esztendővel ezelőtt meghallotta a kárpátaljai magyarok kérését, mely szerint papot kértek az Anyaországi Egyháztól, és először Bohán Béla atyát, majd később Juhász János atyát engedte el lelkipásztori szolgálatra Kárpátaljára, Rahóra" - mondta a képviselő. A templom és plébánia történetének felolvasása után, az érsek úr megköszönte a köszöntő szavakat, majd felolvasta a Szentatya, XVI. Benedek pápa áldását.

A szentmise homíliájában az érsek úr a következőket mondta: "Nepomuki Szent János példája évszázadok óta áll a helyi római katolikusok előtt, akik megőrizték hitüket, magyarságukat, de főleg hűségesek maradtak a galileai Halászhoz, Jézus Krisztushoz. () Ez a templom nem múzeumnak, nem közösségi teremnek, hanem az imádság házának épült, amely nyugalmat és békét, de legfőképpen az üdvösséget adja az ide áhítatos és imádságos lélekkel járó híveknek"

A felajánlási körmenetben a hívek hozták főcelebránshoz az áldozatbemutatáshoz használt kenyér és bor alapanyagát szimbolizáló búzát és szőlőt, valamint az áldozati adományokat. A főpásztorral együtt mutatták be a szentmisét a plébános, az egyházközség volt lelkipásztorai, valamint az egyházmegye papjai. Az áldozást ünnepi szentségi körmenet követte, mely valóban tanúságtétel volt a város és a világ előtt a köztünk élő Jézus Krisztusról.

A szentségi áldás után a testvéregyházak lelkipásztorai köszöntötték a híveket, majd a hivatalos delegációk képviselői.

"Köszönjük, Érsek Úrnak, hogy az elmúlt 20 esztendőben imádkozott a kárpátaljai magyarságért, és egri érsekként, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökeként, szívén viselte, a kárpátaljai, köztük a rahói katolikusok sorsát" - mondta Mikulyák László plébániai kormányzó köszönő szavaiban.

Az Apostoli Penitenciária decretuma szerint Seregély István érsek úr pápai áldásban részesítette a jelenlévő híveket és zarándokokat. A pápai majd a magyar himnusz elhangzása után közös agapé várta az ideérkező zarándokokat a plébánia udvarán.

Istennek legyen hála ezért a szép ünnepért, és az elmúlt közel 200 esztendő Isten iránti hűségéért!

A Szent Korona másolata a Beregszászi templomban

Május 15-én a délelőtti órákban hozták el Magyarországról Beregszászba a Szent Korona másolatát. A nemzeti ereklyét díszőrség kísérte, akik a beregszászi katolikus temlomudvarban lévő Szent István szobornál tisztelegtek, majd a templomba vitték, ahol Bohán Béla beregszászi plébános fogadta a díszes menetet.

A templomban istentiszteletet tartottak a Szent Korona tiszteletére, amelyen sokan vettek részt. Eminens vendégek voltak - Bacskai József magyarországi főkonzul és Gajdos István beregszász polgármestere. Szent István kornájának mását késő délutánig tekinthették meg az érdeklődők a beregszászi templomban.

X. Egyházmegyei Hittanverseny

Az Egyházmegyei Hittaverseny döntőjére 2009. május 1-én került sor! A veresenyre az egész egyházmegye területéről érkeztek csapatok Gyertyánligettől egészen az ungvári járásig. A háromfordulós veresenyen mindkét korosztályban megmérettettek a csapatok.

A záró, hálaadő szentmisét Majnek Antal megyéspüspök celebrálta. a szentmise végén kihírdette a verseny eredményét, köszöntötte a győztes csapatokat, oklevelet és ajándékokat adott át nekik, majd megköszönte a csapatokat felkészítő hiotoktatóknak az áldozatkész munkájukat, majd nekik is emléklapokat és ajándékokat osztott ki.

XIV. Munkácsi Ifjúsági Találkozó

2009. május 9-én reggel 9 órai kezdettel került sor az Egyházmegyei Ifjúsági és Szervező Iroda szervezésében a XIV. Munkácsi Ifjúsági találkozóra. A találkozó előadója S.E.R Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, mottója pedig "Ti vagytok az Egyház jövője" volt.

A résztvevők két előadást hallgathattak meg - egyiket a Püspök atya, másikat Popovics Márta tartotta, majd utána kiscsoportos beszélgetéseken oszthatták meg egymással a témával kapcsolatos gondolataikat, tapasztalataikat. A csoportbeszélgetések után rövid ebédre -agapéra - került sor a magyar iskola udvarán. A találkozó egyik színfoltja volt a szürti fiatalok előadásában megtartott passiójáték. Nagyon ötletesen, ügyesen és meghatóan mutaták be Jézus szenvedéstörténetét. A rendezvény szentmisével zárult, melyet a püspök atya mutatott be a résztvevő, mintegy 180 fiatalnak.

A rahói plébániatemplom festése

A Rahói Nepomuki Szent János Római Katolikus Egyházközség 2010-ben ünnepli a plébánia alapításának 200. és a templom felépülésének 185. évfordulóját. Erre az alaklomra a rahói egyházközség jubileumi év keretében készül. A plébánia képviselőtestülete úgy döntött, hogy a lelki készülődés mellett a templom is új külsőt kap. A templomot 1822-25 között építették. Az közel két évszázad alatt többször is szépítették kívülről és belülről. Belső festés legutóbb 2004-05-ben volt. Mára időszerűvé vált a külső festés is.

A rahói hívek adakozásnak köszönhetően 2009. Április végén megkezdődött a templom külső javítása és festése, hiszen az elmúlt évszázadokban a vakolat sok helyen elmállott vagy megrepedezett. A nevetlenfalui négyfős csapat alpinista módszerrel, kötélen függve kezdte meg a javítás és festési munkálatokat.

Hála Istennek jó időjárást kaptunk, és így a május 16-ai búcsúra elkészült templomunk külső frissítése. A városvezetésnek köszönhetően a templom az esti órákban is nagyon szépen ki van világítva, amit csak emel a tavaly ősszel felújított toronyóra-szerkezet, amely negyedóránkénti ütésével jelzi az idő múlását.

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik anyagilag támogatták templomunk külső javítását, festését, szépítését. Immáron megújult templomunk hirdeti a városnak és a világnak, hogy a rahói római katolikusok immáron 200 éve Európa Szívében vannak, és meg is akarnak maradni katolikusnak és magyarnak.

Feltámadási szárnyas-kereszt Beregszászon

Az 5.éve megrendezett feltámadási zarándoklat stafétaszerűen viszi el a szárnyas keresztet Balatontól Csíksomlyóig, a Kárpát-medence minden utódállamán.

A jelvény Beregszászra Szürtéből érkezett, ahonnét szürtei zarándokok hozták el Pohareczky Róbert atya vezetésével. Beregszászban Bohán Béla SJ fogadta az összmagyarságot kifejező szárnyas-keresztet híveivel.

"Imádságos lélekkel fogadtuk és továbbítjuk a keresztet - mondták el a beregszászi hívek - jó tudni, hogy mi is egy összekötő láncszem vagyunk a jóakaratú emberek közösségében a feltámadási menet útvonalán Tihanytól Csíksomlyóig, Húsvéttól Pünkösdig!

... és Rahón

Idén ötödik alkalommal indult Zamárdiból a feltámadási szárnyas-kereszt, hogy az egész Kárpát-medencén keresztül haladva, Csíksomlyóra érkezve kifejezze az összmagyarság összetartozását. Az ezévi feltámadási menet különlegessége, hogy immáron nem csak két ágon halad a szimbólum, hanem hárman, mert Beregszászban kétfelé vált az észak felé zarándokló jel, hogy eljusson a Felső-Tisza vidéken keresztül Kolozsvárra, ahol újból eggyé válik.

Így jutott el a szárnyas-kereszt egyházközségünkbe 2009. május 13-án. A színes szalagokkal feldíszített jelet fr. Lengyel Donát ferences atya hozta el Nagyszőlősről, amelyet a 185 éves templomban közel száz rahói magyar várta Mikulyák László atya vezetésével. Donát atya személyes élményeit mondta el a mozgalomhoz kapcsolódóan, hiszen a kezdetektől részt vesz a zarándoklás kárpátaljai részében. "A határon túli magyarság mint egy méhburok veszi körül az anyaországi magyarságot" - idézte az atya egyik papbarátját, és tanúságot téve félévtizedes kárpátaljai lelkipásztori szolgálatáról.

Ezután a két atya szentmisét celebrált a plébániatemplomban, amelyen az egyházközség ifjúsági kórusa énekelt. A szentmise után a jelre került a rahói plébánia szalagja. Rahóról a feltámadási jel Aknaszlatinán keresztül jut Máramarosszigetre, és jut el Pünkösdre a Csíksomlyói Szűzanya lábaihoz.

Nagy öröm számunkra, hogy a feltámadási szárnyas-kereszt eljutott Európa szívébe, Rahóra, ahol a helyi katolikus magyarság immáron több száz éve jelen van.

Elvették az egyházi tulajdont

Ukrajna Legfelsőbb Bírósága jóváhagyta azokat a 2006-ban és 2007-ben született járási és fellebbviteli bírósági határozatokat, amelyek a beregszászi római katolikus egyházközség Rákóczi téri ingatlanjait ismét a város tulajdonába rendelték. Az egyházközség április 7-én, mintegy "húsvéti ajándékként" kapta kézhez a végzést. A fejleményekről Bohán Béla beregszászi plébános a húsvét vasárnapi misén tájékoztatta a híveket.

Mint emlékezetes, a második világháborút követően a szovjethatalom Beregszászban is elkobozta az egyház tulajdonát képező ingatlanokat, így a Rákóczi téren, a templom szomszédságában álló plébániát is, s abba azon nyomban lakókat telepítettek. Bár a rendszerváltoztatás után, a kilencvenes évek közepén az akkori önkormányzat visszaadott néhány ingatlant az egyháznak, nem biztosított a Rákóczi téri épületekben bejelentett lakóknak cserelakást. Az egyház által "megörökölt" albérlők egy része megtagadta, hogy lakbért fizessen az "új" tulajdonosnak, ráadásul szinte folyamatos perekkel igyekeznek elérni, hogy privatizálhassák lakásaikat. A perek eredményeként 2007-ben az ungvári fellebbviteli bíróság is az egyházi tulajdonjog ellen döntött, minek alapján a Beregszászi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy határozott, hogy ismét önkormányzati tulajdonba veszi a szóban forgó ingatlanokat. Az egyházközség ezek után még megpróbálkozott a jogorvoslattal a Legfelsőbb Bíróságon is, ám mint kiderült, hiába.

A beregszászi római katolikus egyházközségnél emlékeztetnek, hogy a bíróságok tulajdonképpen a korábbi városi végrehajtó bizottság eljárási hibáira hivatkozva rendelték el az egyházi ingatlanok újbóli önkormányzati tulajdonba vételét, ezért ismételten kérték a Beregszászi Városi Tanácsot, adja egyházi tulajdonba a szóban forgó ingatlanokat - ezúttal azonban a vonatkozó törvények betartásával. Meggyőződésük, hogy a városnak nincs erkölcsi alapja megtagadni ezt a kérést.

Mint elmondták, nem szándékoznak beletörődni a kialakult helyzetbe, s annak lehetőségét is fontolgatják, hogy szükség esetén nemzetközi bíróság elé vigyék az ügyet. Úgy értesültünk a városban, lépésüket sokan támogatnák, hiszen az eset precedensértékű lehet: amennyiben ugyanis következmények nélkül elvehető az egyházi tulajdon, nincs rá garancia, hogy a város jelenlegi vezetői - vagy bárki más - nem próbálkoznak meg más ingatlanok "visszaszerzésével". Kétségtelen, mutatnak rá, hogy Ukrajnában nem jelentene nehézséget jogalapot találni az efféle eljáráshoz.

Addig is, amíg az ingatlanok sorsa rendeződik, az egyházközség azt fontolgatja, hogy levélben emlékezteti a város vezetőit: a beregszászi római katolikus templom és környéke, beleértve a vitatott tulajdonjogú ingatlanokat is, országos jelentőségű műemléknek minősül, amelyre szigorú szabályok vonatkoznak. Így például tilos az épületeken külső változtatást végrehajtani vagy lebontani azokat. Az egyházközségnél emlékeztetnek, hogy bár saját költségükön felmérették a szóban forgó területet, annak átadását Beregszász városa még 2006-ban is megtagadta, így viszont a város feladata volna a templom területének és környékének rendben tartása is. Mint fogalmaznak, méltatlan, hogy a város így elhanyagolja a területén található országos jelentőségű műemléket.

fzs

Forrás: Kárpátalja

Szent György-búcsú Ungváron

2009. április 25-én, szombaton tartották az ungvári plébániatemplom búcsúját. A búcsú meghívott szónoka és főcelebránsa Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt. A búcsún szép számban vettek részt az ungvári hívek és a környékről érkezett zarándokok.

Keresztelő Huszton

Majnek Antal püspök két gyermeknek szolgáltatta ki a keresztség szentségét a huszti plébániatemplomban. A püspök atya minden család negyedik vagy többedik gyermekét megkereszteli egyházmegyénkben, amennyiben kérik rá, hogy ezzel is kifejezze megbecsülését és örömét a több gyermeket válaló családok felé. Hála Istennek, az elmúlt években több alkalommal is sor került erre.

A most megkeresztelt két gyermek a huszti katolikus gyermekotthon lakója. A keresztségben a Kornélia illetve az Erzsébet nevet kapták.

Keresztények, sírjatok?

A szenvedés értelmét keresték már sok ezer évvel ezelőtt is a hívő emberek. Jób könyvéből már megsejtették az ószövetségi zsidók, hogy Isten bőségesen megjutalmazza azokat, akik ártatlanul szenvednek, illetve hűségesek maradnak hozzá. Még többet tudunk meg Dániel prófétától, aki ugyancsak irigy rágalmak áldozata lett és három társával inkább vállalta a szörnyű büntetést, de az egy élő Istent nem tagadta meg. Amikor a tüzes kemencébe kerülnek, nem esnek kétségbe - fölajánlják szenvedésüket népük bűneiért és annyira hiszik, hogy az irgalmas Úr megbocsát, hogy már előre hálát adnak neki és hangosan dicsérik. Erre egy Isten Fiához hasonló angyali lény ereszkedik közéjük - s lám, nem pusztulnak el, megmenti őket, sőt, ezt látva az ellenség is megtér.

tovább...

A szent háromnap
egyházmegyénk székesegyházában

Nagyszombat

Nagyszombat este tűzszenteléssel kezdődött a szertartás. A húsvéti gyertyát erről a tűzről gyújtották meg, majd a püspök atya beleszúrta a viaszba a Krisztus öt sebére emlékeztető öt tömjént. Majd a ministránsokkal együtt bevonult a templomba az égő húsvéti gyertyával, Krisztus világosságát hirdetve. A szentmise alatt több ószövetségi olvasmány hangzott el, melyeknek mind Isten hatalmáról és népe iránti szeretetéről szóltak. Majd felhangzott a hat hete nélkülözött "Dicsőség a magasságban Istennek", és megszólaltak a két napja hallgató harangok és az orgona is, hirdetve a feltámadásás örömét és dicsőségét.

A szentrmise végén körmenetet tartottak az Oltáriszentséggel és a feltámadt Krisztus szobrával, majd régi szatmári szokás szerint a feltámadás meghirdetése következett: "Feltámadtam, és újból veled vagyok, alleluja!". A szertartás az ünnepi eledelek, népi nevén a pászkaszenteléssel ért véget.

Nagypéntek

A nagypénteki szertartás teljes csendben kezdődik, hiszen előző nap már elhallgattak a harangok, a csengők, az orgona. A szertartás elején felolvasták a passiót, Jézus szenvedésének történetét, majd a kereszttel való ünnepélyes bevonulás következett. Háromszor hangzott el az ének: "Íme, a szent keresztfa, rajta függött valaha a világnak váltsága. Jöjjetek hát, keresztények, hódolattal hajtsunk térdet, üdvözlégy szent keresztfa!" Majd hódolat következett a szent kereszt előtt. Pogány István plébános atya kihangsúlyozta: gondoljunk arra, hogy nem a fa előtt, nem a szobor előtt hajtunk térdet, hanem Krisztus előtt, akit ez a feszület jelképez. A szertartás a Miatyánkkal és a szentáldozással folytatódott, majd ugyanolyan csendben lett vége, mint ahogy elkezdődött. Utána virrasztás kezdődött a szent sírnál. Ez folytatódik nagyszombaton, egészen az esti szertartásig: szinte érezzük, hogy az egész világ visszafojtott lélegzettel, csendben várja a Megváltó feltámadását, a mi megváltásunkat.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök este a szentmise megalapítására emlékeztünk az esti szertartáson. Annak emlékére, hogy Jézus megmosta tanítványai lábát az utolsó vacsorán, a püspök atya is megmosta tizenkét fiatal lábát (ministránsokét és a katolikus líceum diákjaiét). Mint mondta: ahogy Jézus tanítványainak, úgy nekünk is elsődleges feladatunk és kötelességünk, hogy ezt a lelkületet megvalósítsuk, elsősorban családunkban, közvetlen környezetünkben. A szentmise végén körmenetben vitték az Oltáriszentséget a mellékoltárhoz, ahol a tabernákulumban helyezték el. Majd oltárfosztás következett: az oltárt minden díszétől, még az oltárterítőtől is megfosztották, emlékezve arra, hogy Jézust is megfosztották ruháitól.

A szentmise után egyórás szentségimádás volt a kápolnában. Együtt virraszthattunk Jézussal, az ő magányos olajfákhegyi szenvedésére emlékezve, amikor annyira várta, hogy tanítványai vele együtt virrasszanak.

Olajszentelési szentmise a székesegyházban

Mint minden évben, idén is nagyszerdán került sor Munkácson, egyházmegyénk székesegyházában az olajszentelési szentmisére. Majnek Antal püspök atya és az egyházmegye papsága közösen mutatták be az ünnepélyes szentmisét, melynek keretében megújították papszentelésükkor tett fogadalmaikat. Bohán Béla beregszászi plébános magyar nyelvű szentbeszédében az olajszentelés történetéről és annak értelméről beszélt, míg Josef Trunk pósaházi plébános a papság értelméről és szépségéről szólt ukrán nyelven.

A szentmise végén a püspök atya és a jelenlévő papok közösen áldották meg az olajokat, melyeket a keresztelés, a bérmálás, a papszentelés és a betegek kenete szentségének kiszolgáltatásakor használnak fel az elkövetkező évben, az egyházmegye minden egyházközségében.

Házashétvége Huszton és Ráton

2009. március 28-29-én házashétvégések tavaszi találkozója volt Huszton és Ráton. A téma: "A szeretet színei" - a tapintat, az áldozat, az átláthatóság, a türelem, a megbocsátás, a figyelem, a belátás - néhány terület, ahol érdemes a szeretetünket megvizsgálni.

A résztvevők meghallgatták Csanádi Misi és Márti tanúságtételét, akik azzal bátorították a párokat, hogy elhatározzák, ők is egyre jobban megvalósítsák az egymás közötti szeretetet.

Szent Márton Karitász ösztöndíjasok találkozója

2009. március 14-én került sor a "Szent Márton Karitász" által kiosztott 2008/2009 II. félévi ösztöndíjak átadására Beregszászon. Ez alkalommal egy kisebb ifjúsági találkozót is rendeztek, melyen az eddigi pályázó diákok közül 35 fő találkozott.

A program szentmisével kezdődött, melyet Majnek Antal püspök atya mutatott be. Ezt követte az ismerkedés, játék formájában. Majd kiscsoportos beszélgetésre került sor, ahol többek között megvitattuk hovatartozásunkat egyházmegyénkben, s beszéltünk a közösségeinkről. Ezután egy kis pihenés következett, ahol meleg tea és keksz társaságában kötetlen beszélgetést folytathattunk újonnan szerzett barátainkkal. A későbbiekben lehetőségünk nyílt választ kapni a pályázással kapcsolatos kérdéseinkre, és a Karitász pontrendszerének bővebb megismerésére. A következő programpont a Petőfi szobor megkoszorúzása volt, ahol a Himnusz eléneklése után elhelyeztük koszorúnkat, ezzel tisztelegve nemzeti hőseink előtt. A találkozó záróeseménye az ösztöndíjak átadása volt.

Ez az esemény sokat jelentett számomra. Kedves, nyitott fiatalokkal találkozhattam. Lehetőséget adott új barátságok kialakítására, megismerkedhettünk a vezetőséggel, valamint betekintést nyerhettünk az alapítvány munkájába.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek ezért a nagyszerű találkozóért, mely, remélem, jövőre is megrendezésre kerül.

Gál Adrienn
ösztöndíjas diák

Megemlékezések Chiara Lubichról Kárpátalján

2009. március 14-én Kárpátalján is megemlékeztek Chiara Lubichról, halálának első évfordulóján. Beregszászban Majnek Antal püspök a fiataloknak bemutatott szentmisén a Fokoláre-mozgalom elhunyt alapítónak példáját ideálként állította eléjük. Chiara Lubich egész életében a szeretet megvalósításának útjait kereste - mondta. A Fokoláré-mozgalom tagjai kis csoportokban nem csak olvassák, hanem élik is az Isten igéjét, és az ebből kapott békét sugározzák a környezetükben élőkre. Példájukkal és nem csupán szavaikkal hirdetik az evangéliumot. A Jézus által óhajtott egység építői mindenütt a világon.

Ez a mi utunk is, ez az út a fiatalok útja is, bármerre is viszik őket adottságaik, tanulmányaik. Ezeknek a kis közösségeknek elsődleges megvalósítási helyei: a család, a barátságok, s bármilyen kis közösség, amely Isten nevében jön össze. Jézus az ő ígérete szerint ilyenkor rögtön megjelenik közöttük, mert saját arcára ismer bennük a Szentháromság.(vö. Mt 18,20) - mondta többek között a püspök atya. A mai napon Nagyszőlősön és Munkácson is mutattak be szentmisét Chiara Lubich emlékére, ez utóbbit a munkácsi fokolárésok részvételével. A Fokoláre-mozgalomnak számos tagja van Kárpátalján és egész Ukrajnában is.

Tiszakeresztúr - szentmise az iskolaépületben

2009. március 8-án első alkalommal tartott római katolikus szentmisét Majnek Antal püspök a magyar határ közelében fekvő Tiszakeresztúron. A falu túlnyomórészt református, de görög és római katolikus lakosai is vannak, akik most részt vettek az iskolaépületben tartott szentmisén. A templomban nincs katolikus templom, de a hívek nagyon szeretnének építeni egyet.

A püspök atya az idősebb korosztály mellett örömmel üdvözölte a szentmisén megjelenő fiatalokat és gyerekeket, a jövő zálogát. Tiszakeresztúron évek óta várnak arra a helyiek, hogy katolikus pap járjon misézni hozzájuk. Ez a paphiány miatt eddig sajnos nem volt megoldható. A római katolikus szentmisékre egyelőre havonta egyszer kerül sor. Ezzel együtt elkezdődtek a görög katolikus szentmisék is. Mindkét rítusú szentmisén részt vesz az egész katolikus közösség. Az iskola osztálytermében szinte az első keresztények jutnak eszébe a résztvevőnek: a környezet szerény, de ami hiányzik, azt pótolja a hit, a lelkesedés és az öröm.

Szűzanya-szobor szentelés Beregszászban

Február 21-én, szombaton, a beregszászi templomban Majnek Antal püspök megáldotta azt az új Lourdes-i Szűzanya-szobrot, amelyet a beregszászi egyházközség állíttatott a templom oldalkápolnájában. Korábban a kápolna oltárán egy száz éves Mária szobor állt, amely ismeretlen körülmények között még tavaly július 9-én összetört vagy vandálok törték össze.

A szobor megáldása délután 16.00 órakor kezdődött. A szertartást megtisztelték jelenlétükkel meghívott eminens vendégek is, többek között Bacskai József, a beregszászi magyar konzulátus főkonzulja, Gajdos István polgármester, Orosz Ildikó. A templomban összegyűlt hívek elimádkozták a rózsafűzért, majd következett a szobor megszentelésének szertartása a kápolnában.

"Imádkozó, fénylő fehér Máriánk, szent imáddal védd meg drága szép hazánk" - csendült fel az ének a hívek ajkáról, akik közül sokan a közeli községekből zarándokoltak ide a beregszászi templomba, hogy rész vegyenek ezen a szertartáson.

Az utána következő szentmise elején Majnek Antal püspök elmondta:

- Egy nagyon fontos dologra tanít minket ez az eset, hogy akárhányszor próbálták a Mária által képviselt Egyházat üldözni, támadni, összetörni, eltemetni, mindig újra és újra föléledt, föltámadt, fölvirágzott.

A szentmise után a püspök atya elmondott még néhány gondolatot az eseménnyel kapcsolatban:

- Bár ránk, katolikusokra jellemző a szobrok tisztelte, de nem vagyunk bálványimádók. Nem vagyunk a szoborkészítés mellett, ahogyan sokszor ezzel vádolni szoktak bennünket. Sehol nem előírás, hogy a templomban kötelező szobrot állítatni. Az Egyház csak megengedi, hogy templomainkban szobrok lehessenek. Akik ismerik az egyháztörténelmet, jól tudják, hogy főleg keleten voltak nagy kép- és szobortörési akciók, amelyeket püspökök, papok vezettek szent buzgalommal, a Bibliára hivatkozva.

Másrészt szép dolog, ha valaki a szeretteiről készít képet, őrzi, tiszteli azt, de tudjuk, hogy kizárólag a képen lévő személynek szól ez a tisztelet, szeretet. Ezért készítenek egyházunkban is képeket, szobrokat, a régen elhunyt, de hitünk szerint élő és üdvözült személyekről.

A szentmise után a meghívott vendégeket és az egyháztanács tagjait Bohán Béla beregszászi plébános hívta meg egy kis agapéra a plébánián, ahol lehetőség volt a püspök atyával is találkozni, beszélgetni.

Az oldalkápolnában lévő oltáron, Szent Antal és Szent József szobrai közt immár az új Lourdes-i Szűzanya-szobor is díszeleg. A kápolna - mivel külön bejárattal rendelkezik - egész nap nyitva áll és várja az arra járó bármelyik felekezethez tartozó embereket, turistákat, hogy betérjenek egy rövid fohász erejéig.